POLITIK
Nyílt levél a Tisza-kormányhoz.
Tizenkét közgazdász írt nyílt levelet Kapitány István gazdasági és energetiai miniszternek a védett üzemanyagárak mielőbbi kivezetését sürgetve. Indoklásukban arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi árak fenntartása az eddigieknél is súlyosabb gazdasági problémákat okozna-írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Vémi Zoltán
Nyílt levélben kéri tizenkét közgazdász Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy minél hamarabb vezesse ki a védett üzemanyagárkat, és tájékoztassák a lakosságot arról, hogy a jelenlegi üzemanyagárak további fenntartása belátható időn belül az eddigieknél is sokkal súlyosabb gazdasági problémákhoz vezethet.
Emellett azt is kérik, hogy a kormány emelje meg az üzemanyagok jövedéki adóját legalább a védett ár bevezetése előtti szintre, ezzel egyidejűleg pedig bizonyos mértékű szociális kompenzációt dolgozzon ki a lakosság széles rétegei számára.
Szerintük a védett ár legnagyobb problémája az, hogy éppen akkor ösztönöz a benzin és a gázolaj fogyasztásának növelésére, amikor azt csökkenteni kellene. Ugyanis „nem szabad azt az illúziót táplálnunk, hogy az iráni háború hatása az energiaárakra csak rövid, átmeneti jelenség” – amint azt az Európai Bizottság is megállapította.
Azt írják: az iráni háború folytatódása és esetleges kiterjedése pedig további hiányhoz és akár hordónkénti 200 dolláros olajárhoz vezethet (miközben a háború előtt ugyanez 60 dollár körül volt). Ezért többek mellett a bizottság, a Nemzetközi Energiaügynökség és a Nemzetközi Valutalap is arra kéri a kormányokat, ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik az üzemanyagok fogyasztását – hívják fel a figyelmet.
Az aláírók szerint ráadásul a védett ár a leggazdagabbaknak kedvez, mert a lakosság leggazdagabb tíz százaléka mintegy tízszer annyi üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebbek 10 százaléka, így előbbiek tízszer akkora támogatást kapnak, mint az utóbbiak. Ehelyett szerintük egy szociális támogatási rendszerre lenne szükség.
Szerintük az üzemanyagárakba történő kormányzati beavatkozás azért sem indokolt, mert reálértéken az üzemanyagárak 1995 óta lényegében változatlanok, miközben az átlagkereset 180 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy ma egy átlagkeresetből csaknem háromszor annyi benzint lehet venni, mint 30 évvel ezelőtt. Környezetvédelmi szempontból is aggályos a védett ár fenntartása, hiszen az többletfogyasztásra ösztönöz.
Újra az immáron kormánypárti sajtóból igazolt a Tisza-kormány. Ruff Bálint kancelláriaminiszter, aki maga is a Partizán műsorvezetőjeként tolta a Tisza Párt kampányát, most a Telex jogászát jelölte ki közigazgatási államtitkárnak.
Fotó: Ladóczki Balázs
A kormányzás első napjai alapján világossá vált, hogy Magyar Péter kiemelt szerepet szán a Tisza-kormány működésében a tiszás sajtónak. Pártja szóvivőit, illetve kancelláriaminiszterét egytől egyig a Tisza Párt kampányát segítő médiumoktól igazolta – olvasható az Ellenpont legutóbbi elemzésében. Most kiderült, hogy a Miniszterelnökségen Ruff Bálint közigazgatási államtitkára a Telex egyik jogásza lett. A kulcspozícióba Ducsay Zsuzsanna Ágnes, a Telex adatvédelmi referense került.
Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak szigorúan munkaköri kötelességből képviselte Ducsay a baloldalnak fontos ügyeket. 2020-ban például aláírta azt a régi, liberális SZFE „védelmében” keletkezett petíciót, amelyet olyan baloldali jogászok jegyeztek, mint Vig Dávid, az Amnesty International magyarországi vezetője, vagy Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere. Ducsay tehát egy bejáratott, bizalmi ember a baloldalon, innen nézve pedig kevésbé meglepő a kinevezése.
