Nagy-Britanniát közvetlen fegyveres fenyegetés éri ?

A brit kormány új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Nagy-Britanniának a jelenlegi geopolitikai helyzetben arra is fel kell készülnie, hogy területét közvetlen fegyveres fenyegetés éri – írja az MTI.

A stratégiai csomagtervet kedden terjesztette a londoni parlament elé Keir Starmer miniszterelnök. Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint növekszik a valószínűsége az olyan előre nem látott fenyegetettségek kialakulásának, amelyekkel Nagy-Britanniának fegyveres erővel kell szembeszállnia. A tanulmány szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő – „sub-threshold” – műveletek, köztük kibertámadások és szabotázsakciók kísérik Nagy-Britannia és más NATO-tagországok ellen. John Healey brit védelmi miniszter a minap kiberhadviselési parancsnokság létesítését jelentette be, és a terv ismertetéséhez fűzött indoklásában kiemelte:

a védelmi tárcának az elmúlt két évben több mint 90 ezer ilyen jellegű kibertámadástól kellett megvédenie a brit katonai infrastruktúrát.

A kedden ismertetett új nemzetbiztonsági stratégia hangsúlyozza, hogy Irán is egyre aktívabb ellenséges tevékenységet folytat brit területen. A tanulmány szerint a teheráni rezsim célja ezekkel a műveletekkel az iráni rendszer külföldön élő bírálóinak elhallgattatása.

„Egyes ellenséges hatalmak már megkezdték a jövőbeni konfliktusok előkészítését, és erőiket úgy pozícionálják, hogy gyors műveletekkel komoly fennakadásokat tudjanak okozni a brit energiaipar vagy a beszállítói láncolatok működésében”

– áll a dokumentumban.

Nagy-Britanniának ebben a környezetben, hosszú évek óta először, aktívan készülnie kell arra a lehetőségre, hogy területét közvetlen fenyegetés éri,

beleértve egy potenciális háborús forgatókönyv megvalósulását is – fogalmaz a kedden bemutatott nemzetbiztonsági stratégiai csomagterv.

A tanulmány szerint „aktívan jelen van a lehetőségek között” a nagyhatalmak közötti háború, valamely nemzetközi kiterjedésű biztonsági válsághelyzet vagy egyidejűleg több térségre kiterjedő veszélyhelyzet kialakulása. Évtizedek óta nem volt a jelenlegihez hasonlóan éles a feszültség például India és Pakisztán között, de a szélesebb indiai-csendes-óceáni térségben is növekszik egy komolyabb konfrontáció lehetősége, Izrael és Irán között pedig már közvetlen fegyveres konfliktus robbant ki – áll a brit kormány nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelésében.

A dokumentum megfogalmazása szerint az önkényuralmi államok több évre szóló terveket dolgoznak ki a liberális demokráciák lekörözésére minden területen, beleértve fegyveres erőik és gazdasági, technológiai modelljeik korszerűsítését. Keir Starmer az átfogó stratégiai tanulmányhoz fűzött előszavában közölte: ebben a helyzetben

a brit kormány kötelezettséget vállal arra, hogy 2035-ig a hazai össztermék (GDP) 5 százalékára emeli a nemzetbiztonságra fordított költségvetési kiadásokat.

A brit kormányfő úgy fogalmazott: az 5 százalékos GDP-arányos nemzetbiztonsági ráfordítás elérése érdekében olyan módon kell összehangolni a nemzetbiztonsági célkitűzéseket és a gazdasági növekedésre kidolgozott terveket, amilyenre 1945 óta nem volt példa.

Németország visszatért a nemzetközi színtérre, és készen áll arra, hogy a növekvő kihívások közepette vezető szerepet vállaljon az európai biztonság és a világpolitika alakításában – jelentette ki Friedrich Merz kancellár kedden a Bundestagban elmondott beszédében.

„Megmutattuk a világnak, hogy lehet ránk számítani” – fogalmazott Merz a NATO-csúcstalálkozó előtt, utalva az új német kormány eltökéltségére, amelyet – mint mondta – nemzetközi partnerei is elismerik.

A kancellár kijelentette: a NATO-tagállamoknak saját biztonságuk érdekében kell növelniük védelmi kiadásaikat.

Hangsúlyozta, hogy a német hadsereg fejlesztése nem az Egyesült Államoknak tett szívesség, hanem az Oroszország felől érkező fenyegetésre adott válasz. Célkitűzésnek nevezte, hogy a német hadsereg Európa legerősebb hagyományos fegyveres erejévé váljon, ennek egyik példájaként említette a Litvániában állomásozó német egységek megerősítését, amelyet – mint mondta -, a balti államok már régóta szorgalmaznak. „Túl sokáig nem hallgattunk balti szomszédainkra, akik már korábban figyelmeztettek Oroszország terjeszkedési politikájára. Most, hogy ezt beláttuk, nincs visszaút” – fogalmazott Merz.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a kancellár úgy nyilatkozott: a 2023. október 7-i terrortámadás Izrael ellen nem történhetett volna meg Irán közvetlen szerepe nélkül, amely évtizedek óta arra törekszik, hogy megbontsa a térség egyensúlyát, és szélsőséges csoportokat támogat, köztük a Hamászt, a Hezbollahot és a húszi milíciákat. Merz hangsúlyozta: Irán nem juthat atomfegyverhez, és reményét fejezte ki, hogy az izraeli és amerikai légicsapások kellő visszatartó erőt jelentenek ahhoz, hogy Teherán ne folytassa nukleáris fegyverkezési törekvéseit.

A német kormányfő megerősítette, hogy Németország továbbra is kiáll Izrael önvédelmi joga mellett, ugyanakkor hozzátette: jogos kérdés, hogy Izrael mit kíván elérni a Gázai övezetben. A gázai civilekkel szemben emberséges bánásmódot sürgetett, különösen a nők, a gyermekek és az idősek védelmére hívta fel a figyelmet. Merz köszönetet mondott Johann Wadephul német külügyminiszternek a közel-keleti békefolyamat érdekében végzett munkájáért, és egyetértett vele abban, hogy

az EU-Izrael kereskedelmi megállapodás felfüggesztése nem lehet napirenden, még a Gázában történt jogsértések ellenére sem.

Az ukrajnai háború kapcsán a német kancellár elítélte az orosz hadsereg ukrán városok elleni támadásait, és kijelentette: tartós békéhez minden fél hajlandósága szükséges – Oroszország azonban jelenleg ennek semmilyen jelét nem mutatja. „Putyin csak az erő nyelvén ért” – fogalmazott, és hozzátette: „Az nem megoldás, ha engedünk az agressziónak, és magára hagyjuk saját országunkat.”