Hogyan áll most a FIDESZ-Tisza meccs?

Az Index megszerezte annak az adatsornak az egyik részletét, amelynek alapján Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson azt állította, hogy ha most vasárnap lennének a választások, nyolcvan egyéni választókerület is a kormánypártoké lehetne. Ennek alapján az egyik választókörzetben a Fidesz–KDNP 40,4 százalékot, a Tisza Párt pedig csak 25,8 százalékot kapna.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében azt mondta: a birtokukban lévő felmérések szerint a kormánypártok főlényes győzelmet aratnának egy választáson, és a Fidesz–KDNP mintegy 80 egyéni választókörzet megnyerésével számolhatna.

Az Indexhez ezzel kapcsolatban több adat is eljutott. Mint a lap írta: a felmérés nem az egyelőre be sem jelentett választókerületi jelöltek, hanem a pártok népszerűségét vizsgálta a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben.

Az adatok szerint a jászberényi központú választókerületben a felnőtt népesség 40,4 százaléka támogatná a Fidesz–KDNP-t egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson.

A sorrend így nézett ki a pártok közt:

• Fidesz–KDNP – 40,4 százalék;
• Tisza Párt – 25,8 százalék;
• Mi Hazánk – 5,8 százalék;
• Demokratikus Koalíció – 4,7 százalék;
• Jobbik – 2,7 százalék;
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 2,4 százalék;
• LMP – 1,5 százalék;
• Momentum – 1,3 százalék;
• Párbeszéd – 1,3 százalék;
• MSZP – 1 százalék.

Más pártokra a megkérdezettek 1,2 százaléka szavazna. A „nem mondja meg, nem menne el” választ adók 4,8 százalékot, a „nem tudja, bizonytalan” opciót választók pedig 7,1 százalékot tettek ki a kutatásban. A felmérés 500 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel készült 2025 júliusban.

A 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP ebben a választókerületben 59,75 százalékot szerzett listán. Egyéniben nagyjából hasonló arányban, 59,81 százalékkal győzött a fideszes Pócs János, miközben a hatpárti ellenzék jelöltje, Kertész Ottó 33,74 százalékot ért el.

Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélgetett a MCC Feszten szombat délután Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője. A kötetlen hangulatú beszélgetés alatt szóba került egyebek mellett az orosz-ukrán háború, a 2026-os választás, Azahriah, vagy a miniszterelnök nyaralása is. Az elhangzottakat élőben követtük cikkünkben.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton részt vesz az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő MCC Feszt-en – tájékoztatta az MTI-t még pénteken a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.

A kormányfő a beszélgetés előtt egy képes Faceboook-poszttal hangolt, amelyhez azt a kommentárt fűzte:

„Árad az MCC! 16:30-kor élőben jelentkezünk Esztergomból.”

A tervezett 16.30-as kezdésekor a beszélgetés még nem kezdődött meg, de az online élő közvetítésben azt ígérték, hogy nem sokat kell várni rá.

Azahriah ütése mélyre ment – árulta el a beszélgetés elején

A miniszterelnök végül 16.44-kor lépett a színpadra, és beszélgetőpartnere azt ígérte, hogy nagyjából egy órás lesz a beszélgetés. Az első kérdés az volt: az MCC Feszten – más hazai fesztiválokkal ellentétben – „még nem zúgott a Mocskos Fidesz”, és hogy ennek fényében „miféle fesztivál ez”. Orbán Viktor azt mondta: eddig még nem volt egyszer sem az MCC Feszten, de már illett eljönnie, különösen, hogy Esztergomnak díszpolgára is  – ezt a címet még 2006-ban kapta meg, az első Orbán-kormány idején elért eredményekért.

Arra, hogy mi állhat a „mocskos fideszezés” mögött, három dolgot sorolt fel: a pénz; egy választások előtt sokszor látható jelenség (mint mondta, tavaly az Egyesült Államokban Donald Trump is célpontja volt efféle tiltakozásoknak, és szerinte annak lehet ez most a magyar változata); valamint az, hogy a fiatalok rendszerint mindig a kormány, a hatalom ellen lázadnak. A kérdésre, hogy van-e olyan magyar zenész, akitől különösen fájt a kritika, Orbán Viktor azt mondta: volt olyan ütés, ami mélyre ment, és ezzel kapcsolatban megemlítette Azahriah-t.

