Sebestyén József halála – az ukránok megtagadták, a magyar legfőbb ügyész indított eljárást

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész emberölés bűntette miatt Magyarország területén folytatandó büntetőeljárás megindítását rendelte el Sebestyén József halála ügyében – tudta meg az Index. Serfőző Katalin, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője elmondta, hogy a nyomozást a rendőrség folytatja le.

A hírportált Serfőző Katalin, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője arról tájékoztatta, hogy egy magánszemély által a rendőrségen tett feljelentés szerint ismeretlen ukrán toborzók Ukrajna területén, az ukrán hadseregbe történő toborzás és kiképzés során, tisztázatlan körülmények között bántalmaztak egy magyar nemzetiségű férfit, aki – feltehetően a bántalmazás következtében – 2025. július 6-án elhunyt.

Ez a cselekmény jelenleg emberölés bűntette gyanújának a megállapítására alkalmas

– fogalmazott Serfőző Katalin, aki szerint az elhunyt sértett a személyi nyilvántartás adatai szerint magyar állampolgársággal, magyarországi lakcímmel is rendelkezett. A magyar büntetőtörvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint büntetendő. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

A beregszászi magyar férfit, Sebestyén Józsefet erőszakkal vitték a hadseregbe, és családja szerint a toborzótisztek által elszenvedett bántalmazások következtében halt meg. Egy videó is nyilvánosságra került, amelyen az látható, hogy az ukrán emberrablók kínozzák és trágár szavakkal illetik a kárpátaljai magyar férfit.

A férfi a halála, vagyis július 6-a előtt maga is beszámolt a bántalmazás körülményeiről.

Az ukrán hatóságok elutasították a nyomozást Sebestyén József ügyében, akit nemrég kényszersorozás közben toborzók agyonvertek, amivel elismerték, hogy ez az országban egy államilag intézményesített gyakorlat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint tárcavezető a Harcosok órája című műsorban kiemelte, hogy a kivizsgálás elutasításával a hatóságok „gyakorlatilag elismerték azt, hogy Ukrajnában az emberek megverésével, agyonverésével és halálra verésével járó kényszersorozás egy államilag intézményesített, államilag elfogadott, államilag elrendelt és államilag lebonyolított folyamat”.

Úgy vélekedett, hogy egy „civilizált, normális országban” azonnal eljárás indulna, ha napvilágra kerülne egy ilyen eset, rögtön kézre kerítenék az elkövetőket és főnökeiket, akik azt jóváhagyták, s véget vetnek ennek a gyakorlatnak.

„Ehhez képest Ukrajnában mi történik? Mindenki félrefordítja a fejét, senki nem mer beszélni róla.

És ha valakit agyonvernek, halálra vernek, megtagadják az eljárást. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában ez egy államilag bevett, államilag elrendelt és egy államilag végrehajtott folyamat. Ott a kényszersorozás egy állami eszköz. Most egy ilyen országnak nemhogy az Európai Unióban nincs helye, a civilizált országok közé nem tartozik” – szögezte le.

„És azzal, hogy Brüsszelből egy árva szót nem szóltak a mai napig a kényszersorozások ellen, egy szót nem szóltak azért, mert egy magyar embert, egy európai uniós állampolgárt agyonvertek Ukrajnában a kényszersorozás folyamán, azzal Brüsszel elismeri azt, hogy ők ezt elnézik, ezt jóváhagyják, s Brüsszel hallgatólagos vagy nem hallgatólagos támogatásával zajlik mindez” – folytatta.

„Brüsszel félrefordított tekintete, hallgatólagos vagy nem hallgatólagos jóváhagyása mellett vernek és aláznak meg, rabolnak el és adott esetben vernek halálra embereket Ukrajnában” – tette hozzá.

Majd emlékeztetett, hogy a magyar kormány a kényszersorozásért felelős illetékesek szankciós listára vételét kezdeményezte az Európai Unióban, azonban erre máig senki nem reagált Brüsszelből.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy bár már több mint három éve azt kell hallgatni, hogy Ukrajna Európát védi, ez nem igaz.

„Az ukránok nem minket védenek, ugyanis minket nem támadott meg senki. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez kétségtelen tény. Ukrajna védekezik. Ukrajna magát védi hősiesen, nyilvánvalóan, hiszen egy nála jóval nagyobb országgal szemben vív háborút, jelentős nyugati segítséggel persze” – hangsúlyozta.

„Ukrajna saját magát védi, a saját területét védi, a saját szuverenitását védi, a saját területi integritását védi. Ehhez nekünk semmi közünk nincs. Mi nem állunk támadás alatt, minket nem kell megvédeni. Ezt azért mondják, mert próbálnak egy olyan lelkiállapotot előidézni Európában, hogy mindenki ilyen lelki kötelezettségének érezze, hogy Ukrajnát igenis támogatni kell, s próbálnak előállítani egy lelkiismeret-furdalásos helyzetet” – fogalmazott.

