Arcátlan sértés olyan országokkal szemben, mint Montenegró és Észak-Macedónia, azt állítani, hogy Ukrajna áll a legközelebb az EU-tagsághoz – mondta Zoran Milanovic horvát kormányfő hétfőn Zágrábban, Rumen Radev bolgár elnökkel tartott közösen sajtótájékoztatóján.

„Egyre valószínűbbnek tűnik számomra, hogy bizonyos európai struktúrák cinizmusa és arcátlansága megállíthatatlan. Ezek az emberek

mintha megszállottjai lennének Ukrajnának, és ez lenne a módja a hatalmon maradásuknak”

– fogalmazott a horvát elnök.

Hozzátette:

Ukrajna háborúban álló ország, területi kiterjedése nem egyértelmű, és nem képes finanszírozni önmagát.

Azt állítani, hogy közelebb van az EU-tagsághoz, mint Montenegró vagy Észak-Macedónia, arcátlan sértés ezekkel az országokkal szemben – hangsúlyozta.

Radev úgy vélte:

nem lenne jó jelzés a nyugat-balkáni országok számára, ha Ukrajna a geopolitikai körülmények miatt elsőbbséget élvezne,

anélkül, hogy teljesítené a tagsághoz szükséges feltételeket, és ugyanez vonatkozik szerinte Észak-Macedóniára is.

„Bulgária nem akadályozza Észak-Macedóniát az EU-tagság felé vezető úton. Az ország saját magát akadályozza, mert nem teljesíti a koppenhágai kritériumokat, különösen azokat, amelyek a diszkriminációval és az emberi jogokkal kapcsolatosak” – mondta Radev.

Szófia három éve vár arra, hogy Szkopje bevonja a bolgár kisebbséget Észak-Macedónia alkotmányába – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nincsenek további feltételeik azokon kívül, amelyekben megállapodtak.

Milanovic szerint Horvátországnak több kritériumot kellett teljesítenie a tagsághoz, mint bármely más országnak.

„Emiatt nincs neheztelés vagy harag, de a valóság az, hogy egyes nyugat-balkáni országok potenciálisan kevésbé felkészülten csatlakoznak majd az EU-hoz” – vélekedett.

Megjegyezte továbbá, hogy Ukrajna EU-tagságáról bármit is gondoljon ő vagy a horvát kormányfő, de egyelőre a megmaradásáért küzd, és most ebben kell segíteni.

Az Európai Unió erős nyomást fejt ki annak érdekében, hogy Ukrajna előbb lehessen a közösség tagja, mint a Nyugat-Balkán országai, azonban erről szó sem lehet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban Budapesten.

A minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető az északmacedón kollégájával, Timcso Mutszunszkival közösen tartott sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy az EU „óriási nyomást fejt ki annak érdekében”, hogy Ukrajnát előbb felvehesse tagjai sorába, mint a Nyugat-Balkán országait. „Szeretném világossá tenni, hogy minderről szó sem lehet” – szögezte le.

Két okot említett, szavai szerint az egyik, hogy

míg a nyugat-balkáni államok csatlakozása előnyös lenne a közösség számára, az ukrán tagság gazdaságilag és biztonsági szempontból is tönkreverné a közösség működését.

A másik pedig az – mint mondta -, hogy senki nem gondolhatja azt, hogy ma Ukrajna jobb állapotban lenne, mint bármelyik nyugat-balkáni ország.

„Ez egyszerűen nonszensz, és ha a nyugat-balkáni országok jobb állapotban vannak, akkor nem értjük, hogy miért is kellene nekik várni. Úgyhogy a magyar emberek majd egy véleménynyilvánító szavazással el fogják mondani a véleményüket ebben a kérdésben” – tudatta.

Ezt követően úgy vélekedett, hogy

Észak-Macedónia esete jól mutatja az Európai Unió által alkalmazott kettős mércét,

mivel bár az ország már húsz éve tagjelölt, egyes kormányok folyamatosan akadályozzák az integrációs folyamat előrehaladását.

„És érdekes módon ezen országokat soha nem bélyegzi meg senki az európai egység felborításával vagy azzal, hogy orosz érdekeket szolgálnának, miközben mi, magyarok folyamatos támadás alatt vagyunk, amikor a kárpátaljai magyarok jogaiért kiállunk, s világossá tesszük, hogy mindaddig, amíg a kárpátaljai magyarok nem kapják vissza az őket megillető, korábban már birtokolt jogaikat, addig Ukrajna számára semmilyen lehetőséget nem látunk az EU-csatlakozási tárgyalások során való előrelépésben” – közölte.