De hozzátette:

„Mióta Művész Úr véglénynek nevezte az összes Fidesz szavazót, nincs kedvem meghallgatni. Ilyen van, ez egy veszteség.”

Orbán Viktor emellett azt mondta: a fiatalok esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nagykorúvá válás válságokkal jár együtt, és előfordul, hogy „aki nem találja a választ, épp a kormányba hegyez bele egyet”. Megjegyezte: nem biztos abban, hogy a Fidesz ifjúsági programja miatt lesz a párt vonzó a fiataloknak – de szerinte ennél fontosabb, hogy a ők maguk fontolják meg a fiatalok kritikáját, mert abban lehet igazság, a fiatalok pedig még ennél is inkább fontolják meg az idősebb generációk mondanivalóját, akiktől  sok mindent lehet tanulni.

Közvélemény-kutatások: Orbán Viktor szerint nagyot fognak nyerni

A kérdésre, hogy miként éli meg azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint a Fidesz hátrányban van a Tisza Párttal szemben, Orbán Viktor azt látja: ezek számára azt jelzik, hogy az ellenfél „dolgozik”, kampány van.

Mint mondta, kellenek olyan mérések, amelyek reális képet adnak egy-egy fontos kérdésről, és ilyen mérések náluk is vannak. „Nekem van egy világos képem, hogy hol tartunk most”, és hogy mi a reális célkitűzés ennek fényében a 2026-os választásra.

„Sokat fogunk dolgozni és nagyot fogunk nyerni, ezt tudom mondani most”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő azzal folytatta: új jelenség, hogy minden információ és a politikai viták is felköltöztek a digitális térbe, és ehhez a nemzeti oldalnak is alkalmazkodnia kell, mert nem engedhetnek teret a baloldali, globalista, liberális erőknek, amelyek „ott garázdálkodnak már évek óta szinte akadálytalanul, agresszív módon”. Mint mondta, nem elég oda „felmásolni ugyanazt a mondatot, mint amit a Magyar Nemzetben olvasunk”, hanem újabb módszerek kellenek ahhoz, hogy sikeresen meg tudják vívni ezeket a vitákat, ezért „digitális honfoglalásra” van szükség.

„Talán ez is közelebb vihet minket a fiatalokhoz, akik állandóan ott vannak, ezt csinálják” – mondta, majd megjegyezte, hogy a brüsszeli csúcstalálkozókon a politikustársai is állandóan a okostelefonon „lógnak” az aktuális hírek miatt, ő a kivétel e tekintetben.

„Mindenkit várok a Digitális Polgári Körökbe”

– tette hozzá.

Hat hónapja dolgozik azon, hogy elindulhasson az Otthon Start Program

Ezt követően szóba került, hogy egyes politikai elemzők kétségbe vonták, hogy elegendő-e a digitális kommunikációs tér meghódítása a győzelemhez, és nem a gazdasági fejlődés biztosítása lenne-e a kulcs ehhez. Orbán Viktor azt mondta, hogy szerinte ez két különálló kérdés, de mindkettő fontos.

A gazdasággal kapcsolatban elmondta, hogy a mostani helyzetben a nemzetközi körülmények, az orosz-ukrán háború lehetetlenítik el a növekedést, és ebben a helyzetben örülnek annak, ha meg tudják védeni az eddigi eredményeket. Ezzel kapcsolatban hozta szóba az Otthon Start Programot, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„hat hónapja vergődik” ezzel, merthogy az év elején még abból indultak ki, hogy békeév áll előttünk, de most „nem ez van”.

„Én hat hónapja dolgozom a kollégáimmal azon”, hogy szeptembertől elindulhasson a program. „Sehol Európában olyan nincs, hogy te, barátom, eléred a 18 éves kort”, és saját ingatlant lehet vásárolni – mondta a miniszterelnök. „Valóban, én nem tudok kiállni, és azt mondani, hogy jól mennek a dolgok”, csak azt, hogy ezeknek a körülmények a dacára megvédték, amit meg lehetett – tette hozzá nem sokkal később Orbán Viktor.

