POLITIK
Három nap alatt...
Három nap alatt közel 1500 embert – köztük rengeteg civilt – öltek meg a Szíriában idén márciusban, amikor egy felkelésre válaszolva az alavita kisebbség ellen megtorlásba kezdtek a fegyveresek – írta oknyomozó riportjában a Reuters, amely szerint a kormányhoz köthető különböző fegyveres erők is részt vettek a gyilkosságokban.
Mint korábban többen is megírták, hírügynökségi jelentések szerint a decemberben hatalomra került radikális iszlamisták kormányának biztonsági erői az ország nyugati, tengerparti régiójában civilek tömeges kivégzésébe kezdtek. Az atrocitások legfőbb helyszínei Latakia és Tartúsz tartományok voltak, ahol a decemberben megbuktatott Bassár el-Aszad elnök leghűbb bázisát adó alavita kisebbség él.
A Reuters ezzel kapcsolatban végzett oknyomozást, amelynek az eredményét nemrég ismertették cikkükben. A hírügynökség szerint a mészárlást – amelynek a legnagyobb része 2025. március 7. és 9. közt zajlott le – arra válaszolva rendelték el, hogy a 2024 végén megbukott szír elnökhöz, Bassár el-Aszadhoz hű tisztek lázadás szerveztek az új kormány ellen, amely mögött egy mára feloszlott iszlamista frakció vezeti, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) áll, amely korábban az al-Kaida szíriai ága volt (a szír kormány állítása szerint ebben a felkelésben a kormányerők 200 embere vesztette életét).
A hírügynökség szerint
a parancsnoki láncból az látszik, hogy lázadás miatt közvetlenül Damaszkuszban rendelték el a megtorlást olyan emberek, akik Szíria új vezetői mellett dolgoznak.
A Reuters több mint 200 áldozat családjával beszélt a mészárlás helyszínein tett látogatások során és telefonon, valamint 40 biztonsági tisztviselővel, harcossal és parancsnokkal, illetve a kormány által kinevezett nyomozókkal és közvetítőkkel. Emellett megszerezték egy Telegram-chatcsoport üzeneteit is, amelyet a védelmi minisztérium egyik tisztviselője hozott létre az Aszad-párti felkelésre adott kormányzati válaszlépések koordinálására. A hírügynökség újságírói több tucat videót vizsgáltak meg, megszerezték a térfigyelő kamerák felvételeit, és átnézték az áldozatok neveit tartalmazó kézzel írott listákat is.
Listák alapján hajtották végre a kivégzéseket
A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Szíria új kormánya a mészárlás előtt közölte: attól tartanak, hogy elveszítik a Földközi-tenger partvidéke feletti ellenőrzést az Aszadot támogatók felkelése miatt. Hat harcos és parancsnok, valamint három kormánytisztviselő azt mondta erről a Reuters-nek:
március 6-án a kormány egyértelmű parancsot adott a „Fuloul”, vagyis az Aszad-rezsim „maradványai” által szervezett puccskísérlet leverésére.
Sokan, akik a parancsokat kapták, mindössze néhány hónapja viseltek egyenruhát, és a szunnita iszlámnak a brutalitásáról hírhedt értelmezését osztották – jegyezte meg a hírügynökség.
A márciusi felkelésre reagáló erők egy része olyan névsorokat vitt magával, amelyeken a célpontok szerepeltek: ők az Aszad-milícia olyan egykori tagjai, akik az új kormánytól ideiglenesen amnesztiát szerepeltek. A Reuters szerint azonban
bár a célpontok listáján Aszad milicistái szerepeltek, a megtorlásnak nemcsak ők estek áldozatul, hanem a hozzátartozóik is, beleértve a kiskorúakat.
A hírügynökség szerint a falusi elöljárók által összeállított halotti listákon a vezetéknevek is ismétlődnek, jelezve azt, hogy egy-egy milicistának a rokonságát is lemészárolták. Több túlélő azt is leírta, hogy szeretteik holttestét meggyalázták, megcsonkították a támadók.