Korábban megszólalt Sebestyén József testvére, Márta, aki a brutális körülmények között elhunyt, kényszersorozott férfi elvesztését máig képtelen feldolgozni. A család továbbra is sokkos állapotban van, de Márta kijelentette: képtelen megbocsátani azoknak, akik öccsét elhurcolták, megkínozták, majd sorsára hagyták – ezt a Jóistenre bízza. Emellett Sebestyén Józsefről és a kórházi halálának körülményeiről is megrendítő részletek derültek ki.

A 45 éves Sebestyén Józsefet – aki már nem rendelkezett ukrán lakcímmel, és hivatalosan kijelentkezett az országból – elhurcolták, majd egy erdőben brutális módon, vascsövekkel összeverték. Ezután szabadon engedték, és a férfi súlyos sérülései ellenére valahogyan eljutott a beregszászi kórházba. Három hétig küzdött az életéért, majd július 6-án elhunyt.

Közeli ismerősei szerint Sebestyén József úgy gondolta, ukrán lakcím hiányában nem fenyegeti a veszély, hogy érte mennek a kényszertoborzók. Kárpátalját idős szüleire tekintettel nem hagyta el, illetve attól tartott, ha kiköltözik a házából, idegenek erőszakkal elfoglalják.

Sebestyén József édesapja és édesanyja naponta kétszer is meglátogatta őt a kórházban. Állapota azonban fokozatosan romlott. Június 21. és 25. között már nem volt tudatánál, beszélni sem tudott, bár egyesek szerint néha még felfogta, amit mondtak neki. Halála előtti nap úgy tűnt, mintha kissé jobban lenne: evett, saját lábán kiment a mosdóba. Ám ez csak a végső összeomlás előtti utolsó fellángolás volt.

Édesapja 15 perccel az összeomlás után sejtette, hogy valami nincs rendben. Visszatért a kórterembe, ahol fia már fuldokolt. Ekkor Sebestyén József utolsó erejével megszólalt: „Jaj, Apu, segíts, meghalok!”

Segítséget kértek, de az orvos sokáig nem érkezett meg. Mire megjelent, akkor pedig már túl késő volt.

A hozzátartozók egy része úgy gondolja, hogy Sebestyén Józsefet hagyták meghalni.

Egyes vélemények szerint a kórházi személyzet dezertőrként kezelte a férfit, és tartottak a következményektől, ezért nem nyújtottak megfelelő ellátást. Később az egyik kezelőorvos a toborzóirodában érdeklődött, és kiderült, hogy Sebestyén József nem volt szökevény.

Ismerősök szerint az is különösen aggasztó, hogy az egészségügyi személyzet, még azok sem, akik magyar származásúak voltak, nem mertek magyarul beszélni sem Sebestyén Józseffel, sem családjával. A Linner Bertalan Kórház egyik liftkezelője durván rájuk is szólt, hogy ne beszéljenek magyarul még egymás között sem.

Sebestyén József nővére, Márta a Borsnak nyilatkozva elmondta, hogy a család jelenleg képtelen interjút adni. Egyetlen kérdésre azonban válaszolt:

„Képtelen vagyok megbocsátani az öcsém gyilkosainak. Ezt a Jóistenre bízom.”

A tragédiához kapcsolódóan felmerült a gyanú, hogy Sebestyén Józsefet előre megfigyelhették. A Parisel nevű cukrászdába gyakran járt reggeli kávéjára – helyiek szerint ott csaptak le rá a hadkiegészítő hivatal (TCK) emberei. Aznap csak őt hurcolták el, másokat nem. A hivatalos szabályok szerint a férfit előbb be kellett volna vinni egészségügyi vizsgálatra, erre azonban nem került sor. Ehelyett az erdőbe vitték, sárban mászatták, vascsövekkel ütötték, közben fényképeket és videókat készítettek róla. A kínzások után elengedték, és a férfi a beregszászi kórházban próbált meg túlélni.

Az előzetes hírekkel ellentétben Sebestyén Józsefnek nem két, hanem egy gyermeke született. 19 éves fia, aki jelenleg Debrecenben él, az egyetemen tanul, és biztonságban van.

Leróttuk kegyeletünket Sebestyén József sírjánál, aki a legdrágábbal, az életével fizetett azért, mert nem volt hajlandó fegyvert fogni a háborúban, akit kényszersorozás alatt agyonvertek - írta közösségi oldalán a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Hankó Balázs azt írta: „Az ő tragikus sorsa kiáltóan hívja fel a figyelmünket arra, hogy az erőszak soha nem lehet út, a háború pedig nem megoldás. Elfogadhatatlan és mélységesen emberellenes.

Mi, magyarok kiállunk minden magyar testvérünk mellett, akit igazságtalanság és elnyomás ér. Kiállunk Sebestyén József családja mellett.

Védelmezzük az embert és felemeljük a szavunkat a vérontás ellen. Ukrajna uniós csatlakozása így nem lehet napirenden. Következetesen követeljük a békét, és következetesen nemet mondunk a háborúra!”