Trump békeszerződést és nem tűzszünetet akar

Trump elnök legutóbbi közösségi média bejegyzésében világossá tette, hogy hosszabb távon is békét biztosító, mindkét fél érdekeit figyelembe vevő békeszerződést akar elérni és nem egy bizonytalan kimenetelű tűzszünet a célja. Hétfő délután Washingtonban Zelenszkijjel folytatja a tárgyalásokat.

Optimizmusra ad okot, hogy hat év után találkozott Donald Trump és Vlagyimir Putyin, és hogy a két elnök barátságos hangvételű tárgyalást folytatott. Az, hogy keresztnéven szólítják egymást nem show vagy politikai marketing, hanem bizalom, ami nélkül nincs megállapodás – mondta a Mathias Corvinus Collegium diplomáciai műhelyvezetője szombaton az M1 aktuális csatornán.

Kiss Rajmund megjegyezte, hogy a több mint három éve zajló orosz-ukrán háborút ugyanakkor nem lehet lezárni egy tárgyalással. A háborúval párhuzamosan kialakult egy megváltozott világrend, amelyben sokan háborúpártiak.

Zelenszkij ukrán elnök támogatói számára a béke „boltbezárást” jelentene, ami után már nem lehet olyan könnyen kivinni az árut, „nem lehet lopni”. Felidézte:

Donald Trump a Fox News-nak a tárgyalás előtt azt mondta, azonnali tűzszünetet fog javasolni.

Mindegy, mit mondanak neki az EU vezetői, ő tárgyalni fog Putyinnal, ami egyébként kampányígérete volt. Azt mondta, hogy tájékoztatni fogja Zelenszkijt, az európai és NATO-szövetségeseket a tárgyalások alakulásáról, ezt meg is tette – fűzte hozzá.

Trump kijelentésével kapcsolatban, miszerint Zelenszkij kössön megállapodást a háború lezárása érdekében, azt mondta, ha az ukrán elnök nem köt megállapodást, nem az Európai Unió, hanem a saját nemzete fogja elmozdítani. Ez már nem az az Ukrajna, amelynek 90 százaléka támogatta őt és a honvédő háborút. A családok a szeretteiket temetik el, eközben óriási a korrupció, és komoly politikai káosz van az elnök körül.

Tüntetések lehetnek Ukrajnában, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Azt mondta, az alaszkai találkozóról sokan gondolhatják, hogy itt az amerikai showbiznisz és Vlagyimir Putyin jelent meg, de ez nem így van. Putyin nem szokott ilyen hangulatú sajtótájékoztatót tartani, és 2025 februárjában, amikor Volodimir Zelenszkij és Donald Trump a Fehér Házban találkozott, még sajtótájékoztató sem volt.

Kiss Rajmund szerint komoly gesztusértéke van annak is hogy Trump személyesen fogadta a repülőtéren Putyint, Ursula von der Leyent például pekingi látogatásán nem így fogadta Hszi Csin-Ping kínai elnök.

„Minden magyar békét szeretne, érthető, hogy türelmetlenek az emberek, hiszen a szomszédban borzalmas háború van, érezzük a negatív gazdasági következményeit, de Rómát sem egy nap alatt építették fel”

– mondta Kiss Rajmund és „stratégiai nyugalmat” kért.

Utalt Donald Trump nyilatkozatára, miszerint az igazi siker az lesz, hogy ha az orosz és az ukrán elnökkel hármasban találkoznak, és ő csak közvetít.

Úgy vélte, nem lenne diplomatikus, ha erre a hármas találkozóra Zelenszkijt Moszkvába hívnák. A lehetséges, semleges helyszínek között megemlítette Budapestet.

A nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, saját területére vonatkozó döntéseket csak Ukrajna hozhat – jelentették ki nyilatkozatban európai vezetők az Alaszkában szombat hajnalban befejeződött amerikai-orosz csúcstalálkozót követően.

A nyilatkozatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit kormányfő, Alexander Stubb finn államfő, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke közölte:

kora reggel Donald Trump amerikai elnök telefonon tájékoztatta őket a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott alaszkai csúcstalálkozóról.

A vezetők üdvözölték Trump elnök erőfeszítéseit az ukrajnai gyilkolás megállítására, a háború befejezésére, valamint – mint írták – az igazságos és tartós béke elérésére.

„Ahogy Trump elnök mondta: nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás. A következő lépéseknek most Zelenszkij elnökkel folytatott további tárgyalásoknak kell lenniük” – fogalmaztak az amerikai elnök tájékoztatására hivatkozva.

Kijelentették: készen állnak arra is, hogy Trumppal és Zelenszkijjel együttműködve háromoldalú csúcstalálkozót szervezzenek európai támogatással.