„Tehát érdekes, hogy míg egyes országok blokkolják Észak-Macedónia tárgyalási folyamatát, addig őket senki nem támadja, mi meg itt vagyunk a liberális mainstream nyomásgyakorlása alatt, csak azért, mert a kárpátaljai magyarok jogaiért kiállunk” – tette hozzá.

A miniszter emellett a szolidaritását is kifejezte a tragikus kimenetelű kocsani diszkótűzzel kapcsolatban, amelyben több tucat fiatal vesztette életét, és kifejtette, hogy a bajban kell a barátságot megerősíteni.

„Szeretném ismételten aláhúzni, hogy Magyarország Észak-Macedónia mellett állt és áll is ezen nagyon súlyos tragédia megélése és feldolgozása során. Mi a tragédia után szinte azonnal kapcsolatba léptünk egymással, és Magyarország azonnal segítséget nyújtott Észak-Macedóniának, hiszen nyilvánvaló, hogy nincs az az egészségügyi ellátórendszer, amelyik egy ilyen nagy tragédia következményeivel egyedül és azonnal szembe tudna nézni” – mondta.

Kiemelte, hogy jelenleg is

hat sérültet ápolnak hazánkban, és a kormány készen áll további támogatást nyújtani szükség esetén.

„Az együttérzésünkről biztosítottuk az érintett családokat, és természetesen imádkozunk mindazok felgyógyulásáért, akiket most még ápolnak” – fogalmazott.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy nemrég kétoldalú kormánycsúcsot rendeztek, amelyen megállapodás született arról, hogy

a magyar cégek részvételi lehetőséget kapnak az észak-macedóniai infrastruktúra-fejlesztési programokban.

Aláhúzta, hogy most előkészítés alatt áll a két külügyminisztérium között ez a kormányközi egyezmény, amely komoly lehetőségeket tartogat a hazai vállalatok számára.

Miközben a világ figyelme főként Ukrajnára és a közel-keleti válságokra irányul, a Balkánon is egyre fenyegetőbb viharok gyülekeznek. Vlagyimir Putyin orosz elnöktől eszköztárában jól ismert eszköz a nyugati zavarkeltés, most pedig a Nyugat-Balkán került a fókuszába, ahol a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik révén próbálhatja felborítani az eddigi erőviszonyokat.

Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, idén februárban ítélték egyéves börtönbüntetésre a boszniai hatóságok. Dodik elítélésének oka, hogy nem ismeri el a Bosznia-Hercegovinai központi kormányzat fennhatóságát a boszniai szerb területek fölött. A hét folyamán a boszniai központi hatóságok szervei megkísérelték letartóztatni a politikust, ám a helyi boszniai szerb rendőrök ezt megakadályozták.

Moszkva támogatja Dodikot

Dodik az elharapódzó konfliktusban egyre nyíltabban számít Moszkva védelmére. A februári ítélet után, március végén Moszkvába utazott, ahol Putyin személyesen fogadta, és kifejezte támogatását a boszniai szerb politikus iránt. Ezzel nem csupán politikai támogatást keresett, hanem látogatásának üzenértéke is volt:

a Kreml továbbra is vevő arra, hogy kiterjessze befolyását a Balkánra.

Az orosz elnök beszámolók szerint a találkozón hangsúlyozta: Oroszország a boszniai békét biztosító Daytoni Egyezmény garantőre, Moszkva pedig támogatja Dodik harcát a nemzetközi intézmények, különösen az EU által kinevezett főmegbízott, Christian Schmidt ellen. Dodik erre hivatkozva kérdőjelezi meg a nemzetközi jog szerinti rendet Bosznia-Hercegovinában.

Nyugaton nem engednek Dodik követeléseinek

A brit külügyminiszter, David Lammy is figyelmeztetett: Putyin célja a Balkán destabilizálása, hogy a Nyugat figyelmét és erejét megossza. A „lassú fertőzésként” jellemzett orosz térnyerés nem látványos, de következetes: hírszerzési együttműködések, dezinformációs kampányok, politikai szövetségek építése révén fokozatosan ássa alá a nyugat-balkáni államok stabilitását. A helyi konfliktusok kiélezése – mint a boszniai helyzet vagy a szerb-koszovói feszültségek – egyaránt szolgálják Moszkva érdekeit.

