Amerikának nincs szüksége"szívességre" Kínától?

Donald Trump amerikai elnök szerint nincs szükség "szívességre" Kínától a Hormuzi-szoros újranyitásának érdekében - az amerikai elnök erről pénteken újságírók előtt beszélt, miután elutazott Pekingből.

Az elnök hivatali repülőgépe, az Air Force One fedélzetén újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy véleménye szerint Hszi Csin-ping kínai államfő nyomást gyakorol majd Teheránra ebben a kérdésben, mert érdeke fűződik a szabad hajózás helyreállításához.

"Úgy gondolom, hogy meg fogja tenni, mert végső soron azt szeretné látni, hogy újranyílik. Az energiának, illetve az olajának a 40 százalékát onnan kapja" - fogalmazott Donald Trump, ugyanakkor megjegyezte, "nem kérek szívességet, mert, amikor szívességet kér az ember, akkor azt szívességgel kell viszonoznia".

Donald Trump elmondta, hogy azért utasította el Irán legutóbbi békejavaslatát, mert nem tartalmaz elegendő garanciát Teherán nukleáris programjának leállítására. Közölte, hogy elfogadhatónak tartja az ajánlatnak azt a részét, hogy Irán 20 évre függesztené fel nukleáris programját, de az általuk vállalt garancia mértékét nem.

Beszámolt arról, hogy a kínai elnöknél pozitív fogadtatásra talált az a javaslata, hogy jöjjön létre egy amerikai-kínai-orosz megállapodás a hadseregek birtokában lévő nukleáris töltetek számának korlátozásáról.

Donald Trump elmondta, hogy egyelőre nem döntött arról, hogy megadja-e a végső hozzájárulást Tajvan számára - előzetesen már jóváhagyott - több milliárd dollár értékű fegyvereladáshoz.

Kínai látogatásának konkrét eredményei között említette a 200 Boeing repülőgépre vonatkozó kínai megrendelést, ami további több százzal bővíthető. Arról is beszámolt, hogy Kína mintegy "400-450" hajtóművet is megvásárol a General Electrictől és "több milliárd dollár értékben" importál szójababot.

Az amerikai elnök közölte, hogy felhozta a bebörtönzött hongkongi katolikus vezető, Jimmy Lai ügyét, akinek a szabadon bocsátását kérte. Donald Trump szavai szerint a kínai elnök ezt "kemény kérdésnek" minősítette. A 78 éves aktivistát idén februárban 20 év börtönre ítélték a kínai nemzetbiztonsági törvény alapján.

Az elnök a Fox News hírtelevízió Hannity című műsorának Pekingben adott interjúban elmondta, hogy a kínai államfő is szeretné elérni a Hormuzi-szoros megnyitását, valamint egy megállapodást a konfliktus lezárásáról.

Az amerikai elnök a csúcstalálkozó gazdasági eredményeivel kapcsolatban arról számolt be, hogy Kína 200 Boeing repülőgépre adott megrendelést, valamint a korábbinál nagyobb mennyiségű kőolajat és cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, részben azért, hogy csökkentse függőségét a közel-keleti beszerzési forrástól. Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ül, közölte az MTI.

Az Egyesült Államok és Kína elnöke ebben a ciklusban először találkozott Pekingben, a világ pedig feszülten figyeli a kétnapos látogatás eredményeit. Mind Hszi Csin-ping, mind pedig Donald Trump hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, miközben a két nagyhatalom közötti viszony a globális gazdaság és geopolitika egyik legmeghatározóbb kérdésévé vált.

A pekingi Nagy Népi Csarnok impozáns falai között rendezett állami banketten Hszi Csin-ping történelmi jelentőségűnek nevezte Donald Trump látogatását – írja a BBC.

A díszvacsora ünnepélyes környezetben zajlott: az „Aranyterem” néven ismert bankett-teremben kínai lampionok, csillárok és a két ország zászlói alatt fogadták a delegációkat. A meghívott amerikai vendégek között ott volt Marco Rubio, Pete Hegseth, valamint a technológiai és üzleti élet több meghatározó szereplője is, köztük Elon Musk és Tim Cook.

Trump elégedetten beszélt a kétoldalú tárgyalásokról

Donald Trump beszédében „páratlanul nagyszerű fogadtatásról” beszélt, és rendkívül pozitívnak nevezte a Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokat. Az amerikai elnök kiemelte, hogy a két vezető számos fontos kérdésben folytatott őszinte és produktív eszmecserét, amely szerinte hozzájárulhat a kétoldalú kapcsolatok stabilizálásához.

A következő két nap tárgyalásai így nem csupán protokolláris események: azok hosszú távon befolyásolhatják a világgazdaság stabilitását, a biztonságpolitikai erőviszonyokat és a XXI. század nemzetközi rendjének alakulását is.

A két vezető hosszú ideje tervezett találkozójára csütörtökön került sor Pekingben. Az amerikai elnök az iráni konfliktus árnyékában utazott a kínai fővárosba, ami kapcsán korábban több szakértő is arról beszélt, hogy feltehetőleg meghatározó témája lesz a találkozónak Irán és Kína együttműködése, miután az ázsiai ország segíthette Iránt rakétaprogramjában. 

