Még mindig ömlik a pénz Ukrajnába

Jóváhagyta a német parlament pénteken az újabb, hárommilliárd eurós katonai támogatást Ukrajna számára.

A parlament alsóházának költségvetési bizottsága megszavazta a segélyt folyósítását, amelyet a kormány az ország költségvetési helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt korábban hónapokra felfüggesztett – írja az MTI.

A jóváhagyást az tette lehetővé, hogy a parlament pénteken megszavazta az eladósodást fékező rendszer módosítását is, amely a védelmi kiadások esetében enyhíti a költségvetési szigort. Ezt a jogszabályt Friedrich Merz leendő kancellár kezdeményezte.

„Azért tesszük, hogy Ukrajna megvédhesse a függetlenségét és a szuverenitását” – mondta a héten a segély kapcsán Olaf Scholz leköszönő kancellár.

A hárommilliárd eurón kívül a 2025. évi költségvetésben még négymilliárd eurót irányoztak elő Ukrajna számára, azaz

Kijev összesen 7 milliárd eurós német támogatásra számíthat.

A német kormány szerint Kijev ebből azonnal rendelkezésre álló lőszereket és más, egy vagy két éven belül szállítható fegyvereket vásárolhat, egyebek mellett Iris T légvédelmi rendszereket.

A Bundestag költségvetési bizottsága további 8,25 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára a 2026-2029-es időszakra.

Az ukrajnai háború kezdete óta Németország több mint 28 milliárd euró értékű katonai felszerelést szállított Kijevnek a kormány szerint.

Interjút adott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Friedrich Merz, a február 23-án tartott előrehozott német szövetségi választásokon első helyen végzett Kereszténydemokrata Unió (CDU/CSU) elnöke és egyben a kancellári tisztség várományosa. Szóba került az AfD betiltása és az illegális migráció, az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig kijelentette: „Továbbra is jól fel kell szerelni Ukrajnát katonailag.”

Friedrich Merz mindent meg akar tenni, hogy meggyőzze Trump elnököt arról, hogy Amerika európai szerepvállalása Amerika érdeke is – erről beszélt a leendő német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitungnek (FAZ) adott interjúban, amelyet a Mandiner szemlézett.

A február 23-ai előrehozott választásokkal és az illegális bevándorlással kapcsolatban Friedrich Merz arról beszélt, hogy az AfD betiltását nem támogatja, viszont kizárta, hogy ők adják a német törvényhozás egyik alelnökét. Közölte, szükségesnek tartja, hogy a migránsok ne jussanak be ilyen könnyen az országba, ennek biztonsági okai vannak, és utalt az elmúlt időszak súlyos terrorakcióira, illetve arra, hogy a falvaknak, városoknak ez nagy teher.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban szóba került Európa védelme, amelyet saját kezünkbe kell vennünk. Ugyanakkor szerinte erre Európa még nem képes, viszont ezt hamarosan meg kell tennie. Bár közös nukleáris nukleáris védelmi rendszer épült ki Amerikával, szerinte Donald Trump miatt megkérdőjeleződött a közös elrettentés hitelessége, ami a német védelmi politikának is fontos eleme.

„A NATO konzultációról és kölcsönös segítségnyújtásról szóló szerződésének 4. és 5. cikke változatlanul érvényben marad”

– jelentette ki.

Kérdezték még a Donald Trumppal való együttműködés kilátásairól is, Merz erre azt mondta: reménykedjünk a legjobbakban, de készüljünk fel a legrosszabbra.  Szerinte, bár sokat tanult Trump első hivatali idejéből, az újraválasztását követően még jobban „felkészült” lesz a kormányzás átvételére, ezért meg kell tanulnunk, hogyan kezeljük az új helyzetet.

Az amerikai-európai és ezen belül német kapcsolatok kérdésében, valamint az európai termékekkel szemben tervezett védővámokkal kapcsolatban Merz arról beszélt, az Egyesült Királysággal együtt több mint 500 millió fogyasztóból álló piacunk van, amelyet minden amerikai technológiai vállalat nagy érdeklődéssel szemlél, mert sok pénzt keresnek itt. Az amerikai cégeknek tehát fontos az európai piac, ezért nem vagyunk Amerikával szemben védtelenek.

Az európai hadsereg megteremtése a német politikus szerint sok évet vesz igénybe, első körben a közös európai beszerzés, és ahol lehetséges, a közös európai gyártás sokkal fontosabb és mindenekelőtt sürgősebb is. A leendő kancellár egyértelművé tette, hogy:

„Továbbra is jól fel kell szerelni Ukrajnát katonailag, támogatni kell az ukrán hadsereget, hogy legalább az ország azon részeit továbbra is meg tudja védeni, amelyeket eddig is védett.”

