Zelenszkij szerint Putyin közös határt akar Romániával

Az orosz katonai tervek erre a régióra – Odesszára – irányulnak, aztán pedig a Moldovával és Romániával közös határokra” – mondta.

Szerinte Oroszország felfordulást akar a térségben, hogy összességében meggyengítse az EU-t.

Zelenszkij továbbá azt állította, hogy a Kreml érdekei nemcsak Ukrajnára szorítkoznak. Szerinte Oroszország etnikai konfliktusokat szít a Balkánon, beavatkozott a romániai választásokba, és azt tervezi, hogy visszaállítja ellenőrzését Moldova felett – számol be róla az MTI.

Oroszország katonai tervei Odessza régióra irányulnak, folyosót akar nyitni Románia, illetve Moldova határáig – hangoztatta szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a délkelet-európai országok képviselőivel tartott csúcstalálkozón a fekete-tengeri kikötővárosban.

Amennyiben szeptemberben a moldovai parlamenti választáson „Európa alulmarad”, akkor ez fel fogja bátorítani Moszkvát, hogy még nagyobb erővel beavatkozzon más európai országok ügyeibe – fűzte hozzá.

Zelenszkij újfent az ukrán légvédelem erősítését sürgette, és politikai támogatást kért hazája európai uniós csatlakozási törekvéseihez.

Egy vezető ukrán tisztségviselő egy washingtoni sajtótájékoztatón közölte, hogy információk szerint a Kreml 2026-ra újabb ukrán területeket tervez elfoglalni, és be is mutattak egy ezzel kapcsolatos térképet. Állítása szerint Oroszország célja az lehet, hogy teljesen elvágja Ukrajnát a Fekete-tengertől – az viszont minimum kérdésesnek tűnik, hogy az oroszok képesek lehetnek-e megvalósítani egy ekkora előrenyomulást.

Egy vezető ukrán tisztségviselő egy washingtoni sajtótájékoztatón közölte, hogy információk szerint a Kreml 2026-ra újabb ukrán területeket tervez elfoglalni, és be is mutattak egy ezzel kapcsolatos térképet. Állítása szerint Oroszország célja az lehet, hogy teljesen elvágja Ukrajnát a Fekete-tengertől – az viszont minimum kérdésesnek tűnik, hogy az oroszok képesek lehetnek-e megvalósítani egy ekkora előrenyomulást.

Oroszország célja az, hogy elfoglalja a Dnyeper folyótól keletre fekvő összes ukrán területet, valamint a folyón túl Odessza és Mikolajiv régióit is – közölte Pavlo Palisza ezredes, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnök-helyettese. Állítása szerint

mindez egy széleskörű orosz terv részét képezi, amelynek célja, hogy elvágja Ukrajna hozzáférését a Fekete-tengerhez.

Palisza szerint az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) értesült erről a tervről. Információik szerint a moszkvai vezetés azt reméli, hogy idén őszig elfoglalhatják a Donyecki terület és a Luhanszki terület egészét, amivel ütközőzónát hozhatnak létre Ukrajna és Oroszország északi határa mentén.

A terv ezt követő, második szakasza

egy még ambiciózusabb területszerzést irányoz elő, beleértve ebbe egy dél-ukrajnai előrenyomulást, amelynek célja az ország elvágása a tengertől.

A tisztviselő ismertette ezzel kapcsolatban azt a térképet is, hogy miként nézhetne ki Ukrajna ezután – az erről készült fotó már a sajtótájékoztató után kezdett el terjedni a közösségi médiában.

„Sajnos nem a békéről beszélnek. Háborúra készülnek” – mondta Palisza a Politico szerint a washingtoni ukrán nagykövetségen, demokrata és republikánus szenátorok előtt tartott sajtótájékoztatón (mint írtuk, Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak nemrég utazott az amerikai fővárosba, hogy politikai vezetőkkel tárgyaljon – az ukrán tisztségviselő szintén vele együtt érkezett Washingtonba).

Megvalósítható-e?

Bár nem tudni, hogy Moszkva valóban akkora területfoglalást tervezne-e, mint amit Pavlo Palisza vázolt, vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország újabb területeket próbálhat meg elfoglalni Ukrajnából. Ezek egyike az, hogy az orosz csapatok az utóbbi hetekben a front bizonyos szakaszain fokozták a támadásaikat, és az elemzők szerint az idei nyárra egy újabb offenzíva várható.

