Razziák Ukrajnában a katonaszökevények után

Az ukrán nemzeti rendőrség katonaköteles személyek körében nagyszabású ellenőrzést tartott, amelynek során több mint 60 házkutatást végeztek, és mintegy 30 szolgálatmegtagadó ellen vádat emeltek – számolt be hétfőn a helyi rendőrség sajtószolgálata.

„Az Opekun (Gyám) művelet harmadik szakasza. (…) Vádat emeltek mintegy 30 ember ellen. (…) Több mint 60 házkutatást hajtottak végre Ukrajna egész területén. A bűnösökre akár tíz év börtönbüntetés is várhat” – derült ki a rendőrség honlapján ismertetett közleményből.

Az Opekun műveletet azoknak a szolgálatmegtagadóknak felkutatására indították, akik hamis orvosi igazolásokat használnak rossz egészségi állapotukat tanúsítandó, vagy olyan okmányt, hogy beteg rokonukat ápolják.

A rendőrség adatai szerint az egyik katona öncsonkítást végzett, hogy leszerelhessen a katonaságtól.

Három éve, 2022 februárja óta Ukrajnában általános mozgósítást hirdettek, aminek hatályát többször meghosszabbították. A hatóságok mindent megtesznek, hogy a katonaköteles korú férfiak ne tudják elkerülni a szolgálatot. Az ukrán közösségi médiában rendszeresen közölnek videókat a kényszerű mozgósításról és a polgárok és a katonai parancsnokok közötti konfliktusokról különböző városokban.

A hadseregben tapasztalható kritikus létszámhiány miatt a katonai hatóságok munkatársai razziákat tartanak a nyilvános helyeken, és bántalmazzák a letartóztatottakat. Gyakran a katonakötelesek kerülnek közvetlen konfrontációba a katonai hatóságok munkatársaival, hogy elkerüljék a mozgósítást.

Ukrajnában egyre nagyobb feszültséget kelt a kényszersorozás: sokan inkább az életveszélyes szökést választják, miközben a kormány szigorúbb büntetésekkel próbálja megfékezni az ország elhagyását.

Továbbra is sokan próbálnak illegálisan kijutni Ukrajnából, hogy elkerüljék a kényszersorozást. A hadköteles korú férfiak közül többen a Kárpátokon keresztül, gyalogosan jutnak át Romániába, gyakran életveszélyes körülmények között. A román hatóságok adatai szerint idén már mintegy ötezer ukrán férfi érkezett így az országba, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet.

A menekülők arról számoltak be, hogy a síkvidéki határszakaszokon szigorúbb az ellenőrzés, ezért inkább a hegyvidéket választják. Több napos túrára készülnek élelemmel és vízszűrőkkel, hogy átjuthassanak a havasokon.

Akiknek sikerül, azok új élet reményében érkeznek Romániába, és sokszor videóüzenetekben biztatják társaikat a szökésre.

Az ukrán hadkötelesek az elmúlt években számos erőszakos sorozásról számoltak be: sokszor utcán, metróban vagy akár otthonukból hurcolják el őket. Előfordul, hogy fogva tartásukért váltságdíjat követelnek, és börtönkörülmények között őrzik őket.

A kijevi kormány a jelenség megfékezésére szigorítaná a törvényeket.

A parlament elé terjesztett javaslat értelmében háromtól öt évig terjedő börtönbüntetéssel, illetve pénzbírsággal sújtanák azokat, akik hadiállapot idején engedély nélkül hagyják el az országot. Kritikusai szerint a szigorítás azonban nem fogja megállítani a szökési hullámot, sőt, még többen próbálhatnak majd elmenekülni Ukrajnából.

Augusztus 9-én Dél-Ukrajnában, a mikolajivi területén található Buzke faluban rárontottak a sorozást végző tisztviselőkre a helyiek, többen megsérültek. Egy nappal korábban az ország középső részén található Vinnicja városában volt egy hasonló eset, ahol tömegverekedés tört ki.

A helyi tömeg rátámadt Buzke faluban az ukrán sorozásért felelős szervezet, Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központ (TCK) embereire – erről maga a szervezet számolt be az Ukrajniszka Pravda szerint.

Mint közölték,

délután 2 óra körül a baseballütőkkel és vascsövekkel felfegyverzett falusiak csoportja támadta rá a TCK katonáira és egy velük tartó rendőrre.

A támadók megrongáltak egy szolgálati járművet és megsebesítettek egy katonát.  A katona önvédelemből traumatikus lőfegyverrel rálőtt a támadókra, akik közt szintén vannak sérültek.

A helyszínen a rendfenntartó erők tevékenykedtek az incidens után. A TCK emlékeztetett arra, hogy a katonáik fenyegetése vagy az ellenük végrehajtott támadás akár 12 év börtönnel is büntethető, mivel ez kimerítheti „az ukrán fegyveres erők törvényes tevékenységének akadályozásának” bűncselekményét.

Vinnicjában tömegverekedés tört ki két nappal korábban

Pénteken késő este konfliktus alakult ki Vinnicjában a helyi lakosok és a TCK alkalmazottai között – írta a Kárpátalja.ma ukrán híradások alapján. Az összetűzésről több videó is megjelent a közösségi médiában.

A konfliktus előzménye az volt, hogy a Vinnicja Megyei Rendőrség a helyi toborzóközpont katonáival együttműködve leleplezett egy férfit, akit a katonai szolgálat megtagadása miatt kerestek.

A Mandiner cikke rémuralomként ír az ukrán területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) kényszersorozási módszereiről, és kiemeli, hogy emberrablással vádolt tisztek, véres incidensek és civil ellenállás jellemzik a háború belföldi frontját. A lap szerint az ukrán elégedetlenségből pedig az oroszok előnyt kovácsolnak; a toborzóirodákat ukrán kérésre dróntámadásokkal veszik célba.