Ugyan Dodik nyíltan hirdeti a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásának tervét, valójában politikai mozgástere szűkül. Egyre inkább úgy tűnik, hogy még saját közösségén belül sem élvezi a teljes támogatást: a boszniai szerb ellenzék is öncélú politikai játszmának tartja a szakadár lépéseket. Dodik manőverei egyben a személyes túlélési stratégiája is megjelenik. Egy olyan válsághelyzetet gerjeszt, amely alkuval való rendezésében továbbra is kulcsszerepet játszhat.

A Nyugat viszont, élen Németországgal és az Egyesült Államokkal egyelőre nem enged Dodik rámenős elszakadási törekvéseinek. A nemzetközi közösség nagy része egyelőre hasonló állásponton van. Meg akarják akadályozni, hogy Bosznia-Hercegovina felbomoljon.

Putyinnak kapóra jön a helyzet

Az, hogy miképpen zárul a konfliktus és Dodik végül megőrzi-e hatalmát vagy Moszkvába esetleg Szerbiába menekül, másodlagossá válhat a nagyobb kép szempontjából. Putyin szemében a boszniai szerb vezető egy hasznos bajkeverő.

Dodikot támogatva Putyin egy olyan régióban kelthet zavart, ami stratégiailag kiemelten fontos terület az EU számára, és amelynek válsága elterelheti a figyelmet Ukrajnáról.

Ha Putyin nem tud olyan megállapodást kötni Ukrajnában, ami elfogadható lenne Oroszország számára, akkor könnyen úgy dönthet, hogy magasabb szintre kapcsol a balkáni játszmában. Európa Ukrajnának sem képes elegendő segítséget nyújtani az Egyesült Államok támogatása nélkül, ha pedig egy másik forrópont is kialakul a kontinensen, az végleg elterelheti a figyelmet Ukrajnáról.

Ahogy nő az etnikai és a vallási feszültség a Nyugat-Balkánon, úgy válik egyre aktívabbá Oroszország tevékenysége a térségben. Az Egyesült Királyság most attól tart, hogy Vlagyimir Putyin destabilizációs törekvései még erősebbé válnak, ezért London szorgalmazza, hogy a Nyugat-Balkán hat országát minél hamarabb, még Ukrajna csatlakozása előtt vegyék fel az Európai Unióba. A Politico részletes körképet mutatott a térségről, és részletesen beszámolt arról, hogy milyen problémákkal küzd a régió, és miként próbálja meg kiterjeszteni Moszkva a befolyását.

Miközben Európa figyelme Ukrajnára összpontosul, a Nyugat-Balkánon a feszültségek a tetőfokára hágnak, és a régió vezetői – akárcsak az Egyesült Királyságban – pedig attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja kihasználni a volt Jugoszláviában húzódó törésvonalakat. A brit kormány felsőbb vezetői Ukrajna mellett a Nyugat-Balkánt emlegetik a másik forró pontként, és mivel a feszültség rendkívül felerősödött a térségben, az Egyesült Királyság most azt szorgalmazza, hogy az orosz befolyás elhárítása érdekében a régió mind a hat állama csatlakozzon az Európai Unióhoz – írja a Politico.

„Ebben az időben, amikor Európában háború dúl, látva az orosz beavatkozás hosszú kezét a térségben is, bolond lenne az ember, ha levenné a szemét a Nyugat-Balkánról, ahol még mindig vannak olyan örökölt problémák, amelyeket le kell küzdeni. Putyin érdeke itt az, hogy a régiót destabilizálva tartsa. Az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkánt alkotó országokat feszültségben tartsa, hogy a lakosság destabilizálódjon, és hogy kiber- és hibridháborút folytasson” – mondta David Lammy brit külügyminiszter a régióban tett látogatásán.

A lap felidézte, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország igyekszik az Európai Unió tagjává válni, ugyanakkor jelentős kihívásokkal néznek szembe, mind belföldön, mind a szomszédos országokkal szemben. Bosznia-Hercegovinát például válságba sodorta, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke szeparatista politikája miatt a hatóságok elől menekül. Eközben Szerbia azzal vádolja Koszovót, hogy elnyomja szerb kisebbségét, Koszovó pedig Szerbiát okolja a területén belüli erőszakért.

Külpolitikai szakértők és miniszterek egyaránt attól tartanak, hogy a Kreml megpróbál majd tőkét kovácsolni a mélyen gyökerező etnikai és vallási feszültségekből, hogy további zavargásokat szítson az egész Balkánon.

