POLITIK
...és felpörgették a dróngyártást.
Hazatessékeli Kalinyingrádból a lengyel diplomatákat Oroszország
Az oroszok lépése válasz a krakkói orosz konzulátus bezárására. Varsó ezt a döntést az ország ellen elkövetett orosz szabotázsakciókkal indokolta.
Elrendelte a kalinyingrádi lengyel konzulátus bezárását Oroszország, válaszul a krakkói orosz konzulátus bezáratására, amit Moszkva igazolatlan és ellenséges lépésnek nevezett.
A kalinyingrádi lengyel konzulátus bezárása a krakkói orosz konzulátus bezárására válasz
Az orosz külügyi tárca pénteken berendelte a moszkvai lengyel ügyvivőt, hogy tájékoztassák arról, nem járulnak hozzá a kalinyingrádi lengyel konzulátus működéséhez – írja a The Moscow Times. A bezárás határideje augusztus 29. A krakkói orosz konzulátus június 30-án fejezte be működését, miután a lengyel hatóságok májusban értesítették erről Moszkvát.
A krakkói konzulátus bezárását Varsó azzal indokolta, hogy bizonyítékok mutatják, orosz hírszerző szolgálatok is érintettek voltak egy lengyel pláza 2024. májusi kigyulladásában. Az orosz külügy közlése szerint semmilyen barátságtalan cselekedetet nem hagynak megtorlatlanul.
Később a történtekre a lengyel külügyminisztérium is reagált, kijelentve, hogy Varsó válasza arányos lesz. Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő szerint Moszkva döntése főként az oroszokat érinti majd hátrányosan, ugyanis
nem utazik sok lengyel turista mostanában Kalinyingrádba, és ott jelentős lengyel üzleti érdekek sincsenek, így a fő hatás a lengyel vízumra pályázó oroszokat éri majd.
A két ország között igencsak fagyos a viszony, mióta Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, mind a két oldal diplomaták tucatjait utasította ki a háború kezdete óta. Lengyelország mindemellett kulcsfontosságú logisztikai központ is az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok számára.
Oroszország felpörgette a dróngyártását. Mihail Misusztyin miniszterelnök szerint a 2025-re tervezett volumen több mint háromszorosát már most elérték. A gyártási kapacitások növeléséhez elengedhetetlen volt egy harmadik ország mérnöki tudás és alkatrészei.
Oroszország már most több mint megháromszorozta a 2025-re tervezett teljes dróngyártási volumenét – jelentette be a héten Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök. Misusztyin a gyártás felfutását a védelmi és a civil vállalatoknak juttatott állami támogatások növelésével magyarázta. A Kyiv Post az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt elemzésével utána járt a kijelentés valóságtartamának.
Az orosz nagy hatótávolságú drónok fokozott gyártása lehetővé teszi az Ukrajna elleni éjszakai támadások számának növelését, amelyek egyre gyakrabban irányulnak civil célpontokra az ISW elemzői szerint, akik úgy látják, hogy az orosz erők már a frontvonal közelében is bevetették a Shahed-típusú drónokat az ukránok ellen. Kiemelték, hogy az orosz hadsereg egyre inkább integrálja a drónokat a harctéri műveletekbe: ezekkel nemcsak lecsapnak az ukrán front- és hátországi állásokra, de zavarják az ukrán utánpótlási vonalakat is.
A gyártási kapacitások növeléséhez elengedhetetlen volt a kínai mérnöki tudás és alkatrész
Az ISW elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz védelmi ipar az invázió 2022 februári kezdete óta együttműködik kínai cégekkel a dróngyártás fejlesztésében. Annak ellenére is, hogy nyugati szankciók sújtják a drónalkatrészek exportját.
Az ukrán katonai hírszerzés a héten arról számolt be, hogy
az orosz gyártású Geran-típusú drónok alkatrészeinek 60–65 százaléka kínai eredetű.
Az ukrán biztonsági szolgálat pedig azt közölte, hogy egy Kijevben lezuhant Geran-drón roncsait vizsgálva olyan alkatrészeket találtak, amelyeket a kínai Suzhou Ecod Precision Manufacturing Company gyártott.
Értetlenül nézi a világ, hogy csinálja Putyin: már rég ki kellett volna véreznie, ehelyett Oroszország naponta ezer rakétával árasztja majd el Ukrajnát
Felpörgött a orosz hadiipar, Oroszország naponta sok száz rakétával próbálja „szétbombázni” Kijev kitartását. Ha a trend nem törik meg, akkor akár napi ezer rakéta háborús felhasználását is bírni fogja az orosz védelmi ipar.
Az ukrán Frontelligence Insight nevű nyílt forrásokból dolgozó hírszerzési szervezet számításai szerint Oroszország február-áprilisa között átlagosan havi 1 850 darab Geran típusú eszközt állított elő.