„Egyértelmű számunkra, hogy Ukrajnának szilárd biztonsági garanciákkal kell rendelkeznie szuverenitásának és területi integritásának hatékony védelme érdekében. Üdvözöljük Trump elnök vonatkozó kijelentését, miszerint az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat adni Ukrajnának” – fogalmaztak, majd hozzátették:

nem szabad korlátozni Ukrajna fegyveres erőit vagy együttműködését más országokkal.

Oroszországnak nem lehet vétójoga Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz vezető útjával kapcsolatban- húzták alá.

Közölték: továbbra is támogatják Ukrajnát, majd megerősítették: eltökéltek abban, hogy többet tegyenek Ukrajna erejének megőrzése, a harcok befejezése és az igazságos és tartós béke elérése érdekében.

„Amíg az öldöklés folytatódik Ukrajnában, készen állunk fenntartani a nyomást Oroszországra. Továbbra is erősítjük a szankciókat és a szélesebb körű intézkedéseket hozunk az orosz háborús gazdaság gyengítésére mindaddig, amíg nem sikerül igazságos és tartós békét elérni” – fogalmaztak a nyilatkozat aláírói, majd leszögezték: Ukrajna számíthat szolidaritásukra, miközben olyan béke elérésére törekednek, amely megvédi úgy Ukrajna, mint Európa biztonsági érdekeit.

Volodimir Zelenszkij politikai karrierje legnehezebb pillanatában szembesült azzal, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában fognakl tárgyalni a háború lezárásáról – az ő kihagyásával. A Financial Times cikke összefoglalja Zelenszkij szorongatott helyzetét: az ukrán elnök egyszerre küzd belpolitikai botránnyal, csökkenő otthoni támogatottsággal és az egyre kivédhetetlenebb orosz katonai előrenyomulással, miközben Ukrajna jövőjét éppen külső hatalmak dönthetik el. Ha az alaszkai találkozón Ukrajna számára elfogadhatatlan alku születik, Zelenszkij minden fronton vereséget szenvedhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppen a politikai pályafutása legsúlyosabb belső válságából próbált kilábalni, amikor Donald Trump az európai vezetőkkel közös telefonhívásban közölte, hogy egy alaszkai helyszínen lesz személyes csúcstalálkozó közte és Vlagyimir Putyin között, ahol a háború lezárásáról tárgyalnak majd.

Kijev számára ez a hír hidegzuhanyként érkezett, hiszen az ukrán vezetés nem kapott meghívást: a sorsukról így mások dönthetnek, egy olyan szobában, ahova az ukrán elnök be sem léphet.

Zelenszkijnek azért gyengült meg a helyzete a nyugati szövetségesek szemében is, mert júliusban egy botrányos törvényjavaslattal felszámolta a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét. Emiatt végül kirobbant az első utcai tiltakozáshullám az orosz invázió kezdete óta.

Az ukrán elnök azért megpróbálta meg az ország független korrupcióellenes intézményeit az általa kinevezett főügyész irányítása alá vonni, mert több közeli szövetségese ellen is vizsgálat indult. A lépés heves belföldi felháborodást és brüsszeli figyelmeztetéseket váltott ki, majd gyors visszavonulásra kényszerítette az elnököt. A közvélemény-kutatások szerint támogatottsága június óta folyamatosan csökken, és politikai mozgástere jelentősen szűkült.

Miközben a fronton egyre nagyobb a nyomás – az orosz erők a Donecki területen lévő Dobropilja térségében napok alatt több tíz kilométert nyomultak előre –, Zelenszkijnek most már növekvő diplomáciai elszigeteltséggel is szembe kell néznie.

Az alaszkai találkozón Trump és Putyin az eddigi információk szerint fegyverszünetről tárgyalnak, amelynek feltételeként Moszkva az ukrán csapatok teljes kivonását követelné Doneckből, és szóba került egy homályos „területcsere” is.

Trump ugyan csak tapogatózó megbeszélésnek nevezi az alaszkai találkozót, de Kijevben attól tartanak, hogy az amerikai elnök később rákényszerítheti Zelenszkijt egy Putyinnal kötött megállapodás elfogadására.

Kijev számára ez vörös vonal: az alkotmány tiltja bármely terület átadását, és a hadsereg, valamint a közvélemény jelentős része is elutasítja az ilyen kompromisszumokat.

Ha ez olyan feltételeket tartalmazna, amelyeket Ukrajna elfogadhatatlannak tart, akkor Zelenszkij politikailag még inkább elszigetelődik – ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a nyugati támogatás is megingott, és az ország védekezőképessége a végletekig ki van feszítve – írta a Financial Times.

Zelenszkij csak akkor jöhet ki jól a helyzetből az alaszkai tárgyalásokat követően, ha egyszerre nyeri meg újra a nemzetközi közvéleményt, stabilizálja a belső támogatottságát és elkerüli, hogy a háta mögött kössenek alkut Ukrajna sorsáról.