A Tisza-kormányban már több egykori ellenzéki – vagyis tiszás – sajtóalkalmazott is megjelent. A kormányszóvivők között találhatók a tiszás propagandaanyagokat készítő Szondi Vanda és Magyar Éva, valamint az ATV-s Köböl Anita, Tárkányi Zsolt egykori RTL-es híradós pedig egyenesen államtitkár lesz a közlekedési minisztériumban.
Tárkányi már nagyon korán Magyar Péter, majd a Tisza Párt szolgálatába állt. Kezdetben az RTL Híradójában gyártotta a propagandaanyagokat, majd felmondott és tavaly nyáron a Tisza Párt szóvivője lett.
Magyar Péter folytatja a bosszúhadjáratát Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus ellen
Délelőtt még csak azt mondta Magyar Péter, hogy vizsgálatot indítanak Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus alapítványának a finanszírozási szerződése miatt. Alig néhány óra alatt már oda jutott a miniszterelnök, hogy felbontották az érvényben lévő megállapodást, ráadásul az eddig kifizetett pénzt is visszakövetelik a világhírű fizikus alapítványától.
Fotó: Hatlaczki Balázs
A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést – írta Magyar Péter a közösségi oldalán. A miniszterelnök azt üzente a Nobel-díjas professzornak, hogy utalják vissza a már kifizetett 22 milliárd forintot.
Úgy tűnik, a kormányfő rekordgyorsasággal intézkedik, ha a bosszúhadjárata folytatásáról van szó, mivel a ma délelőtt a karmelitánál tartott kordonbontó performansza után még csak arról beszélt szűkszavúan, hogy felülvizsgálják azt a finanszírozási szerződést, amit Hankó Balázs korábbi kulturális miniszter kötött a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvánnyal.
Néhány óra leforgása alatt pedig nemcsak szerződést bontott a kormány a világhírű fizikus alapítványával, hanem a már kiutalt összeget is visszaköveteli Krausz Ferenc alapítványától.
A Magyar Hang közérdekű adatigénylés után írta meg, hogy 2031 végéig összesen 261,7 milliárd forintot fizet a tárca az alapítványnak, ebből idén április végéig már 22,4 milliárdot ki is fizettek. Emellett évi 400 millió forintos, inflációkövető működési támogatásban is részesül Krausz Ferenc alapítványa.
Az alapítvány vállalja, hogy legalább 25 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, valamint mintegy 50 kiemelkedően tehetséges, gyorsan fejlődő fiatal kutató számára hozzon létre nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezetet, miközben országos tehetséggondozási rendszert épít ki
– válaszolt az alapítvány a lapnak arra, hogy mire költik a támogatást.
Így a döntésével Magyar Péter elveszi a magyar fiatalok tehetséggondozására szánt forrásokat.
Az alapítványt tavaly novemberben hozták létre közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) formájában.
Fenntartható a költségvetés, nem indokolt a jajveszékelés
Még nem kong a kassza, bármit mond is Magyar Péter. Jelen pillanatban nő a GDP, több mint 8 százalékkal nőnek az adóbevételek, sőt még az szja-bevétel is több eddig a családi adókedvezmény duplázása és az anyák adómentességének kiterjesztése ellenére is, mivel jelentősen nőtt az adózandó kereset. Szalai Piroska, a Fidesz képviselője szerint nincs szükség megszorításokra.
Fotó: Ladóczki Balázs
– Magyar Péter már első sajtótájékoztatóján a költségvetést temette. Egészen úgy hangzott, mintha már a megszorításokat készítené elő, pedig semmi oka nincs rá. A magyar államadósság alacsonyabb, mint az uniós vagy az eurózóna átlaga, alacsonyabb a 2010-es és a 2020-as szintnél is, a hiány finanszírozható, az idei költségvetés stabil, Magyarország pénzügyei rendezettek, legalábbis a kormányváltásig biztosan azok voltak – írta közösségi oldalán Szalai Piroska. A Fidesz országgyűlési képviselője aláhúzta: a baloldali kormányok alatt emelkedett, az Orbán-kormányok alatt pedig csökkent a GDP-arányos államadósság. Egyetlen esztendő kivétel ez alól: a Covid kitörésének éve, 2020, de akkor sem ugrott meg a 2010-es szintre.