„Most azonnal lépniük kell, különben a továbbiakban Oroszország játszóterévé válnak” – mondta egy brit tisztviselő, aki úgy gondolja, hogy

Brüsszelnek Ukrajna csatlakozása helyett először a nyugat-balkáni országok csatlakozására kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie.

Paradoxon Szerbiában?

David Lammy úgy véli, hogy Szerbia – a demokrácia terén történt visszalépés, az Oroszországhoz való közeledés és Koszovó elismerésének folyamatos elutasítása ellenére – valóban csatlakozni akar az Európai Unióhoz. „De eltérnek a nézetek arról, hogyan, milyen gyorsan és mennyire komolyan lehet ezt elérni” – fogalmazott Lammy a szerb fővárosban, Belgrádban adott interjúban.

„És van egy alternatív elképzelés is, mégpedig egy sötétebb elképzelés. Ez egy olyan álláspont, amely az oligarchia, a korrupció, az erős állami ellenőrzés, sokkal inkább egy rendőrállam irányába mutat. Ez a vízió is létezik, és ezek a dolgok vitathatók a világ ezen részén”

– tette hozzá.

A Politico cikke részletesen elemezte a jelenlegi szerbiai helyzetet, amelyet meghatároz a kormányzati korrupció, az újvidéki vasútállomáson történt baleset utóhatása és a diákok által szervezett tüntetések. Ez komoly próbatétel elé állítja a Szerbiát tekintélyelvűen irányító Alekszandar Vucic elnököt. A diákok decentralizált szerveződési modellje miatt nincs egyértelmű vezető, akit célba lehetne venni a tüntetések elleni fellépés során, de a hatóságokat azzal vádolják, hogy illegális hangágyút használtak a demonstrálók ellen. Belgrád azt is elmondta, hogy az orosz kémszolgálatok segítettek reagálni a zavargásokra.

David Lammy azt mondta, hogy az Egyesült Királyság az emberek oldalán áll, majd a belgrádi elnöki palotában Vucicot is szembesítette a tüntetésekkel és a hangágyúval kapcsolatos állításokkal. A brit külügyminiszter azért volt ott, hogy aláírjon egy sor megállapodást, amelyek kettős célja az illegális migráció kezelése és Szerbia közelítése a Nyugathoz. A szerb elnök azonban nem vette jó néven, hogy a brit külügyminiszter kellemetlen kérdéseket tett fel.

„Eszembe sem jut, hogy a nagy-britanniai tüntetésekről és demonstrációkról nyilatkozzam, mivel tiszteletben tartom Nagy-Britannia szuverenitását”

– nyilatkozta Vucic a szerb médiának, majd tagadta, hogy egyáltalán erőszakot alkalmaztak volna a tüntetőkkel szemben, és határozottan védelmébe vette Dodikot is.

A cikk szerzője egy paradoxonra is felhívta a figyelmet, mivel az ország nagyon megosztott az ország külpolitikai orientációjának kérdésében. A több százezres tüntetéseken nem lengetnek uniós zászlókat, mivel a diákok úgy látják, hogy Brüsszel szemet hunyt az általuk elítélt, elviselhetetlenné váló korrupció felett. Helyette az EU igyekszik Vucicot is bevonni a közösségbe, és hozzáférést szerezni Szerbia lítiumlelőhelyeihez az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása érdekében.

A Balkán más részeivel ellentétben Szerbiában nem elsöprő az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága, és továbbra is széles körben támogatják Oroszországot.

A cikket jegyző Sam Blewett hangsúlyozta, hogy a folyamat még nehezebbé válhat, ha az országnak a csatlakozás feltételeként el kell ismernie Koszovót, mivel Belgrád-szerte graffitik hirdetik, hogy „Koszovó Szerbia”. A központi Köztársaság térről látható a több mint 8000 muszlim férfi és fiú 1995-ös srebrenicai népirtásának tagadása, és gyakoriak a „fuck NATO, fuck EU” feliratok is. Emellett Szerbia ugyan hagyta, hogy lőszere Ukrajnába kerüljön, de egyike annak a két európai országnak, amely nem szankcionálja Oroszországot. Vezetése az Európai Unióhoz való csatlakozást szorgalmazza, de szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és Kínával is. „Itt él a paradoxon” – értékelte a helyzetet a brit külügyminiszter.

