Újra csatlakozna az Európai Unióhoz Nagy-Britannia?

Nagy-Britanniának újból csatlakoznia kell az Európai Unióhoz - mondta szombaton Wes Streeting volt brit egészségügyi miniszter, aki Keir Starmer miniszterelnök tisztségére pályázik.

Streeting csütörtökön jelentette be lemondását azzal a kifejezett céllal, hogy elindítsa a Starmer elmozdítását célzó vezetőváltási eljárást a kormányzó Munkáspárton belül.

Ennek előzményeként a Labour súlyos vereséget szenvedett a múlt heti angliai helyhatósági, illetve walesi és skóciai parlamenti választásokon, és azóta számos kormánypárti politikus is távozásra szólította fel Starmert.

Szombati programadó beszédében, amelyet a Progress nevű, munkáspárti kötődésű politikai elemzőműhely rendezvényén tartott meg, Streeting hivatalosan is bejelentette, hogy ha valóban elindul a kormányfő elmozdítását célzó folyamat a Labour alsóházi frakciójában, akkor ő indul a pártvezetői és így a miniszterelnöki tisztségért.

A munkáspárti politikus "katasztrofális hibának" nevezte Nagy-Britannia kilépését az EU-ból (Brexit), amely szavai szerint az országot szegényebbé és gyengébbé tette.

Streeting szerint a britek is egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi, veszélyes világban együttműködésre van szükség a brit gazdaság és a kereskedelmi kapcsolatok újjáépítésére, valamint a védelem megerősítésére az orosz agresszióval és az amerikai protekcionizmussal szemben egyaránt.

Starmer potenciális kihívója szerint az Európai Unió kínálja a legnagyobb gazdasági lehetőségeket Nagy-Britannia számára.

A hagyományosan különlegesnek nevezett brit-amerikai viszonyrendszerre utalva Wes Streeting kijelentette: Nagy-Britanniának valójában az Európai Unióval kell különleges kapcsolatokat kialakítania, mivel az ország jövőjét az EU jelenti.

Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy Nagy-Britanniának "egy napon" vissza kell térnie az Európai Unióba.

Nemrégiben egy lapinterjúban Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere is ugyanezt szorgalmazta. Khan úgy fogalmazott, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.

Keir Starmer jelenlegi brit miniszterelnök a párt 2024-es választási győzelme és kormányalakítása óta számos nyilatkozatában kizárta az újbóli brit EU-csatlakozást, de az utóbbi időszakban ő is egyre erőteljesebben szorgalmazza a közeledést az EU-hoz.

A brit EU-tagságról tíz éve tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott.

A legfrissebb felmérések szerint azonban az arányok mára megfordultak. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov új, 4368 fő bevonásával elvégzett reprezentatív vizsgálata azt mutatta, hogy a brit választók 53 százaléka pártolná hazája újbóli EU-csatlakozását.

Az átlagon belül a kormányzó Munkáspárt szavazóinak 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretné, ha Nagy-Britannia ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává válna.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint az iráni konfliktus és a bizonytalanság felé tartó világ környezetében az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatrendszerének szorosabbra vonását diktálják a brit nemzeti érdekek, és ennek érdekében London hamarosan újabb kétoldalú csúcstalálkozót tart az EU-val.

Starmer a Downing Streeten tartott egyik sajtóértekezletén kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) súlyos károkat okozott a brit gazdaságnak, és az unióval fenntartott viszonyrendszer erősítése kínálta lehetőségek - például a nemzetbiztonság szilárdítása vagy a megélhetési költségek csökkentése terén - "túl nagyok ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni őket".

Éppen ezért a brit kormány a következő hetekben újabb csúcstalálkozót jelent be az európai uniós partnerekkel, és ezen az értekezleten nemcsak a tavalyi első kétoldalú csúcson született vállalások ratifikálása lesz napirenden, hanem "ennél nagyratörőbbek" leszünk - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy szóba kerülhet-e Nagy-Britannia újból csatlakozása az EU egységes belső piacához, a munkáspárti brit miniszterelnök részletek nélkül úgy válaszolt: arra törekszik, hogy Nagy-Britannia "legyen aktívabb az egységes piaccal kapcsolatban", mivel ez "hatalmas mértékben" szolgálja a brit gazdaság érdekeit.

Starmer hozzátette ugyanakkor: továbbra is érvényes a 2024 óta kormányzó Munkáspárt választási programjának azon eleme, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik újból az EU egységes piacához és vámuniójához, és nem honosítja meg ismét az EU-állampolgárok kötetlen nagy-britanniai letelepedésének szabadságjogát.

