Megkezdődött a Trump-Putyin mérkőzés

Az amerikai The National Interest elemzése tekintette át a mostanra kialakult helyzetet: Washington válaszút elé került, vagy ellenségesebb módon kezd viszonyulni, vagy elégedetlenségét hangoztatva, de végső soron eltűri Ukrajna legyűrését. Donald Trump békülékenyebb hozzáállása Moszkva felé nem hozott áttörést. A Kreml tovább fokozta támadásait, miközben Peking, Teherán és Phenjan is egyre jobban támogatja Oroszországot a háborúban - idézi a hirado.hu.

Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása után hivatali elődjéhez, Joe Bidenhez képest sokkal engedékenyebb hangnemet ütött meg Moszkvával szemben. Fél év alatt hatszor beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, szüneteltette az amerikai fegyverszállításokat, és rábeszélte Kijevet a tűzszüneti tárgyalásokra. Az Egyesült Államok szemszögből nézve a Kreml sehogy nem viszonozta a nagyvonalú gesztusokat, sőt egyre fokozza a drón- és rakétatámadásokat, akár polgári célpontokat is pusztítva.

Trump türelme mára elfogyni látszik. Nyíltan őrültnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért ok nélkül lövet városokat, és jelezte, hogy Oroszország egyre többet akar és tovább gyilkol. Közben Peking is világossá tette: nem engedheti meg a konfliktusban az orosz vereséget, mert akkor Washington minden erejét Kína ellen fordítaná. Észak-koreai katonák, iráni drónok, kínai alkatrészek segítik a Kremlt – a háború ilyen értelemben már globális lett, Trump pedig szeretné továbbra is minél hamarabb lezárni.

Időhúzásra játszott a Kreml, eddig bejött

Putyin eleinte azzal próbálta lekenyerezni Trumpot, hogy Oroszország hátat fordíthat Kínának és Amerikával közös nyersanyagüzletetekbe vághatnak. A Fehér Házban azonban most már úgy látják a Kreml kizárólag időhúzásra játszik, hogy előrenyomulhasson Ukrajnában.

„Rengeteg félrebeszélést kapunk Putyintól” – fakadt ki Trump. Alelnöke, J. D. Vance pedig úgy fogalmazott, hogy Moszkva túl sokat kér a békéért.

Közép-Európából is egyre jobban utat talál a lobbizás Washingtonba. Lengyelországból, a balti államokból, Finnországból – is azt hallja a Fehér Ház: az agresszort nem kiengesztelni kell, hanem erőt demonstrálni felé.

Washington keze a ravaszon

Most két lehetséges út áll Washington előtt. Vagy keményebben lép fel Moszkvával szemben, és ezzel elengedi az Oroszország megnyerését célzó stratégiáját, vagy morgolódva, időnként fenyegető üzeneteket küldve, de tulajdonképpen teret enged Ukrajna leigázásának. Ha Washington a harciasság mellett dönt, több eszköze is van.

Már most a szenátus előtt van egy kétpárti tervezet, amely minden eddiginél keményebb gazdasági korlátozásokat vezetne be Oroszországgal és a vele továbbra is kereskedő államokkal szemben. Washingtonnak lehetősége van Ukrajna újbóli fokozott felfegyverzésére is, habár egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy mindez elegendő lenne a háború menetének megfordításához. A végső eszköz pedig, amely Moszkvával szembeni hadüzenettel érne fel, a korábban parkolópályára tett ukrán NATO-tagsági ígéret „újramelegítése” lehet, de ez nagyon távol áll Trump eddig retorikájától. Ezzel párhuzamosan Trump sürgeti Európát, hogy gyorsítsa fel hadiiparát, és szálljon be nagyobb résszel a számlába.

Moszkva segítői is ingerelhetik Trumpot

Peking, Teherán és Phenjan egyaránt arra törekszenek, hogy Moszkva ne szenvedjen vereséget – ám ezzel akaratlanul is az amerikai ellenlépést gyorsítják. Trump múltbéli lépései (például a célzott szíriai csapások vagy az iráni válaszcsomag) bizonyítják: ha dönt, gyors, körülhatárolt, de kemény katonai akciókra is hajlandó, anélkül hogy elhúzódó háborúkba ragadna.

Putyin tehát ravasz trükközésével felébresztette Trumpban a dacot. Ha a Kreml továbbra is lebecsüli az amerikai eltökéltséget, akkor könnyen arra eszmélhet, hogy az eddigiektől is súlyosabb árat kell fizetnie a háború folytatásáért.

Donald Trump amerikai elnök kijelentette a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva, hogy csalódott Vlagyimir Putyinban, amiért többszöri próbálkozás ellenére sem tudott egyezségre jutni az orosz államfővel az ukrajnai tűzszünetről.

A kedden ismertetett húszperces telefonos interjúban Donald Trump elmondta, hivatalba lépése óta eddig négyszer gondolta úgy, sikerült megállapodást elérnie Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „aztán az ember azt látja, hogy (Putyin) lebombázott Kijevben egy idősotthont vagy valamit”. „Csalódtam benne, de ez nem jelenti azt, hogy befejeztem vele a kapcsolattartást” – mondta az amerikai elnök.