Őrült, hegemón szomszéd

David Lammy látogatása a régióban 240 kilométerrel délebbről, Koszovóból indult, ahol a fővárosban, Pristinában rendkívül meleg fogadtatásban részesült. Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat és a NATO-t a legnagyobb tisztelet övezi ott, amiért segítséget nyújtottak Koszovónak a Szerbiával vívott háborúban. Az ország elnöke, Vjosa Osmani egyértelművé tette a Politicónak, hogy a Szerbiával fennálló kapcsolatok korántsem problémamentesek. Szerbiát őrült, hegemón szomszédként írta le.

A közelmúltbeli feszültségek közé tartozik az észak-koszovói Banjska faluban található szerb ortodox kolostor ostroma, amelyet páncélozott járművekkel érkező fegyveresek hajtottak végre. Az esemény során egy rendőr és három szerb támadó vesztette életét egy heves tűzharcban, amelyért Koszovó Szerbiát okolja, de Belgrád próbálja elhárítani magáról a felelősséget. Egy másik eset tavaly decemberben történt, amikor egy robbanás megrongálta egy létfontosságú csatorna energia- és vízrendszerét. Koszovó ezt terrorcselekménynek nevezte, míg Szerbia tagadta az érintettségét, és azt állította, hogy az incidenst ürügyként használják a koszovói szerbek elleni fellépésre.

Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti, akit Belgrád azzal vádol, hogy elnyomja az országában élő szerbeket, régóta figyelmeztet arra, hogy a háború fenyegetése valós. Erre példaként említette Szerbia egyre intenzívebb együttműködését azzal, amit Osmani a gonosz háromszögének nevez – Oroszországgal, Kínával és Iránnal. Vucic szintén gyakran emlegeti egy újabb konfliktus előjeleit a régióban, azzal vádolva Koszovót, hogy igazságtalanul bánik a szerb közösséggel.

A 29 ország által támogatott, NATO-vezette Koszovói Biztonsági Erő (KFOR) létfontosságú szerepet játszik a törékeny béke fenntartásában. A koszovói Camp Film City nevű bázison szolgáló brit katonák azt mondták Lammynek, hogy úgy vélik, Oroszország támogatja a szerb tevékenységeket Koszovóban, többek között hírszerzési műveletekkel. Ezt az értékelést Pristina egyik magas rangú tisztviselője is megerősítette. Osmani eközben azt állítja, hogy

Szerbia beavatkozott Koszovó legutóbbi általános választásaiba; hogy a Koszovó határán található Orosz–szerb Humanitárius Központ valójában egy orosz kémközpont; valamint hogy Moszkva megháromszorozta a Nyugat-Balkánon a dezinformációra fordított összegeket Ukrajna megszállása óta.

Osmani ragaszkodik ahhoz, hogy Amerika Trump elnöksége alatt is megbízható szövetséges marad, de figyelmeztet, hogy ha Putyin megerősödve kerülne ki az Egyesült Államok által vezetett ukrajnai béketárgyalásokból, a Balkán „termékeny talaja” lehetne a konfliktus „átgyűrűzésének”. „Ha ezek az autokraták, akik destabilizációra törekszenek, azt tehetnek, amit csak akarnak, a helyzet nagyon gyorsan eszkalálódhat ebben a régióban. Ezért a megelőzés és az elrettentés kulcsfontosságú, és nem szabad hagynunk, hogy Putyin elérje a céljait. Vucic túl hosszú ideje táncol Putyin nótájára. Ideje lenne eldöntenie, merre akarja vinni az országát” – mondta a koszovói elnök.

Osmani és Lammy találkozóján az elnök egy olyan gazdasági és biztonsági megállapodás aláírását kérte az Egyesült Királyságtól, amely kétoldalú fegyvervásárlást és több közös műveletet tartalmazna a csapataik között. Osmani azt is elmondta a Politicónak, hogy hivatalosan kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy csatlakozzon ahhoz a békefenntartó erőhöz, amelyet az Egyesült Királyság és Franciaország próbál megszervezni Ukrajna számára – de ezt attól tette függővé, hogy az Egyesült Királyság aláírja-e az általa kívánt megállapodást.

