Ukrajnában egymást érik a járványok

Rusvai Miklós virológus szerint Ukrajnában a nem megfelelő higiéniás viszonyok miatt több olyan betegség is jelentkezik, ami békeidőben elő sem fordul.

Illusztráció Fotó: Pixabay

Az Ukrajnából érkező embereknek kérdéses az oltási állapotuk, itt nem szabad a jóhiszeműség elvét alkalmazni – jelentette ki lapunknak Rusvai Miklós. A virológust arról kérdeztük, milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolni Ukrajna esetleges uniós csatlakozásakor. 

Emlékezetes, csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelynek középpontjában Ukrajna uniós csatlakozása és Európa védelmi stratégiája állt. Orbán Viktor a tanácskozás után kifejtette aggályait Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban: szerinte a csatlakozás komoly gazdasági és biztonsági kockázatokat rejtene Magyarország számára mind politikai, mind gazdasági szempontból.  

Rusvai Miklós a Magyar Nemzetnek rámutatott, Ukrajnában sok olyan betegséggel lehet találkozni, amelyekkel hazánkban nem. – Viszont ezek békeidőben nem okoznának gondot: tehát mindennek az alfája és ómegája az, hogy legyen béke. Akkor lehet majd az immunizálási protokollt követni, megfelelő diagnosztikai eljárásokat az esetleg megbetegedett emberek kiszűrésére felhasználni – magyarázta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy például 

Mint mondta, a háborús viszonyok pedig csak tovább nehezítik az emberek életét. Példaként említette, hogy a vízhálózat jelenlegi állapota miatt egyes helyeken nincs megfelelő ivóvíz, és tüzelő hiányában felforralni sem tudják. 

– A nem megfelelő higiéniás viszonyok miatt több olyan betegség is jelentkezik, ami békeidőben nincsen, és vannak olyan területek, ahol a háború miatt a szülőknek „kisebb gondjuk is nagyobb annál”, mint hogy az oltásokat az előre megszabott időben beadassák a gyermekeiknek – mondta.

A virológus szerint a védőoltások beadását tovább nehezíti, hogy a vakcinákhoz nincs folyamatos hozzáférhetőség. – A régi orosz vakcinákhoz értelemszerűen nem férnek hozzá, a nyugati vakcinák pedig nem minden esetben kompatibilisek az addigi oltási sémával – magyarázta, majd rámutatott: 

Szerinte a 30 fölötti korosztálynál ez nem kérdés, mert nekik a gyerekkorukban még nem jelentett gondot, hogy megkapják a szükséges oltásokat. A fiatalok esetében van probléma, ugyanis nekik gyakran az oltási könyvük sincs már meg. 

– Nem tudható, hogy nem-e okoznak súlyos közegészségügyi veszélyt az Ukrajnából érkező emberek az alacsony átoltottsági arány miatt – jegyezte meg, majd hozzátette: jelenleg Magyarországon az ide menekült ukránok között nem gyakoribbak a különböző fertőző betegségek, mint a magyar helyi lakosság között. 

A vakcinák elengedhetetlenek a megelőzhető betegségek visszaszorításában, a kanyaró, a szamárköhögés és a diftéria is kontroll alatt tarthatók, ha az átoltottság eléri vagy meghaladja a 95 százalékot. Az Egészségügyi Világszervezet 2023-as adatai szerint azonban több országban is csökkent az átoltottsági arány (Ukrajna is ilyen), ami fertőzési hullámokat eredményezhet – írta a Magyar Nemzet.

A lap emlékeztetett, hogy Ukrajnában több olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen, mivel ezek elengedhetetlenek a közegészségügy védelmében. Az alacsony átoltottsági arány súlyos közegészségügyi veszélyt jelenthet Magyarországnak, különösen a gyerekek és az idősek körében.

Közegészségügyi problémákat hozhat Ukrajna EU-csatlakozása

„A védőoltásokkal megelőzhető betegségek elleni immunizáció kritikus pontja a közegészségügynek. Ha az átoltottság csökken, az egész régió veszélybe kerülhet” – magyarázta a Magyar Nemzetnek Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos.

Szintén problémát jelenthet a HIV-fertőzés terjedése is. Ukrajnában ugyanis a háborús körülmények miatt nehézségekbe ütközik a szűrés és a kezelés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az országban 2023-ban 31 700 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, miközben Magyarországon 2004-et. Tehát Ukrajnában tizenháromszor több új eset fordult elő tavalyelőtt. Az arány sokkal rosszabb, az orosz-ukrán háború kitörése előtt több mint 41 milliós országban ugyanis 2023-ra már csak 32 millió lakos maradt, vagyis kevesebb mint 3,5-szer élnek többen ott, mint hazánkban.