A kormányzati korrupcióval, a közpénzek ellopásával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: 2010 óta megkétszereződött a magyar állam vagyona, ez nem lenne így, ha ezt ellopták volna. A közszolgáltatásokkal kapcsolatban viszont elismerte, hogy azokon még van hova fejleszteni, de például „soha ilyen olcsó nem volt a vonatközlekedés Magyarországon”, mint most.

2010-ben „egy csődbe jutott országot kellett talpra állítani”, ma pedig „70-80 százalékon vagyunk” ennek a munkának az elvégzésével

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ha kapnak még 4-6 évet, akkor szerinte el tudják érni azt, hogy Magyarországnak a legfejlettebb nyugati országokhoz viszonyítva se kelljen szégyenkeznie a közszolgáltatások terén.

Mikor lesz béke?

Az utóbbi kérdésre való válaszadáshoz Orbán Viktor szerint először két dolgot kell megállapítani: mi a háború oka, és a kik a hadviselő felek? Az előbbivel kapcsolatban elmondta, hogy „nagyon széttartó vélemények vannak”, de szerinte a NATO-tagsággal van összefüggésben a konfliktus gyökere, miután Ukrajna és a Nyugat azt akarta, hogy az ukránok az „ütközőzónából” nyugati irányba mozduljanak el.

Mint mondta, a nemzetközi jog szempontjából Ukrajnának van igaza ebben a konfliktusban – és együtt is lehet érezni velük „függetlenül attól, hogy nem viselkednek velünk rendesen” –, de azt kell megérteni, hogy Oroszország reálpolitikai értelemben leszögezte: nem fogják megengedni, hogy Ukrajna a Nyugat része legyen. A második kérdésre pedig azt mondta: „látszólag” egy orosz-ukrán háború zajlik, de azt senki sem gondolná, hogy Ukrajna egyedül, a Nyugat támogatása nélkül egy napig is talpon bírna maradni.

„Itt az ukránok vívnak egy háborút a nyugatiak helyett”

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a saját megbeszélésein is tapasztalja, hogy a külföldi politikai vezetők is így gondolják, és úgy látják, hogy Oroszországot le kell győzni egy Ukrajna területén vívott háborúban. Ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból, amihez „erő kell”, nem is kevés. Mint mondta, 2022 óta próbálja ezeket a katonai, gazdasági és egyéb értelemben vett erőket felhalmozni Magyarországon.

Orbán Viktor végül azt mondta: különvéleménye van arról is, hogy mikor lesz béke. „Jól ismerve mindkét szereplőt” ennek a háborúnak addig nem lesz vége, amíg az amerikai és az orosz elnök nem ülnek le tárgyalni, „itt se a jog, se a bonyolult diplomáciai műveletek nem vezetnek eredményre”. Megfogalmazása szerint nemcsak az orosz-ukrán háború ügyében, hanem más kérdésekről is meg kell egyezniük, például a világszerte zajló fegyverkezési versenyről, amelyet megállapodásokkal le kellene állítani – fejtette ki.

A kormányfő azt is felidézte, hogy Magyarország eddig segített humanitárius értelemben Ukrajnának, most is tízezres nagyságrendben vannak menekültek az országban. „De az ukránok sosem kérdeztek meg minket arról, hogy mi legyen a válaszuk az orosz támadással szemben […] Ha nem vontatok be minket a háborús döntésetekbe, utána csak annyit kérhettek tőlünk, mint ami az elemi segítségnyújtási keresztény kötelesség” – mondta, utalva arra, hogy a mi pénzünk nem mehet Ukrajnába, magyar katonák pedig végképp nem.

Orosz fenyegetés, balkáni problémák, újabb migrációs hullám

Véleménye szerint azt a gyakran hangoztatott feltételezést jelenleg nem lehet megerősíteni, hogy Oroszország valóban meg akarja támadni az európai országokat. Azt viszont lehet látni, hogy mi az Egyesült Államokkal együtt „sokkal többen vagyunk”, sokkal nagyobb a gazdasági és katonai erőnk, ezért nincsenek abban a helyzetben, hogy Európára fenyegetést jelentsenek, miközben most még azt a négy keleti ukrajnai régiót sem tudják elfoglalni, amelyeket 2022-ben Oroszország részévé nyilvánítottak.

