Nyíltan pártolja a korrupciót Zelenszkij

A parlamenti döntés a korrupció nyílt pártolása – így értékelte Szemjon Krivonosz az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal igazgatója a frissen megszavazott törvényt, amely már az Európai Bizottságnál is kiverte a biztosítékot.

Az ukrán parlament megszavazta, hogy korlátozza az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAP) autonómiáját. Ezentúl ezek a szervek az országos főügyészség alá tartoznak. A NABU igazgatója, Szemjon Krivonosz szerint a törvény elfogadásával a parlament megsemmisítette az antikorrupciós infrastruktúrát. Az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki az ukrán politikusok lépései miatt – olvasható a Polsatnews.pl cikkében.

Az Interfax-Ukraine beszámolója szerint a keddi szavazáson 263 képviselő támogatta a büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő elfogadását. Anasztaszia Radina, a parlamenti korrupcióellenes bizottság elnöke (a Nép Szolgája párt tagja) elmondta:

a dokumentum olyan módosításokat tartalmaz, amelyek korlátozzák a korrupcióellenes intézmények függetlenségét.

Az új szabályozás szerint a NABU és a SAP munkáját ezentúl Ruszlan Kravcsenko főügyész irányítja majd.

A törvényt egy nappal azután fogadták el, hogy az ukrán hírszerzés bejelentette: orosz kémet azonosított a korrupcióellenes hivatalon belül. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn leplezte le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét, aki a NABU-n belüli orosz befolyást erősítette. A vád hazaárulás, és egy bizonyos Fedir Hrystenko nevű, jelenleg külföldön tartózkodó képviselőt (aki egy betiltott ellenzéki párt tagja) említenek. A NABU egyik nyomozási osztályvezetőjét, Ruszlan Mahamedraszulovot őrizetbe vették az ügyben.

Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal igazgatója kedden úgy nyilatkozott, hogy

a parlamenti döntés a korrupció nyílt pártolása.

„Az korrupcióellenes infrastruktúrát 263 képviselő szavazata rombolta le” – hangsúlyozta Szemjon Krivonosz. „Most már csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírása hiányzik. Arra kérjük, ne írja alá ezt a törvényt, hanem vesse el elnöki vétóval” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság szóvivője is reagált az ukrán politikai fejleményekre. Guillaume Mercier kijelentette, hogy

a korrupció elleni hatékony fellépés elengedhetetlen feltétele Ukrajna EU-csatlakozásának.

„Ukrajna csatlakozása erős korrupcióellenes képességeket és intézményi ellenállóképességet igényel” – szögezte le, majd hozzátette, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, de ez az átláthatóság, az igazságügyi reform és a demokratikus intézmények megerősítése terén elért haladástól függ.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és ösztönözni fogja az országot a jogállamiság tiszteletben tartására.

Ukrajna 2022. február 28-án – négy nappal azután, hogy Oroszország megindította teljes körű invázióját – nyújtotta be hivatalosan EU-csatlakozási kérelmét. Az Európai Unió 2024. június 25-én kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, amelyek feltétele, hogy Ukrajna jogrendje összhangba kerüljön az EU-s joggal.

Jelenleg Ukrajna az első tárgyalási szakasz megnyitását várja, amely többek között a jogállamisággal és a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik. Ennek megkezdését azonban – mivel ehhez egyhangú tagállami döntés szükséges – Magyarország blokkolja.

Tüntetések voltak kedd este Kijevben és más ukrán városokban is, miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az ukrán parlament által elfogadott új törvényt, amely alárendeli a független korrupcióellenes hatóságokat a főügyészségnek – számolt be az MTI.

„Valójában két intézményt – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészséget (SZAP) – rendelték (a főügyészség) alá” – idézte kedden a helyi média Szemen Krivonoszt, a NABU vezetőjét.

Krivonosz arra kérte Zelenszkijt, hogy ne írja alá a törvényt, amely szerinte veszélyezteti Ukrajna útját az európai uniós tagság felé. Kedd este azonban Zelenszkij mégis aláírta a törvényt.

Ennek hírére több százan – főként fiatalok – gyűltek össze az elnök kijevi hivatalának látótávolságában, hogy tiltakozzanak. A demonstrálók „Szégyen, szégyen!” skandálással követelték a törvény elnöki megvétózását – jelentette a dpa német hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

Több másik nagyvárosban, így Lvivben, Odesszában és Dnyipróban is kormányellenes demonstrációkra került sor. Mindeközben, mint előzőleg írtuk, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben azt mondta, hogy az Európai Unió aggódik a lépés miatt.