Az elnök élesen bírálta az EU név nélküli szereplőit, akik szerinte aktívan engedményeket tesznek azzal, hogy a feszültségek ellenére továbbra is folytatják Szerbia anyagi támogatását. Koszovó 2022-ben hivatalosan is benyújtotta a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de öt tagállam még mindig nem ismeri el az országot, és ugyanúgy, mint Szerbiának, nekik is többet kell tenniük a kapcsolatok normalizálása érdekében. Osmani azt kérte a brit külügyminisztertől, hogy nagyon egyszerűen és világosan mondja meg Vucicnak, hogy „álljon le a szomszédai támadásával”.

Egy instabil Balkán állandó fejfájást jelent az EU-nak

A Politico részletesen beszámolt arról is, hogy a bosznia-hercegovinai bíróság 2025. február 26-án első fokon egy év börtönre ítélte, és hat évre eltiltotta közhivatal viselésétől, mivel az indokolás szerint nem tartotta be, nem hajtotta végre vagy akadályozta a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő kezében összpontosul. Dodiknak ennek ellenére azóta is sikerült kikerülnie az országos elfogatóparancsot, hogy Szerbiában Vucic, Moszkvában pedig Putyin üdvözölje őt.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az elmúlt években szankciókkal sújtotta őt, de vannak, akik azt szeretnék, ha további lépéseket tennének ellene. Közéjük tartozik Arminka Helic, a délszláv háborúk menekültje, aki jelenleg az Egyesült Királyság parlamentjének felsőházának a tagja.

„Bevezettünk bizonyos szankciókat, de ezek nem pusztítóak” – mondta a volt kormányzati külpolitikai tanácsadó, aki azt is szorgalmazta, hogy az Egyesült Királyság küldjön csapatokat az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó műveletébe. Az egyik katasztrófa-forgatókönyv, amelyet Helic elképzel, hogy a magát a jobboldal jobboldalijaként pozicionáló és egy nagy baloldali összeesküvés áldozatának tartó Dodiknak sikerülhet Trumphoz fordulnia, hogy ismerje el régiója függetlenségét Bosznia-Hercegovinától.

David Lammy nem zárja ki, hogy újabb szankciókkal sújtják Dodikot, de egyelőre csak annyit mondott, hogy még vizsgálják ennek lehetőségét.

Helena Ivanov, a Henry Jackson Society agytröszt kutatója arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a jelenlegi geopolitikai körülmények között nem engedheti meg magának, hogy „elveszítse” Szerbiát, mivel ez az egész régióban problémák hullámzását válthatja ki. „Ha visszamegyünk a jugoszláv időkbe, ha valaki jobban odafigyelt volna arra, hogy mi történik itt a 80-as években, akkor szerintem a dolgok egészen másképp alakulhattak volna. Szerintem a Nyugat túl későn és nem eléggé ébredt rá arra, hogy mi is történt Jugoszláviában” – mondta.

„Azon tűnődöm, hogy vajon valami nagyon hasonló megtörténhetne-e most is, nem a végeredmény szempontjából – hogy háborút kapunk a nyakunkba, nem –, hanem hogy egyszer csak arra ébredünk, hogy az orosz és a kínai befolyás olyan mélyen gyökerezik ebben az országban, hogy az már túl kevés, túl késő”

– jelentette ki a kutató.

Helic egyetért azzal, hogy a Nyugat túl kevés figyelmet fordít Szerbiára, és ezt Oroszország fokozatos térnyerésének tulajdonítja a régióban. „Olyan, mint egy betegség, mert lassan és láthatatlanul fejlődik. Ez nem egy vágás; olyan, mint egy lassan terjedő fertőzés és ragály” – magyarázta. Olyan orosz állami médiumok vannak ott, mint a Russia Today és a Szputnyik, valamint a Kremlhez kötődő orosz ortodox egyház befolyása is erős. A dezinformációs kampányok a közösségi médiában is zajlanak.

Ivanovhoz hasonlóan Helic is úgy gondolja, hogy a veszély nagyon hirtelen nyilvánvalóvá válhat a kívülállók számára, ha Putyinnak megengedik, hogy érvényesítse az akaratát, de talán már csak akkor, amikor már túl késő lesz. „A helyzet egyik napról a másikra rosszabbra fordulhat, mert 2006 óta ez egy olyan folyamat, amely az állami intézmények szétzilálását jelenti, mindazt, amit az 1995-ös háborúk után elértünk” – mondta Helic. „Oroszország nem akar stabil Balkánt, mert ez egy állandó, véget nem érő fejfájás a Nyugatnak, és ez Oroszországnak nagyon is megfelel” – zárta gondolatait.

Ez a horvát elnök álláspontja Ukrajna EU-tagságáról