„Ukrajna egy részére igen – még egész Ukrajnát sem merem mondani […] De ez egy másik beszélgetés, ez nem arról szól, hogy mi lesz Magyarországgal”

– tette hozzá az orosz fenyegetéssel kapcsolatban Orbán Viktor.

Hozzátette azt is: a történelem fényében érthető a balti államok és Lengyelország félelme azzal kapcsolatban, hogy a NATO megvédi-e őket egy támadás esetén, de erre a problémára nem az oroszokkal vívott háború jelenti a megfelelő választ. „NATO-tagállamot sohasem támadtak meg […] és szerintem nem is fognak. A baltiaknak és a lengyeleknek érdemes hinniük abban, hogy a NATO garancia az egy tényleges garancia” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor ezt követően azt is felvetette: Németország most a második világháború óta először bejelentette egy nagyívű fegyverkezési programot, ami átalakíthatja a nemzetközi politikai viszonyokat is. De, mint mondta, e tekinetben a pontos következményeket egyelőre nehéz kiszámítani, ezért nem bocsátkozik további jóslásokba.

A miniszterelnök arról is beszélt a boszniai Szerb Köztársaság elnökének nemrég történt elítélésével kapcsolatban, hogy a Balkánon az Európai Unió elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy csökkentse a feszültségeket azzal, hogy a Jugoszlávia szétesése után létrejött új államokat integrálja.

Mint mondta, Magyarországnak ma a szerbekkel szövetségben kell lenniük szerint, és az elfogadhatatlan, hogy Milorad Dodikot, a boszniai szerbek által megválasztott elnököt  az EU-ból odadelegált „alkirályok” elmozdítsák, elítéljék, nem korrupció miatt, hanem mert nem hajt végre bizonyos, az Európai Unióból érkező döntéseket.

Ezt a döntést Magyarország nem ismeri el, ilyen döntés számunkra nincs – tette hozzá.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a migráció szempontjából is fontos szerepe lesz a balkáni országoknak, beleértve Észak-Macedóniát, Albániát és Bulgáriát, amelyekkel szintén szövetségre törekszik. Mint mondta: biztos, hogy lesz újabb migrációs hullám.

„Afrikából tíz, de lehet hogy százmilliós nagyságrendben fognak néptömegek megindulni Európa felé”, aki járt a helyszínen, azt ez láthatja már most is –fejtette ki. Szerinte ezért nem Ukrajnába vagy (a nemrég kötött vámalku fényében) az Egyesült Államokba kellene küldeni, hanem arra kell fordítani, hogy meg tudjuk magunkat védeni ez elől az újabb migrációs hullám elől.

Sőt, a kormányfő szerint előbb-utóbb nemcsak a déli, hanem a nyugati határainkat is védeni kell majd a migránsokkal szemben, mert a Nyugat-Európába megtelepedett is megindulhatnak.

Orbán Viktor mindezek mellett azt mondta: úgy látja, hogy Magyarország meg fogja tudni védeni magát a migrációtól, „ha jól szervezzük meg magunkat”, és ellenállunk a brüsszeli migrációs paktumnak. „Lázadjunk, és védjük meg azt, amink van, ez lehetséges” – összegezte álláspontját.

Nyaralás, edzőtábor, olvasmányok

Az utolsó kérdés a kormányfő nyaralására vonatkozott, Orbán Viktor elmondta: mint minden nyáron, most is Horvátországba fog menni. „Fölülök a kis vitorlásra, viszontlátásra, majd találkozunk két hét múlva” – mondta erről, miközben arra utalt, hogy a munkája „egy olyan meló, ami eszi az embert”.

Megjegyezte: ha a politikai közösségének lesz egy alkalmasabb vezetője helyette a jövőben, akkor majd megengedhet magának hosszabb nyaralásokat is. „Arról nem beszélve, hogy tulajdonképpen a legjobb korban vagyok […]. Azt hiszem, hogy ha kapok két hetet, akkor rendbe hozom magam”– fogalmazott.

„Erős hat-hét hónap áll előttünk, a legjobb formánkat kell futni, ha […] győzni akarunk. A nyáron rendbe kell magunkat hozni, mindenkinek javaslok egy nyaralással egybekötött edzőtábort”

– összegezte a kormányfő, aki azt is elárulta: többek közt Spiró György Padmaly című, Táncsics Mihályról szóló regényét fogja olvasni nyári olvasmányként.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni: