Ukrajna csatlakozása a magyar költségvetés 68 százalékát elvinné

A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna csatlakozására és újjáépítésére a következő öt évben 48,1 milliárd euró lenne a Magyarországra eső rész, ami hazánk 2023-as költségvetésének 68 százaléka.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke mellett részt vesz a rendkívüli uniós vezetők államfőkkel való brüsszeli találkozóján Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

Ukrajna 1998-ban jelezte először csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, majd a 2022-es orosz invázió után hivatalosan is benyújtotta kérelmét. Az ország belépése azonban számos gazdasági, politikai és társadalmi kérdést vet fel, melyek jelentős hatással lennének az EU működésére, írja elemzésében a Tényellenőr.

Közvélemény és politikai akadályok

A 2023 végén nyolc európai országban végzett felmérés szerint a lakosság többsége nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Még a legpozitívabban viszonyuló Dániában is csupán 50 százalékos volt a támogatottság, míg Ausztriában az elutasítók aránya elérte az 52 százalékot. A közép-európai országok csatlakozása korábban is hosszú évekig tartott, és a jelenlegi geopolitikai helyzetben egy gyorsított belépés komoly ellenállásba ütközhetne.

Gazdasági kihívások: mezőgazdaság és pénzügyi terhek

Ukrajna mérete és gazdasági helyzete komoly problémákat jelentene az EU számára. A közös mezőgazdasági politika és a strukturális alapok jelentős része a fejletlenebb régiók támogatására irányul, azonban Ukrajna csatlakozása jelentős forráselvonást eredményezne a jelenlegi tagországoktól. 

Politikai és korrupciós kockázatok

Az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker is figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna államszerkezete és gazdasága még nem áll készen az uniós integrációra. 

Pénzügyi terhek és költségvetési hatások

A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna csatlakozása a következő öt évben mintegy 2,5 ezermilliárd euró költséget jelentene az EU számára. 

Ukrajna EU-csatlakozása komoly gazdasági, politikai és társadalmi kihívásokat vet fel. Noha a geopolitikai szempontok miatt az unió egyre inkább támogatja Kijev integrációját, az ehhez szükséges reformok és pénzügyi terhek jelentős akadályokat gördítenek a folyamat elé. Az elkövetkező években a tárgyalások kulcskérdése az lesz, hogy az EU hogyan tudja kezelni Ukrajna csatlakozásának gazdasági és politikai következményeit anélkül, hogy a jelenlegi tagállamok érdekei sérülnének.

• Ukrajna felvételét az európai lakosság többsége nem támogatja: egy 2023 végi - nyolc országban végzett -  felmérés szerint még a legelkötelezettebb dán megkérdezettek körében is pont 50 százalék a támogatók aránya. 
• A közép-európai országok csatlakozási folyamata is eltartott 6-8 évig (Magyarország esetében ez hat évet jelentett), de például Törökország, Észak-Macedónia vagy Szerbia esetében is évek, évtizedek óta tart a tagjelölti státusz – ezért rossz üzenetet hordozna egy gyorsított ukrán belépés;
• A mezőgazdaságra leselkedik az egyik legfőbb veszélyforrás: Ukrajna belépésével 41 millió hektár, kiemelkedően jó minőségű termőföld kerülne az unió gazdaságába, ami a jelenlegi harmada. Az ukrajnai "gyorsreagálású" mezőgazdaságra ugyanakkor nem jellemző az uniós elvárásoknak megfelelő minőség-ellenőrzés, és emellett a termékek jelentős része GMO-alapú és az unióban régóta tiltott növényvédő szerekkel fertőzött. 
• Az Ursula von der Leyen megbízásából elkészült 2024-es Strohschneider-féle tanulmány ugyanakkor nyíltan kezeli a területalapú támogatások megszüntetését, a genetikailag módosított technológiák szükségességét, a húsfogyasztás csökkentését és az ukrán import szükségességét – korlátozásról szó sem esik. A tanulmány szakértői csapatában GMO-párti élelmiszer- és agráripari óriások és nemzetközi, civil szervezetekből ismert tagok találhatóak – ugyanakkor egy közép-kelet-európai mezőgazdasági szervezet sem kapott meghívást;
• Az ukrán gazdaság állapota lesújtó: az IMF 2024. áprilisi számai alapján Albánia és Szerbia vagy Észak-Macedónia szintje alatt volt Ukrajna az egy főre eső nominális GDP tekintetében, Szerbia értékének alig felével – ehhez társul az IMF7 szerint 30-33 milliós lélekszáma. Az Európai Unió adóssága jelenleg minden idők legmagasabb szintjén áll – ezzel együtt Ukrajnára 2025 elejéig a menekültekkel együtt összesen 252 milliárd dollárt fordított. 
• A  Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna csatlakozására és újjáépítésére a következő öt évben 48,1 milliárd euró lenne a Magyarországra eső rész, ami hazánk 2023-as költségvetésének 68 százaléka.
• Ahogy korábbi cikkünkben már megírtuk, a korrupciós jelentések terén is rosszabbul teljesít az összes jelenlegi EU-s országhoz képest – még Jean-Claude Juncker sem tekinti Ukrajnát belépésre késznek jelenlegi állapotában;
• A biztonsági kockázatokat tekintve Ukrajnában még a háború kitörése előtt is négyszerese volt az emberölések aránya Magyarországhoz képest, a szervezett bűnözés mértéke pedig az orosz után a második legmagasabb Európában. Jelenlegi 800 ezres hadseregéhez képest több százezerre tehető a dezertőrök száma, és közel 500 ezer hektáron vannak aknák elrejtve a földben. 
• Mindehhez járulna még az EU 42. 7 cikkelyében rögzített kölcsönös védelmi záradék, miszerint a tagországok kötelesek segítséget nyújtani az agresszió áldozatává vált tagállamnak.
• Az ország egészségügyi helyzetét tekintve aggodalomra ad okot a 2022 után visszaesett átoltottsági arány a vakcinával megelőzhető betegségei esetében.

Az európai lakosság többsége sem támogatja a bővítést, még a legtámogatóbb országban is csak a megkérdezettek fele

Az atlantista és globalista elkötelezettségű Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) 2023 decemberében tett közzé egy felmérést, ahol nyolc tagállam megkérdezettjei (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) formáltak véleményt több tagjelölt esetleges csatlakozásáról. Az ukrán belépéssel kapcsolatban még a legpozitívabb dán és lengyel válaszadók is mindössze 50, ill. 47 százalékban nyilatkoztak támogatóan. A többi országban ezek a számok még alacsonyabbak: a legelutasítóbb Ausztriában 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja.

Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a gyorsított ukrán csatlakozás egyenesen csak egy nagyon költséges fájdalomdíj lenne, amiért az országot nem engedték a NATO-ba belépni.