A brit miniszterelnök korábbi nyilatkozataiban is rendszeresen kizárta az újbóli brit EU-csatlakozást, de az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben szorgalmazza a közeledést az EU-hoz és mind élesebb bírálatokkal illeti a Brexitet.

Decemberben, a külön közigazgatási egységként működő londoni City polgármesterének hagyományos év végi bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: a Brexitről 2016-ban hozott népszavazási döntés "a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések" következményeként született, ráadásul egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az EU-ból Nagy-Britannia minden problémáját megoldja.

Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és "valótlanságokkal házaltak" mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.

Lammy hozzátette: Nagy-Britannia jövője "elválaszthatatlanul az Európai Unióhoz kötődik".

Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök a patinás King's College London egyetemen tartott minapi előadásában szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a kilépés szorgalmazói által tett ígéretek zöme nem teljesült.

Major szerint a Brexit évente 100 milliárd font (44 ezer milliárd forint) kiesést okoz az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelemben és 40 milliárd fonttal (csaknem 18 ezer milliárd forinttal) csökkenti a brit költségvetés bevételeit.

Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere egy minapi interjúban kijelentette: a Munkáspárt következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.

Sir Sadiq Khan a La Repubblica című olasz lapnak adott, a brit médiában csütörtökön széleskörűen ismertetett és komoly feltűnést keltő nyilatkozatában úgy fogalmazott: a következő nagy-britanniai parlamenti választások szavazólapjain szerepelnie kell a Munkáspárt neve mellett egy olyan rubrikának is, amelyen az újbóli brit EU-csatlakozásra lehet szavazni.

"Azt már láttuk, hogy milyen az, ha az Európai Unión kívül vagyunk: kevesebb beruházás Nagy-Britanniában és kevesebb brit export az EU-piacokra" - mondta a londoni polgármester a csütörtöki interjúban.

Az európai uniós állampolgárok 2019 óta tömegesen távoznak Londonból, és "emiatt a szívem szakad meg" - fogalmazott Khan.

A polgármester által idézett adatok szerint abban az évben több mint 840 ezer EU-állampolgár élt és dolgozott a brit fővárosban, ma már azonban csak 700 ezren vannak, vagyis 140 ezren hagyták el közülük Londont.

Khan szerint a legtöbb uniós állampolgár az építőiparból és a vendéglátó szektorból távozott.

Az EU-állampolgárok elvándorlását London a két ágazaton kívül kulturálisan és társadalmi szempontból is megszenvedi - mondta a londoni polgármester.

Hozzátette: napi rendszerességgel szembesül azokkal a károkkal, amelyeket a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) okoz Londonnak és a londoniaknak.

Úgy fogalmazott: mindezek miatt elkerülhetetlennek tartja, hogy Nagy-Britannia valamikor ismét belépjen az Európai Unióba.

Keir Starmer brit miniszterelnök, a kormányzó Munkáspárt vezetője rendszeresen kizárja nyilatkozataiban az újbóli brit EU-csatlakozást, de az utóbbi időszakban a Munkáspárt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt befolyásos képviselői is egyre erőteljesebben szorgalmazzák a közeledést az EU-hoz.

Sir John Major volt konzervatív miniszterelnök szerdán a patinás King's College London egyetemen tartott előadásában kijelentette: a Brexit nem teljesítette a szorgalmazói által tett ígéretek zömét, sőt évente 100 milliárd font (45 ezer milliárd forint) kiesést okoz az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelemben és 40 milliárd fonttal (18 ezer milliárd forinttal) csökkenti a brit költségvetés bevételeit.

Néhány hete, a külön közigazgatási egységként működő londoni City polgármesterének hagyományos  bankettjén felszólalva Keir Starmer is élesen bírálta a Brexitet. Úgy fogalmazott: a Brexitről 2016-ban hozott népszavazási döntés "a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések" következményeként született.

A munkáspárti brit miniszterelnök szerint ráadásul egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.

Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott a The News Agents nevű, a BBC közszolgálati médiatársaság több egykori újságírója által alapított online politikai interjúportálnak nyilatkozva, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és "valótlanságokkal házaltak" mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.

Hozzátette: Nagy-Britannia jövője "elválaszthatatlanul az Európai Unióhoz kötődik".

A független gazdaságelemző műhelyként működő, de a brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) jelenleg érvényes számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.