A Reuters megállapította, hogy 1479 szíriai alavita halt meg, és több tucatnyian eltűntek március 7. és 9. közt. A vizsgálat szerint a mészárlások legalább 40 különböző helyszínen zajlottak. Latakia, Tartúsz és Hama régiókban számos alavita falu és városrész kiürült a támadások után, és lakosaik ezrével táboroztak le egy közeli orosz támaszponton az újabb mészárlásoktól való félelmükben.
Az elkövetők egyelőre büntetlenek, a gyilkosságok pedig nem álltak le
Mint a hírügynökség írta, a márciusi gyilkosságokban legalább egy tucatnyi, az új kormány irányítása alá tartozó frakció, köztük külföldi milicisták is részt vettek. Ezeknek a szervezeteknek csaknem a felét évek óta nemzetközi szankciókkal sújtják emberi jogi visszaélések, köztük gyilkosságok, emberrablások és szexuális bűncselekmények miatt.
A Reuters információi szerint a mészárlásban érintett volt a szír kormány Általános Biztonsági Szolgálata – ez a legfőbb bűnüldöző szerv volt azokban az időkben, amikor a HTS irányította Idlíbet, ma pedig a belügyminisztérium része –; valamint a HTS olyan korábbi egységei, mint a 400-as számú elit harci egység és az Othman-dandár. Szintén érintettek voltak a kormányhoz nemrég csatlakozott szunnita milíciák, köztük olyanok is, amelyeket az Európai Unió szankciókkal sújtott a mészárlásban játszott szerepük miatt.
Az alavita közösség elleni támadások a mai napig folytatódnak.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint május 10. és június 4. között 20 alavitát lőttek agyon Latakia és Hama régiókban. Az elkövetőket nem sikerült azonosítani.
A mészárlás rávilágított arra a mély polarizációra Szíriában, amelyet az új kormánynak még le kell küzdenie: az Aszadot hallgatólagosan vagy aktívan támogatók és azok között, akik ellene harcoltak. Szíriában sokan neheztelnek az alavitákra, akik Aszad két évtizedes uralma alatt aránytalanul nagy befolyást élveztek a hadseregben és a kormányban.
Szíriában hivatalos vizsgálat indult a történtek miatt, de még nem zárult le.
A szír kormány, beleértve a védelmi minisztériumot és az elnöki hivatalt, nem válaszolt a Reuters riportjában lévő megállapítások részletes összefoglalójára, illetve az ahhoz kapcsolódó megkeresésre a hírügynökség részéről. Néhány nappal a gyilkosságok után a Reutersnek adott interjújában Ahmed al-Saraa szír elnök elítélte az erőszakot, és megígérte, hogy megbünteti a felelősöket.
Mindeközben a szír hatóságok azt közölték az ENSZ-szel, hogy több tucatnyi feltételezett elkövetőt őrizetbe vettek – közölte Paulo Sérgio Pinheiro, a világszervezet szíriai bizottságának elnöke az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának június 27-én benyújtott jelentésében. A hónapokkal ezelőtt történt mészárlás ügyében azonban mostanáig senki ellen sem történt vádemelés a Reuters információi szerint.
A helyzetre, Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint nagyon is számítani lehetett. A december óta kormányzó iszlamista HTS mindössze 30 ezer fegyveresével próbálta fenntartani az országban a rendet, számuk pedig kevésnek bizonyult. Tehát hiába tette gesztusok sorát az új ideiglenes elnök, Ahmed as-Sharaa a kisebbségek felé és biztosította őket arról, hogy az ország részének tekinti őket, mindez kevésnek bizonyult.
Mint Sayfo kiemelte, a tengerparton a kormányzathoz nem kötődő, de azt támogató iszlamista csoportok elkezdték kezükbe venni az igazságszolgáltatást és több, mint 160 olyan alavitával végeztek az utcákon, akik az Aszad-rezsimet szolgálták és akiket gyilkosságokkal, kínzásokkal vagy letartóztatásokkal vádoltak. Az alaviták körében, különösen a közösségi médiumok visszhangkamráiban ezt sokan etnikai tisztogatásként értékelték.
Mi történik pontosan?