Szerinte a NATO keleti frontján lévő államoknak is katonai felszereléshez kell jutnia, de Németország nem keveredhet bele a háborúba.

Az Európai Unió és tagállamok pénzügyi és katonai támogatása Ukrajna számára növekedni fog az év folyamán a háború mihamarabbi befejezése érdekében, és előmozdítják az ország uniós integrációját – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos csúcstalálkozót követően csütörtök éjszaka.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Tanács támogatja az „átfogó, igazságos és tartós békét”, és üdvözli az ilyen béke elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést.

Az Európai Unió és tagállamai hozzájárulnak a békefolyamathoz, és hozzájárulnak Ukrajna békéjének szavatolásához, ami mind Ukrajna, mind Európa egészének érdeke – hangsúlyozta a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatába foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.

Egy ezzel összefüggő kérdésre válaszolva Costa közölte: Magyarországnak a többi 26 tagországtól eltérő álláspontja van abban, hogy miként támogassa Ukrajnát a béke elérésében. „Tiszteletben kell tartanunk a különbségeket. Azonban nem lehetünk leblokkolva, mert Magyarország másként gondolkodik. Folytatnunk kell a cselekvést, mi pedig éppen ezt tesszük” – fogalmazott.

A csúcs zárónyilatkozatának szövege szerint az Európai Unió fenntartja a béke az erőn keresztül megközelítést, amely megköveteli, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen, és saját katonai és védelmi képességekkel rendelkezzen.

A dokumentumban az Európai Tanács felszólította Oroszországot, hogy mutasson valódi politikai akaratot a háború befejezésére.

A szöveget támogató tagállami vezetők leszögezték: az EU továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse a háború folytatására való orosz képességeket.

Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna uniós tagsága felé vezető úton tett reformtörekvéseinek támogatását, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tárgyalási folyamat során az előrelépés érdemek alapján történjen.

António Costa a sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elsősorban az EU gazdasági programjaira összpontosítottak, mert – mint kiemelte – ez Európa és polgárai jólétének az alapja.

„Kivétel nélkül minden tagállam egyetértett abban, hogy fel kell gyorsítanunk gazdasági menetrendünket. Ezt tette ma az Európai Tanács azzal, hogy három kulcsfontosságú területen hozott fontos döntéseket” – fogalmazott.

Részleteket ismertetve elmondta: az EU-nak csökkentenie kell a szükségtelen bürokráciát, megfizethetőbbé kell tennie az energiát a polgárok és a vállalkozások számára, a megtakarításokat pedig termelő befektetésekké kell alakítania.

Kiemelte: a tagállami vezetők világos célokban, világos feladatokban és világos határidőkben állapodtak meg. „A bürokrácia 25 százalékos csökkentésével minden vállalat esetében, és 35 százalékos mérséklésével a kis- és közepes vállalatok esetében megkönnyítjük a gazdasági térségünkben működő összes vállalat tevékenységét” – tájékoztatott Costa, majd úgy folytatta: „az energiaárak csökkentésére irányuló intézkedésekkel segítjük a vállalatokat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Pénzügyi piacaink integrációja révén a vállalkozások és a polgárok pedig finanszírozáshoz jutnak”.

A célok egyértelműek: az energiaköltségek csökkentése, a magánbefektetések egyszerűsítése, minőségi munkahelyek teremtése, az olyan alapvető iparágak erősítése, mint az autóipar, az acél- és fémipar annak biztosítására, hogy Európa az innováció és a technológiai dinamizmus kontinense maradjon – emelte ki beszédében az Európai Tanács elnöke.

Az uniós csúcsértekezlet zárónyilatkozata a versenyképességgel összefüggésben leszögezte: a versenyképesebb unió erősebb, jobban képes megvédeni polgárait, értékeit és érdekeit a globális színtéren. „A védelmünkbe való beruházás szükségessége és versenyképességünk szorosan összefügg” – fogalmaztak.

A palesztin–izraeli konfliktussal összefüggésben a dokumentum közölte: az Európai Tanács a tűzszüneti és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó megállapodás teljes körű végrehajtásához való azonnali visszatérésre szólít fel.

Szíriával kapcsolatban azt írták: a tagállami vezetők elítélik a polgári lakosság elleni erőszakot, és a civil lakosság védelmét sürgetik, továbbá azt, hogy az erőszak elkövetőit a nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban vonják felelősségre.

A migrációval kapcsolatban közölték, az EU-nak az illegális migráció megelőzésére és leküzdésére kell összpontosítania az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Törekednie kell az uniós maradásra jogosulatlan migránsok visszaküldésének megkönnyítésére és felgyorsítására a vonatkozó összes uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával.

Az EU eltökélt szándéka, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megerősítse külső határainak biztonságát és szavatolja azok hatékony ellenőrzését – áll a zárónyilatkozatban.