– A folyó áras adósság ugyan emelkedett, ezt harsogta mindig a Tisza szakértői gárdája és korábban Dobrev Klára is, de a GDP folyó áron jobban nőtt, így nem romlott a pozíciónk. Sőt, a tagállamok közül többnek is nagyobb lett az adóssága nálunk az utóbbi másfél évtizedben – hangsúlyozta a szakember. Szalai a nettó hitelfelvétekről azt mondta: nem kiugróan nagy még a 2020 utáni években sem.
Tavaly a GDP 4,7 százaléka volt, míg Romániában például 7,9 százalék. Lengyelországban pedig 7,3 százalék.
– A lengyeleknél a Tusk-kormány hatalomra lépése után ugrott meg a GDP-arányos hitelfelvétel, annak ellenére, hogy ekkor kapták meg a korábban visszatartott uniós pénzeiket.
Az ideológiai alapú, hergelő »bosszúkormányzás« azonban nem kedvez a gazdaságnak, így aztán hatalmas költségvetési hiánnyal dolgozik a brüsszelita Tusk-kormány, ami fenntarthatósági gondokat okoz
– hangsúlyozta a fideszes politikus. Szalai arról is szólt, hogy a magyar költségvetésben az év elején jelentkeznek a nagy kiadások, így a közszféra béremelése, a lakhatási támogatások kifizetése, a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj, a fűtési szezonban a rezsicsökkentés támogatása, a 3 százalékos Otthon start hitel támogatása, a bevételek pedig később érkeznek. Ennek tudható be, hogy áprilisra az államháztartás túllépte az időarányos hiánycélt, és elérte az egész évre tervezett összeg 70,7 százalékát az NGM legújabb jelentése szerint.
– Egyrészt ez nem azt jelenti, hogy ennyi hitelt kell felvenni, másrészt a GDP 1,7 százalékos volumennövekedése az első negyedévben becslésem szerint legalább 7,5 százalékos folyó áras növekedést jelentett. Harmadrészt május és augusztus között több évben is előfordult, hogy a költségvetési bevételek magasabbak voltak, mint a kiadások, tehát az évre összesített hiány a következő hónapokban várhatóan javulni fog – húzta alá Szalai Piroska. A politikus hozzátette:
nem indokolt a jajveszékelés, csupán folytatni kell az előző években már megszokott fiskális politikát, és akkor fenntartható a költségvetés.
Megemlítette: idén Csehországon, Szlovákián és Magyarországon kívül a többi uniós országban az Ukrajnának szánt hitelfelvétel miatt biztosan jelentősen nő a GDP-arányos államadósság. Mi ez alól a teher alól mentesülünk – Orbán Viktor tárgyalásainak eredményeként.
– Még nem kong a kassza, bármit mond is Magyar Péter. Jelen pillanatban nő a GDP, több mint 8 százalékkal nőnek az adóbevételek, sőt még az szja-bevétel is nőtt eddig a családi adókedvezmény duplázása és az anyák adómentességének kiterjesztése ellenére is, mivel jelentősen nőtt az adózandó kereset. Évről évre csökken a kamatkiadás is, mivel egyrészt javult a forint árfolyama a tavalyihoz képest, és az adósságnak csupán körülbelül 30 százaléka van devizában, másrészt csökken az infláció, a magyar lakossági kamatok pedig az inflációhoz kötöttek – mondta Szalai Piroska, aki szerint
ha az új kormány hasonlóan takarékosan tud gazdálkodni, mint az eddigi, akkor nem lesz szükség sem adóemelésre, sem egyéb megszorító csomagra.
Ha ezt nem tudja megtenni, akkor jöhetnek a beruházásstopok, az adóemelések és a megszorító csomagok.
Ripost hírek