Szíriai harcosok és civilek viszik a szíriai biztonsági erők egyik tagjának koporsóját a temetésén Hama tartományban, miután 11 másik kollégájával együtt meghalt a megbuktatott elnökhöz, Bassár el-Aszadhoz hű csoportok által Latakiában elkövetett rajtaütésben (Fotó: Getty Images)
December végén korábban Aszad-párti alavita katonák és kormánypárti milicisták megalapították a Szíriai Népi Ellenállás nevű szervezet, mely harcot indított a tengerparti vidékeken állomásozó kormányerők ellen, és kisebb akcióik során több, mint száz katonával végeztek – írta posztjában Sayfo Omar, kiemelve, hogy az Aszad-párti alaviták gazdasági helyzete katasztrofális.
Aszad idejében 80 százalékuk a hadseregben vagy közigazgatásban dolgozott, decemberben pedig szélnek eresztették őket. A HTS elkezdte felszámolni az alavita klánok által üzemeletetett, Libanonba irányuló csempész hálózatokat is, amivel a közösségek jelentős bevételektől estek el. A helyzetet rontja, hogy az Egyesült Államok nem siet feloldani a Szíriát sújtó szankciókat.
Hozzátette, az alaviták tudják jól, hogy ha a pénzcsapok meg is nyílnak, ők akkor is a sor legvégén várhatnak a jussukra.
Az SZNE szórványos akciók után múlt hét csütörtökön átfogó támadásokat indított a kormányerők tengerparti állásai ellen. Dzseblában 50 kormánykatona és 45 támadó vesztette életét. A hírre Idlib felől megindultak a szírekből és külföldiekből álló dzsihadisa csoportok a tengerpart felé.
Az ezután történtekről két narratíva él: az egyik szerint a kormányerők vérengzést hajtottak végre alavita civilek körében. A másik szerint a kormányerők a felkelőket vették célba, miközben a szakadár frakciók az alavita polgári lakosságon álltak bosszút.
Merre tovább mindezek után?
A kormány hivatalos közleménye szerint a felkelést leverték. A vérengzést követően a kormány lezárta a tengerpartra vezető autóutakat a dzsihadisták előtt. Televíziós beszédében Ahmed as-Saraa elítélte a vérengzést, nemzeti egységet hirdetett, az elkövetők felkutatását és elszámoltatását ígérve – foglalta össze a szakértő.
A kérdés Sayfo szerint az, hogy a kormánynak lesz-e erre kapacitása. Az Európai Unió és az arab országok óvatosan fogalmaznak, egyszerre ítélik el a felkelők kormány elleni támadásait és a civilek lemészárlását. Mint kiemelte, tudják jól, hogy
ha megvonják bizalmukat a kormánytól, azzal Szíriát a háború folytatása felé taszítják, ha pedig tényként fogadják el, hogy a kisebbségek veszélyben vannak, azzal alsó hangon hárommillió menekültnek kínálnak meghívólevelet.
Az események után az új szír vezetés számára nehezebb lesz egyben tartani az országot, mint eddig, hiszen sem az ország déli részét ellenőrző drúz, sem pedig a nyugati országrészt uraló kurd milíciák sem sietnek majd lemondani fegyvereikről, és betagozódni a hadseregbe. Ez akár Szíria föderalizációjához is vezethet.
Sayfo szerint felmerül a kérdés, hogy hol lenne az alaviták helye egy ilyen rendszerben? Míg ugyanis a drúzoknak Izrael, a kurdoknak pedig Amerika kínál védelmet, az alavitáknak nincs patrónusuk, ami persze változhat is. Izraelt szerinte aggasztja, hogy a vele finoman szólva ambivalens viszonyt ápoló Törökország megerősítette pozícióit Szíriában és épp biztonsági megállapodást készül kötni Damaszkusszal. Február 28-án látott napvilágot a hír, hogy Izrael az Egyesült Államoknál azért lobbizott, hogy Oroszország visszatérhessen a tengerparti régióba, ezzel ellensúlyozva Törökországot.
„A videó felvételek, melyeken alavita civilek a Khmeimim városában lévő orosz bázist ostromolták, védelemért könyörögve, morálisan megerősítik Moszkva pozícióit. Egy biztos. Az előző napok során okozott kár helyrehozhatatlan”
– hangsúlyozta a szakértő.
Ripost hírek
