POLITIK
Kifogytak a készletek.
Az amerikai kormány felfüggesztett bizonyos fegyverszállítmányokat Ukrajnának, mivel a védelmi minisztérium szerint az Egyesült Államok saját fegyverkészletei túlzott mértékben megcsappantak. A lépés érzékenyen érintheti Ukrajnát, különösen egy olyan időszakban, amikor Oroszország fokozza légitámadásait, és elhúzódó patthelyzet alakult ki a béketárgyalások terén.
A Biden-adminisztráció korábban már ígéretet tett ezeknek a fegyvereknek a leszállítására, azonban a Trump-elnökség alatt újragondolt prioritások miatt most ezek egy részét visszatartják. A Pentagon vizsgálata szerint egyes, Ukrajnának szánt eszközök már veszélyesen alacsony mennyiségben állnak rendelkezésre az Egyesült Államok fegyvertáraiban – írja a The Guardian.
„Ez a döntés annak érdekében született, hogy Amerika érdekeit helyezzük az első helyre, miután felülvizsgáltuk országunk katonai támogatási politikáját világszerte” – mondta a Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly.
Hozzátette: „Az Egyesült Államok fegyveres erőinek ereje megkérdőjelezhetetlen – kérdezzék csak meg Iránt.”
Ez az utalás Trump nemrégiben elrendelt amerikai rakétacsapásaira vonatkozott, melyeket iráni nukleáris létesítmények ellen hajtottak végre. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő megerősítette, hogy egyes, korábban megígért fegyverek szállítása jelenleg felfüggesztés alatt állnak, bár részleteket nem árult el arról, pontosan mely eszközökről van szó.
Sean Parnell, a védelmi minisztérium szóvivője szerint „Amerika hadserege sosem volt felkészültebb és erősebb”, és a Kongresszus előtt álló nagyszabású adócsökkentési és védelmi kiadási csomag biztosítani fogja, hogy „fegyverrendszereink és védelmi képességeink a huszonegyedik század fenyegetéseinek is ellenálljanak”.
A fegyverszállítások részleges felfüggesztése jelentős csapás Ukrajna számára, hiszen Oroszország a háború egyik eddigi leghevesebb légitámadási hullámát indította meg a közelmúltban. Az eszkaláció miatt még inkább távolinak tűnnek azok a béketörekvések, amelyeket Trump hónapok óta szorgalmaz.
Az Egyesült Államok eddig több mint 66 milliárd dollár értékben nyújtott katonai és védelmi támogatást Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot.
Az USA rendszeresen kérte szövetségeseit, hogy biztosítsanak légvédelmi rendszereket Kijevnek, de több kelet-európai ország vonakodik lemondani a saját védelmüket is szolgáló eszközökről.
Trump a múlt heti NATO-csúcson találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok további Patriot légvédelmi rendszereket biztosítson Ukrajnának. „Ők ezeket a rakétaelhárító rendszereket akarják, ahogy nevezik őket, a Patriotokat. És mi meg fogjuk nézni, tudunk-e néhányat biztosítani. Nekünk is szükségünk van rájuk. Izraelnek is szállítunk belőlük, és nagyon hatékonyak, száz százalékban működnek. Nehéz elhinni, mennyire hatékonyak. Ők ezt akarják a leginkább” – fogalmazott Trump.
Az elmúlt hónapokban megfigyelhető irányváltás tükröződik a kormány egészének hozzáállásában is. Pete Hegseth védelmi miniszter júniusi kongresszusi meghallgatásán elmondta, hogy gyorsan felszámolták a pazarló programokat, és az erőforrásokat Trump legfontosabb céljaira irányították át. Szerinte a háború tárgyalásos rendezésének lehetősége erőt mutat, még akkor is, ha Moszkva volt az agresszor.
Hegseth hangsúlyozta, hogy a jelenlegi költségvetés kemény döntéseket tartalmaz, és rámutat arra is, hogy Európának nagyobb részt kell vállalnia saját biztonságának védelmében. „Ez Trump elnök érdeme” – tette hozzá.
Elmondása szerint bár bizonyos katonai támogatások továbbra is folyamatban vannak, a jövőben ezek mértéke jelentősen csökkenni fog.
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök – hivatalának tájékoztatása szerint – abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.
A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással. A nyugati országok – fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben – „a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el”.
A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni
– hangsúlyozta az orosz államfő.
Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.
A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte a francia elnöki hivatal.
A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.
A National Interest cikke szerint a Kreml soha nem volt ilyen biztos a győzelmében: 700 000 fronton lévő katonára, kínai alkatrészekkel tömött dróngyárakra és motoros rohamegységekre alapozza nyári offenzíváját, miközben abban bízik, hogy a Nyugat tovább tétovázik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az utóbbi időben egyre kendőzetlenebbül utal rá, hogy egész Ukrajnát Oroszország sajátjának tekinti. Úgy tűnik, Moszkva nem habozik, egészen addig folytatja a harcot, amíg háborús céljait el nem éri.
Az orosz elnök június végi beszédében ismét kijelentette, hogy „egész Ukrajna a miénk”, és hozzátette: „ahová orosz katona teszi a lábát, az orosz föld”. A Kreml évek óta ismételt céljai konkrét katonai haditervvé értek. A 2025-ös nyári offenzíva egyszerre támaszkodik a mennyiségre és a technológiai újításokra.
A tízezrével bevetett száloptikás FPV-drónok ma már húsz kilométer mélyen teszik életveszélyessé a felszíni mozgást. Ugyan az ukrán drónhadsereg is fejlődik, de
a frontvonal újabb átszakadásai Szumi, Pokrovszk és Velika Novoszilka városok térségében egyre szorultabb helyzetbe hozzák az ukrán védőket.
A drónáradat mellett a leglátványosabb újítás az ezerszám érkező kínai gyártmányú motorkerékpárokra épülő rohamtaktika. A 21. századi huszárok rohama vakmerő sebességgel való száguldásból áll a gyalogsági aknamezőkön keresztül. Sikerük többnyire gyorsaságukon múlik, mivel így az ukrán drónkezelők és tüzérek reakcióideje nem elegendő a csapások elrendeléséhez. Ezeknek a rohamoknak a veszteségrátája gyakran súlyos, de – ahogy egy ukrán katona megjegyezte – ha ötből egy áttör, Moszkva már akkor is kifizetődőnek ítéli a műveletet.
Putyin magabiztossága részben abból fakad, hogy Oroszország Irán és Kína segítségével sikeresen futtatja fel hadigazdaságát. Minden héten a Tatárföldön gyártott kamikazedrónok ezrei árasztják el a frontot, amelyeket eredetileg Irán bocsátott Moszkva rendelkezésére. A világ üvegszálpiacának 80 százalékát ellenőrző Kína hivatalosan semlegességet hirdetett, miközben Peking látja el a legfontosabb alkatrészekkel az orosz hadiüzemeket.
Idén 600 kínai tiszt érkezik az orosz bázisokra harctéri továbbképzésre, Észak-Korea pedig 25 000 ipari munkással erősíti az orosz hadiipart.
2024 óta Moszkva ugyan Ukrajna területének csak egy százalékát foglalta el, azonban az utóbbi másfél évben szinte minden területen az orosz hadsereg irányába billentek el az erőviszonyok. Jelenleg úgy tűnik, hogy az egyetlen tényező, amely az orosz hadsereget megállásra kényszerítheti, ha gazdaságilag kifullad.
A harcmezőn az idei nyár a Kreml terveiről fog szólni: teljesen felőrölni az ukrán ellenállást, és felkészülni a még nagyobb harcokra.
Ripost hírek