A washingtoni nagykövetségen ismertetett ukrán figyelmeztetés napokkal azután hangzott el, hogy Oroszország a június 2-án Isztambulban tartott második tárgyalási forduló során egy  békememorandumot nyújtott át Ukrajnának. A dokumentumban számos követelést megfogalmaztak Ukrajnával szemben, de nem valószínű, hogy az ukrán vezetés ezeket elfogadná.

Másrészről azonban erősen kérdéses, hogy ha a Kreml valóban ki is tűzte a fenti területi célokat, akkor ezt meg tudnák-e valósítani 2026-ig bezárólag.

Ekkora területszerzésre ugyanis a háború első hónapjai óta egyszer sem volt példa, és egyelőre nem látszik, hogy Oroszország miként tudná például átkelni a Dnyeperen Herszon, Odessza és Mikolajiv elfoglalása érdekében.

A Vosztok (Kelet) csapatcsoportosítás erői elérték a „Donyecki Népköztársaság” nyugati határát és csatlakoztak a Dnyipropetrovszk megye területén zajló offenzívához – ismertette szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint Dnyipropetrovszk megyében az orosz Centr (Központ) csapatcsoportosítás 90. páncélos hadosztályának alegységeihez immár a Vosztok (Kelet) csapatcsoportosítás 55. gépesített lövészdandárjának alakulatai is csatlakoztak azzal, hogy széles fronton elérték a „Donyecki Népköztársaság” nyugati határát és folytatják az előretörést dnyipropetrovszki területen.

A szerdán ismertetett orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap a „különleges hadművelet” övezetében 1275 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy dróniránytó központot, 4 lőszerraktárt, amerikai HIMARS sorozatvetők egy rakétáját és 5 amerikai JDAM irányított légibombát, egy páncélozott harcjárművet, valamint 16 tüzérségi eszközt, köztük négy 155 milliméteres, NATO-országokban gyártott tarackot, továbbá 120 repülőgép típusú drónt.

Oroszországnak szándékában áll, hogy próbára tegye a NATO egységét, többek között azzal, hogy a Nyugattal való konfrontációját Ukrajna határain túlra is kiterjeszti – mondta a német külügyi hírszerzés vezetője egy interjúban.

Bruno Kahl, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat vezetője azt mondta: ügynökségének egyértelmű hírszerzési értesülései vannak arra vonatkozóan, hogy orosz tisztviselők úgy vélik: a NATO-szerződés 5. cikkében rögzített kollektív védelmi kötelezettségeknek már nincs gyakorlati erejük.

„Egészen biztosak vagyunk benne, és ezt a hírszerzésünk is igazolja, hogy Ukrajna csak egy lépés a nyugat felé vezető úton. Ez nem jelenti azt, hogy arra számítunk, hogy tankhadseregek gördülnek majd nyugat felé. De azt látjuk, hogy a NATO kollektív védelmi ígérete próbára lesz téve”

– mondta Bruno Kahl a Table Media hírügynökségnek adott podcast-interjújában a Reuters beszámolója szerint.

„Kicsi zöld emberkék” jönnek, mint 2014-ben?

A német hírszerzési vezető –anélkül, hogy részletezte volna forrásainak jellegét – azt mondta:

az orosz tisztviselők olyan konfrontációkat képzelnek el, amelyek kisebb méretű a teljes katonai szerepvállalásnál, de tesztelhetnék velük, hogy az Egyesült Államok valóban eleget tesz-e a NATO 5. cikke szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségeinek

„Ehhez nem kell tankok hadseregeit kiküldeniük. Elég, ha kis zöld emberkéket küldenek Észtországba, hogy megvédjék az állítólagosan elnyomott orosz kisebbségeket” – fogalmazott Bruno Kahl, felidézve ezzel a Krím 2014-es orosz annektálását, amikor a „kis zöld emberkékként”  emlegetett, jelöletlen egyenruhás és civil ruhás orosz katonák foglalták el a kormányzati épületeket (miközben Moszkva tagadta, hogy ők állnának a háttérben).

A hírszerzési vezető ugyanakkor elmondta: az amerikai kollégákkal való kapcsolatai meggyőzték arról, hogy komolyan veszik az orosz fenyegetést. „Hála Istennek ők is ugyanolyan komolyan veszik, mint mi” – fűzte hozzá.

Németország – amely már most is a második legnagyobb fegyverkezési és pénzügyi támogatást nyújtja Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban – Friedrich Merz kancellár vezetésével ígéretet tett arra, hogy tovább fokozza Ukrajna támogatását, miközben a saját hadseregük fejlesztését is igyekeznek felgyorsítani.