Nemcsak kínai vállalat, de közös cég is foglalkozik dróngyártással. Az oroszok egy kínai egyetemmel 2023-ban létrehozták az Aero-HIT dróngyártó vállalatot, majd egy üzemet Habarovszkban. A közös cég júniusban 90 millió dollárnak megfelelő támogatást kért az orosz védelmi minisztériumtól. Az üzem várhatóan már idén havi 10 ezer drónt lesz képes előállítani, amit tovább növelnének.
A Frontelligence Insight kedden közölte, hogy az orosz erők a teljes körű invázió kezdete óta összesen 28 743 Shahed drónt vetettek be Ukrajna ellen, ennek tizedét most júniusban. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok kedden arról számolt be, hogy júniusban az orosz erők több mint másfélszer annyi rakétát és drónt használtak Ukrajna ellen, mint májusban.
A háború legnagyobb dróntámadását hajtotta végre Oroszország, megint rekord dőlt
Alig pár nappal a korábbi rekord után ismét több száz orosz drón indult az ukrán városok felé. Az orosz dróntámadás most az ukrán utánpótlást próbálta megzavarni.
Oroszország szombatra virradóra 597 drónnal és 26 rakétával mért csapást Ukrajnára az ukrán légierő jelentése szerint. A fő célpont ezúttal a nyugati országrészben lévő Lviv (Lemberg) városa és a keleti Harkiv volt, ahol többen megsebesültek.
A román határnál fekvő Csernyivci megyében egy 26 éves nő és egy 43 éves férfi életét vesztette, a helyi hatóságok közlése szerint lezuhanó roncsok okozták a halálukat. A megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót az orosz hadsereg hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadta.
Andrij Szadovij, Lviv (Lemberg) polgármestere közölte, hogy nyolc felnőtt és egy 11 éves fiú sérült meg a várost ért orosz légicsapásban. Hivatalának adatai szerint 46 házban keletkeztek károk, 15 lakás lakhatatlanná vált, több mint 500 ablak betört. Emellett 20 autó is megrongálódott.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról tájékoztatott, hogy
kora reggel az orosz csapatok kombinált csapást mértek Harkivra, irányított légibombákat és csapásmérő drónokat bevetve.
Megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény, valamint lakóépületekben keletkeztek károk, és legalább két ember megsérült.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere közölte, hogy reggel egy orosz lövedék csapódott be a város központjába. „Sérültek is vannak, de számukat még pontosítják. A becsapódás központi részen, az autóbuszállomás környékén történt” – tette hozzá.
Később a megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót ért orosz támadásokban délig már három ember vesztette életét, és öt sebesült meg. Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója arról adott hírt, hogy délután egy óra körül az orosz erők irányított légibombával mértek csapást a megyeszékhely, Szumi város térségére, a támadásban az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy egy 27 éves nő meghalt Nyikopol városában orosz nehéztüzérségi támadás következtében. Hozzátette, hogy megsérült egy 35 éves férfi és egy 86 éves nő is.
Az ukrán légvédelem az éjjel 319 Sahíd drónt és 25 darab H-101-es robotrepülőgépet semmisített meg – részletezte jelentésében a légierő. Kifejtette, hogy az ország elleni indított 597 orosz drónból 339 volt Sahíd típusú. 258 megtévesztő drón eltűnt a radarról. A légierő rögzített egy rakétabecsapódást és húsz csapásmérő dróntalálatot öt helyszínen, valamint roncsdarabok lehullását 19 helyen.
„Az éjjel Oroszország Harkiv és Szumi megyétől egészen Lvivig és Bukovináig mért csapásokat” – emelte ki Volodimir Zelenszkij elnök Facebook-bejegyzésében. Az államfő ismételten újabb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.
Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en úgyszintén sürgette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok vezessen be átfogó szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni újabb nagyszabású légitámadást követően.
„Oroszország mindennapos terrortámadásainak mértéke a békés lakosság ellen azt bizonyítja, hogy Moszkvát meg kell fosztani az olajbevételektől, amelyeket háborús bűnökké alakít” – emelte ki. Az ukrán tárcavezető szavai szerint Oroszország naponta több száz „terrorfegyvert” gyárt. Ez a lépték nemcsak Ukrajnára, hanem az egész transzatlanti közösségre nézve is fenyegetést jelent – tette hozzá.
„Partnereink érdeke is, hogy mielőbb csapást mérjünk erre a terrorgyárra új, szigorú szankciókkal: az EU 18. szankciós csomagjával, valamint a Graham-Blumenthal-törvényjavaslattal. Azonnal állítsuk le (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) halálgyárának finanszírozását” – szólított fel Szibiha.
Ripost hírek