A kínai elnök szerint ugyanis nem csupán Kína és az Egyesült Államok, de végső soron ez az egész világ érdeke is. „Az egyik elért siker lehetőség a másik számára, és a stabil kétoldalú kapcsolat véső soron jó a világnak” – fogalmazott a kínai elnök. Hszi Csin-ping egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy ehhez arra van szükség, hogy a két fél ne riválist lásson egymásban, hanem partnert. 

Az Egyesült Államok és Kína "fantasztikus kereskedelmi megállapodásokat" kötött a pekingi amerikai-kínai csúcstalálkozón - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pénteken, a Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott tárgyalásai második, egyben utolsó napján.

Trump a pekingi Csungnanhajban, a Kínai Kommunista Párt és az állami vezetés központi komplexumában tartott megbeszélésen úgy fogalmazott: "hihetetlen látogatás" volt, amelyből "sok jó származott", részleteket azonban nem közölt a megállapodásokról.

Az iráni helyzettel kapcsolatban Trump azt mondta: Washington és Peking hasonló álláspontot képvisel.

"Nem akarjuk, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Nyitva akarjuk tartani a szorosokat" - fogalmazott az amerikai elnök a Hormuzi-szorosra utalva, amely stratégiai jelentőségű útvonal a globális energiaszállítás szempontjából.

Trump hangsúlyozta: személyes kapcsolata Hszi Csin-pinggel és az országaik közötti viszony továbbra is nagyon erős, és szerinte számos olyan problémát is rendezni tudtak, amelyeket mások nem tudtak volna megoldani.

Kína a nemzetközi közösséggel együttműködve továbbra is támogatni kívánja a közel-keleti béketárgyalásokat, valamint konstruktív szerepet kíván játszani a térség tartós békéjének megteremtésében – közölte a kínai külügyi tárca szóvivője az iráni helyzettel kapcsolatban pénteken.

A szóvivő elmondta, hogy Kína az iráni konfliktus kezdete óta a harcok lezárását és a béke helyreállítását szorgalmazza. Hozzátette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök korábban négypontos javaslatot tett a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának előmozdítására, emellett Kína és Pakisztán közösen ötpontos kezdeményezést dolgozott ki a Perzsa-öböl térségének stabilizálására.

"Kína továbbra is Hszi Csin-ping elnök négy javaslatának szellemében jár el, és a nemzetközi közösséggel együttműködve támogatja a béketárgyalásokat" - hangsúlyozta a szóvivő.

A kínai álláspont szerint a konfliktus súlyos károkat okozott Irán és más térségbeli országok lakosságának, miközben negatív hatást gyakorolt a világgazdasági növekedésre, az ellátási láncokra, a nemzetközi kereskedelemre és a globális energiaellátás stabilitására is.

"A konfliktusnak nem lett volna szabad bekövetkeznie, és nincs értelme a folytatásának" - fogalmazott a szóvivő.

Hozzátette, hogy a helyzet mielőbbi rendezése nemcsak az Egyesült Államok és Irán, hanem a térség országai és az egész nemzetközi közösség érdeke is.

Peking üdvözölte az Egyesült Államok és Irán közötti közelmúltbeli tűzszünetet és a tárgyalásos rendezésre irányuló törekvéseket. A kínai külügyminisztérium szerint a párbeszéd és a diplomácia jelenti az egyetlen járható utat, az erő alkalmazása nem vezet megoldáshoz.

"Most, hogy megnyílt a párbeszéd lehetősége, azt nem szabad ismét bezárni" - emelte ki a szóvivő.

A kínai külügyminisztérium szerint fontos fenntartani a feszültség enyhítésének lendületét, folytatni a politikai egyeztetéseket, valamint olyan megállapodást elérni az iráni nukleáris kérdésben és más vitás ügyekben, amely valamennyi érintett fél biztonsági aggályait figyelembe veszi.

Kína emellett sürgette a térség tengeri szállítási útvonalainak mielőbbi újranyitását a globális ellátási láncok zavartalan működésének biztosítása érdekében.

"Átfogó és tartós tűzszünetre van szükség annak érdekében, hogy mielőbb helyreálljon a béke és a stabilitás a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében" – szögezte le a szóvivő.

A pénteki tárgyalásokat követően Trump és Hszi közös ebéden vett részt a kínai vezetés központjaként szolgáló Csungnanhajban. A helyszín szimbolikus jelentőséggel bír: itt találkozott 1972-ben Richard Nixon akkori amerikai elnök Mao Ce-tung kínai vezetővel, megteremtve az amerikai-kínai kapcsolatok enyhülésének alapjait.

Trump csütörtöki és pénteki tárgyalásain egyaránt kiemelt téma volt az iráni konfliktus, a kereskedelem, a technológiai együttműködés és Tajvan kérdése. Az amerikai elnök szerint Hszi jelezte: Kína kész támogatni a konfliktus lezárását célzó diplomáciai erőfeszítéseket, valamint a Hormuzi-szoros újranyitását.