Arra a kérdésre, hogy bízik-e még az orosz elnökben,

Donald Trump azt válaszolta, hogy szinte senkiben nem bízik.

Az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott előző napi washingtoni megbeszélése után bejelentette, hogy az Egyesült Államok a NATO közvetítésével juttat Ukrajnába fegyvereket, amelyeket az atlanti szövetség tagjai kifizetnek Washingtonnak.

Donald Trump azt is közölte, hogy 100 százalékos „másodlagos vámokat” vezet be Oroszországgal szemben, ha 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás. A keddi BBC-interjúban az amerikai elnök dicsérően szólt a NATO változó hozzáállásáról is a közös védelmi kiadások ügyében. Felidézte: a legutóbbi NATO-csúcson megállapodás született arról, hogy a tagországok 2035-ig hazai össztermékük (GDP) 5 százalékára növelik katonai ráfordításaikat. Donald Trump szerint ez évente több mint ezermilliárd dollárnyi védelmi kiadási többletet jelent majd.

Trump szerint eddig szinte csak Amerika fizetett „a számlákért”

Arra a kérdésre, hogy korábbi kijelentései szerint továbbra is elavult szerveződésnek tartja-e NATO-t, az amerikai elnök úgy fogalmazott: a NATO most már a szövetségről alkotott korábbi véleményéhez képest éppen ellenkező irányban halad, mivel a szövetségesek „végre fizetik a számlájukat, amelyet eddig szinte száz százalékban Amerika fizetett, és ez nagyon igazságtalan volt”.

Donald Trump elmondása szerint változatlanul elkötelezett a NATO kollektív védelmi alapelve mellett, egyebek mellett azért is, mert ennek révén „a kis országok is meg tudják védeni magukat a nagyokkal szemben”.

Nagy-Britanniához és a munkáspárti brit kormányhoz fűződő viszonyáról szólva az amerikai elnök azt mondta: kedveli Keir Starmer miniszterelnököt, „annak ellenére is”, hogy Starmer „liberális”. Donald Trump szeptember 17-én állami látogatásra – vagyis hivatalosan nem a brit kormány, hanem III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába utazik. A látogatás időpontja azt valószínűsíti, hogy az amerikai elnök nem mond beszédet a brit parlamentben, mivel a brit politikai pártok hagyományosan szeptember második felében tartják éves kongresszusaikat, és ebben az időszakban az alsóház nem ülésezik. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha látogatása alkalmából rendkívüli ülésre hívnák össze a londoni parlamentet, Donald Trump nemmel válaszolt, megjegyezve: azt szeretné, ha a képviselők

„lazítanának egy kicsit .”

Emmanuel Macron francia elnök, aki a múlt héten járt állami látogatáson Londonban, felszólalt az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjai előtt, és Barack Obama volt amerikai elnök is beszédet mondott a brit parlamentben 2011-es állami látogatása idején. Donald Trump így is kivételes bánásmódban részesül brit részről, mivel első elnöki időszakában is járt állami látogatáson Londonban, és a brit diplomáciatörténetben még nem volt példa arra, hogy ugyanazt az amerikai elnököt kétszer is állami látogatásra invitálja a brit uralkodó.

Az Egyesült Államok a NATO-n keresztül bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvereket, amelyek árát a katonai szövetség megtéríti – jelentette be Donald Trump elnök egy hete a Mark Rutte NATO-főtitkárral között megállapodást.

Az amerikai elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverzet eljuttatását a NATO koordinálja majd. Beszámolt arról is, hogy a szállításra váró fegyverek között szerepelnek Patriot indítóállások és rakéták, amelyek nagyon hamar eljuthatnak Ukrajnába.

Trump hangsúlyozta, a NATO-val kötött új megállapodástól azt várja, hogy az elvezet a béketárgyalásokhoz, és mind Oroszország, mind Ukrajna megteszi, amit meg kell tennie a béke érdekében.

Az amerikai elnök ismét elégedetlenségét fejezte ki Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállása miatt, majd úgy fogalmazott, hogy

az orosz államfő „szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld Ukrajnába.

A szavak után tettekre van szükség – tette hozzá Trump, aki azt is közölte, hogy

százszázalékos másodlagos vámokat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás.

Az elnök elmondta, hogy támogatja az Oroszország elleni szankciókról szóló, a kongresszus felsőháza, a szenátus előtt álló törvényt, és beszámolt arról, hogy még hétfőn Jack Thune szenátorral, a felsőházi republikánusok vezetőjével is találkozik.

Trump azt is közölte, hogy védelmi minisztere, Pete Hegseth közvetlenül egyeztet a német védelmi miniszterrel.

Mark Rutte, a NATO főtitkára a Fehér Házban tartott találkozón megerősítette, hogy

a NATO rendszerén keresztül jutnak el az új eszközök Ukrajnába,

fegyvercsomagok formájában. Hozzátette, hogy a Patriot rakéták mellett egyéb rakétákból, és különböző további lőszerekből állnak a szállítmányok. Rutte megállapította, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás épít a közelmúltban tartott NATO-csúcstalálkozó sikerére.