A cikk emlékeztet az ukrán toborzók által agyonvert Sebestyén József tragédiájára, amely a magyarság körében hatalmas felháborodást váltott ki, ráadásul az elmúlt időszakban több hasonló, halállal végződő eset is történt Ukrajnában, ám a belső vizsgálat mégsem tárt fel problémákat.

A Mandineren megjelent írásban egy Sebestyén Józsefnél „szerencsésebb” 40-es évei végén járó férfi esetéről készült videó is látható. Ő fejsérüléssel megúszta az ellene elkövetett erőszakot. Egy másik, szintén az X közösségi portálra felkerült felvételen az látható, amint az ukrajnai Harkiv lakói mentenek ki egy erőszakkal besorozott férfit a TCK „markából”.

A Mandiner cikkében szereplő videó alapján azt írja, hogy miközben az ilyen és ehhez hasonló esetekről az EU, valamint a magyarországi „ukránpárti ellenzék”, Magyar Péterrel az élen mélyen hallgat, ráadásul továbbra is Ukrajna mihamarabbi uniós tagságát sürgetik, Ukrajnában egyfajta polgári ellenállás kezd kibontakozni az ukrán kormánnyal, a kényszertoborzási módszerekkel szemben. A lap azt is felidézi, hogy a magyarországi ellenzék körében rendkívül divatos kifejezés a „polgári ellenállás”, miközben az Orbán-kormány 15 év alatt egyszer sem lépett fel erőszakkal az ellene tüntetőkkel szemben.

Egy szintén közölt videófelvételen spontán, alulról szerveződött civil kezdeményezés tagjai láthatóak, akik mélységes felháborodással, szidalmak záporával fenyegették a toborzótiszteket, majd ennek nyomatékosításaként az egyik tüntető leütötte a TCK tisztjét, aki néhány másodpercre elterült, majd feltápászkodott és filmezni kezdte a tömeget.

Az esetről készült másik videón az látható, ahogy a helyiek letépik a furgon ajtaját és kiszabadítják kényszersorozott honfitársukat. Eközben többen, nem túl udvarias stílusban arra hívják fel a TCK tisztek figyelmét, hogy a háború után el kell számolniuk a cselekedeteikkel.

A Mandiner a cikkben arra is felhívta a figyelmet, hogy a videó tanúsága szerint a toborzókat emberrablóként emlegetik az ukrán emberek, a lakosság felháborodása – amit a háború elhúzódása, a TCK korrupciója és egy erőszakosabb kényszersorozás váltott ki – már egyenesen odáig vezetett, hogy azt kérik az oroszoktól: „mérjenek csapást a toborzók fészkeire”.

Az ukrán TCK-ellenesség mellett a toborzási számokból is látható, hogy Zelenszkij ideje és lehetőségei fogytán vannak – írja a cikkben a Mandiner, amely idézi az oroszpártisággal aligha vádolható Economist brit hírmagazint. Június 19-i cikkük szerint ugyanis Ukrajna havi 27 ezer új katonát toboroz, míg Oroszország esetében ez a szám körülbelül 42 ezer. „És ez nem veszi figyelembe a dezertálók aggasztó számát” – állítja a lap.

Miután a férfit elszállították a toborzóközpontba, egy csoport – köztük egy közjogi szervezet képviselői is – érkeztek az épület elé, és a férfi szabadon bocsátását követelték.

A csoport betörte a toborzóközpont kapuját és megpróbált bejutni az épületbe.

A rendőrség közleménye szerint körülbelül 80 személy közelítette meg a helyszínt, akiket csak rendőri beavatkozással tudtak kiszorítani a létesítmény területéről.

Ukrajnában szeptember 1-jétől a hadkötelesek mozgósítását végző Területi Hadkiegészítő- és Szociális Támogatási Központok (TCKiSZP) minden alkalmazottja köteles lesz testkamerát viselni, és videofelvételt készíteni a behívók átadásáról vagy az iratok ellenőrzéséről – jelentette be Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter csütörtökön a Telegramon.

A tárcavezető figyelmeztetett, hogy a rögzítési szabályok megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után.

Indoklása szerint ez az intézkedés a behívókat kézbesítő csoportok munkájának átláthatóságát és jogszerűségét hivatott biztosítani, valamint védi mind a katonai szolgálatra kötelezettek, mind a hadkiegészítő központok munkatársainak jogait.

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója néhány napja élesen bírálta az ukrán hatóságok vizsgálatát Sebestyén József halála ügyében. Facebook-posztjában azt írta, abszurd, hogy a kényszersorozás közben meghalt férfi ügyében maguk a hadsereg tagjai állítják: nem történt erőszak.

Menczer Tamás a közösségi oldalán reagált az Ukrán Védelmi Minisztérium közlésére, miszerint „nem voltak erőszakra utaló nyomok Sebestyén József testén”. A politikus ezt élesen bírálta, hangsúlyozva, hogy az állítást éppen azok teszik, „akik kényszersorozás közben agyonverték Sebestyén Józsefet”.

„Nem semmi…” – írta a kommunikációs igazgatója, majd felvetette: „Lehetne, hogy valaki olyan vizsgálja ki az esetet, aki nem érintett?”

A Fidesz kommunikációs igazgatója arra is rámutatott, kétséges, hogy Ukrajnában ma egy ilyen halálesetet tisztességesen ki lehet-e vizsgálni. Posztjában leszögezte:

„Mi továbbra is a család mellett állunk, várunk egy tisztességes vizsgálatot, és a felelősök megbüntetését.”