A NABU és a SZAP „kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna reformprogramjában,” és „a korrupció elleni küzdelem érdekében függetlenül kell működniük”– mondta a szóvivő. Marta Kos bővítési biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiság az uniós csatlakozási tárgyalások középpontjában áll.

Ezért tartják problémásnak a törvényt; már az aláírás előtt is lecsaptak a korrupcióellenes szervre

Az ukrán törvényhozók által korábban elfogadott, és Zelenszkij által most aláírt törvényjavaslat

lehetővé teszi a főügyészség számára, hogy megszüntesse a magas rangú állami tisztviselők elleni nyomozást.

A törvény értelmében a főügyészségnek jogában áll átvenni a NABU-tól a nyomozásokat, és azokat más szerveknek átadni – ami gyakorlatilag ellehetetleníti az ukrán elnök környezetében lévő tisztségviselők korrupciós ügyeinek kivizsgálását.

Ráadásul hétfőn a közvetlenül az államfőnek alárendelt titkosszolgálat, az SZBU már razziát tartott a NABU  székhelyén, többek között az Oroszországgal való együttműködés vádjával illetve őket.

Ukrajnában a korrupcióellenes hatóságok rendszerét azután hozták létre, hogy a nyugatbarát tüntetések nyomán 2014-ben megbuktatták Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnököt. A mostani lépéssel azonban egyesek szerint Ukrajna a Janukovics-korszakba tér vissza a korrupció terén.

Egyenruhás katonák a tömegben: az első nagyobb tüntetésekre került sor a háború kezdte óta

A német Die Welt megjegyezte, hogy a háború 2022-es kezdete óta először tartanak nagyobb kormányellenes tüntetéseket Ukrajnában.  „A felháborodás ellenére Zelenszkij elnök szilárdan kitart. De vihar készülődik a feje felett”  – írta a lap, amely a dpa-val szemben több ezerre becsülte a kijevi tüntetést,

és azt is megjegyezték, hogy a diákok mellett egyenruhás katonák is voltak a tiltakozók közt.

Sokan közülük saját kézzel készített transzparenseket tartottak a magasba. Sok tüntető az utolsó pillanatig abban reménykedett, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a közvélemény kritikája miatt leállítja a törvényt – jegyezte meg a Die Welt.

Ráadásul Zelenszkij kedden késő este, már éjfél után egy videoüzenetben beszélt a döntésről. Az ukrán elnök azt mondta: a korrupcióellenes ügynökségeket meg kell tisztítani az orosz befolyástól: „A korrupcióellenes struktúra tovább fog működni – de orosz befolyás nélkül. Mindent meg kell szabadítani tőle” – idézték Zelenszkijt.

Az elmúlt két évben több mint ötvenezer 25 év feletti férfit zártak ki a felsőoktatási intézményekből Ukrajnában az oktatás minőségével foglalkozó szolgálat által végzett ellenőrzések alapján. A Kárpáti Igaz Szó a 2024-2025-ös tanévben végzett vizsgálatok eredményeit alapján írt erről, a döntésre a hadiállapot miatt volt szükség.

Ruszlan Hurak, a szolgálat vezetője a felsőoktatási intézmények vezetőivel tartott kijevi munkaértekezletén elmondta, hogy a teljes körű időszakában nőtt az idősebb, 25 év feletti férfi hallgatók aránya. Ez az arány a 2021-2022-es tanévben még csak 4 százalék volt, az elmúlt három évben ugyanakkor ez az arány már meghaladta a 20 százalékot. A lap cikke szerint több rendszerszintű szabálytalanságot is feltártak. Ilyen volt például a felvehető létszám túllépése, a nappali tagozatra való visszahelyezés a háborús korlátozások ellenére, a katonai nyilvántartási dokumentumok hiányossága, a felvételi szabályok megsértése, fiktív vizsgák, illetve a képzési idő mesterséges meghosszabbítása.

Mindezek mellett olyan is előfordult, hogy késve jegyezték be a központi adatbázisba a be- és kizárásokat, valamint fény derült a nappali képzésben tanulók alacsony részvételi arányára és annak fiktivitására is.

A Kárpáti Igaz Szó cikkében megjegyzi, hogy a vizsgálatok nyomán több mint 50 ezer 25 év feletti férfi hallgatót zártak ki az egyetemekről Ukrajnában. Ruszlan Hurak elmondta, hogy a feltárt problémák miatt az egyéni felelősségre vonás mellett szükség lehet egyes felsőoktatási intézmények működési engedélyének visszavonására is.