Kínai békefenntartók érkezhetnek Ukrajnába?

Peking részvétele az európaiak által szorgalmazott misszióban megváltoztathatja Oroszország igencsak húzódozó hozzáállását – írta a Politico című lap.

Kína állítólag az ukrajnai békefenntartó misszióban való részvételt fontolgatja – írta a Politico című brüsszeli lap a Die Weltre hivatkozva.

Peking bevonása ebbe a misszióba potenciálisan erősítheti Oroszország részéről az ukrajnai békefenntartó misszió gondolatának elfogadását – fogalmaztak a Die Weltnek nyilatkozó uniós diplomaták. Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig ugyanis hevesen elutasította, hogy NATO-tagállamok csapatai Ukrajnában állomásozzanak egy esetleges tűzszünet támogatására az egykori szovjet tagállamban, melynek jelentős területei koraibban Oroszország szerves részét képezték.

Moszkva szövetségese Tettrekészek koalíciójának soraiban?

Mint a Politico megjegyzi, Peking szoros szövetséget ápol Moszkvával, és Hszi Csin-ping kínai elnök egyre intenzívebben támogatja Vlagyimir Putyint azóta, hogy a Kreml 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.

Az Ukrajnát támogató államokat tömörítő, és nemrég létrehozott „Tettrekészek koalíciója” által szorgalmazott ukrajnai békefenntartó misszió elsősorban az Európai Unióból korábban kilépett Egyesült Királyság és az EU országai nevében szívesen fellépő Franciaország kezdeményezése. Az elképzelés célja az úgynevezett „szövetséges” kormányok katonai jelenlétének kiharcolása „Ukrajna védelmére”.

Ezt a „békefenntartó” jelenlétet az esetleges tűzszüneti megállapodás megkötése után valósítanák meg. A csoporthoz az európai államokon kívül Kanada és Törökország is csatlakozott (sőt, a nyugati szövetségi rendszer két távol-keleti tagja, Japán és Új-Zéland is jelezte, hogy hajlandóak lennének békefenntartó erőket küldeni Ukrajnába a koalíció égisze alatt).

Keir Starmer brit miniszterelnök pénteken közölte a szövetségesekkel, hogy a héten újabb három napot szentelnek Londonban az Ukrajnával kapcsolatos katonai terveknek. Emmanuel Macron francia elnök eközben várhatóan március 27-én európai vezetők egy csoportját látja vendégül, hogy megvitassák Ukrajna és az „európai biztonság” kérdését.

A pekingi kormányzat próbál közeledni Európa felé

A pár hete, február 14-16. közt tartott Müncheni Biztonsági Konferencián „Vang Ji kínai külügyminiszter az amerikai alelnök után szólalt fel, és gyorsan úgy pozicionálta Kínát”, mint egy olyan ország, amely„betölti a Washington elszigetelődése miatt keletkezett űrt” – tudósított korábban a Deutsche Welle.

Vang emlékeztetett, hogy Kína egyedül biztosítja az ENSZ kiadásainak mintegy 20 százalékát, szót emelt Európa „mi vagyunk az elsők” megközelítése ellen,

valamint a Kína és Európa közötti szorosabb kapcsolatok kialakítására szólított fel.

Az EU tavaly egy olyan új Kína-politikát vázolt fel, amely Kínát partnerként, versenytársként és rendszerszintű riválisként írja le, és „kockázatmentesítésre”, vagyis a Pekingtől való szisztematikus eltávolodásra szólított fel. Vang erre a politikára utalhatott müncheni beszédében – vélte a német közszolgálati médium.

Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban közben folytatódnak az orosz–ukrán háború lezárására irányuló tárgyalások. Ez az első alkalom, hogy egyszerre tartózkodnak a helyszínen az ukrán és az orosz delegáció tagjai. A Washington és Kijev közötti párbeszéd már vasárnap éjszaka véget ért, hétfő délelőtt pedig Moszkvával is elkezdődtek a tárgyalások. Az Egyesült Államok azt reméli, hogy ma végre megszületik egy valódi tűzszüneti megállapodás.

Szaúd-Arábiára figyel a világ szeme, ugyanis az Egyesült Államok ismét Rijádban tárgyal az orosz–ukrán háború lezárásáról. Az Egyesült Államok nagy reményekkel vág neki a tárgyalásoknak, ugyanis ez az első alkalom, hogy mindkét hadban álló fél jelen van a szaúdi fővárosban. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy háromoldalú tárgyalás keretében folytatják az egyeztetést, ugyanis Washington külön-külön tárgyal Kijevvel és Moszkvával.

Az Egyesült Államokat ezúttal alacsonyabb szintű tisztviselők képviselik, így sem Steve Witkoff, sem Marco Rubio külügyminiszter, sem Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó nincs jelen Szaúd-Arábiában. Washingtont ezúttal Andrew Peek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának vezető igazgatója és Michael Anton, a külügyminisztérium vezető tisztviselője képviseli.

Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, aki aktív szerepet vállalt az orosz és az ukrán fél közötti közvetítésben, a találkozót megelőzően leszögezte, hogy hisz Vlagyimir Putyin orosz elnök béke iránti elkötelezettségében, és nem lát orosz fenyegetést Európa többi részére. Elmondása szerint a harmincnapos tűzszünet szempontjából fontosnak ígérkezik a hétfői nap.

„Úgy gondolom, hogy hétfőn Szaúd-Arábiában valódi előrelépést fogunk látni”

– jelentette ki a diplomata. A Kreml ezzel szemben már jóval visszafogottabban fogalmazott. „Még csak az út elején járunk” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Eközben Oroszország fokozta a nyomást Ukrajnában, a hétvégén több nagyszabású támadást is végrehajtott ukrán városok ellen. Kijev szombat este szenvedte el az egész háború egyik legnagyobb dróntámadását, de Zaporizzsját és Odesszát sem kímélték az orosz fegyverek. A polgári infrastruktúrát célzó támadásoknak több halálos áldozata és rengeteg sérültje van.A találkozót megelőzően Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésének köszönhetően Kijev és Moszkva már megegyezett egy részleges tűzszünetben, amely az energetikai infrastruktúrát érinti. „Megállapodtunk egy azonnali tűzszünetben minden energetikai infrastruktúra tekintetében, azzal a megállapodással, hogy a lehető leggyorsabban dolgozunk a teljes tűzszünet és végső soron ennek a szörnyű háborúnak a befejezése érdekében” – közölte Donald Trump a beszélgetést követően.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy reagált a fejleményre, hogy különösen jó hír az energetikai infrastruktúra meg nem támadásáról szóló nyilatkozat, azonban azt már első nap megszegte mindkét fél. Ezek a támadások újabb vitát váltottak ki a hadban álló felek között, mivel Ukrajna és Oroszország egymásra mutogatott a megállapodás megsértése miatt. Volodimir Zelenszkij Finnországban arról beszélt, országa kész megosztani energetikai létesítményeinek listáját, hogy a tűzszüneti javaslatot végre lehessen hajtani. Az ukrán elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak kellene átvennie az ellenőrzést az energiaipari infrastruktúrát érintő tűzszünet ellenőrzése felett.

Az amerikai–ukrán megbeszélés már véget ért

Az amerikai–ukrán tárgyalásokra már vasárnap délután sor került. Rusztem Umerov védelmi miniszter éjszaka fél 11 után jelentette be, hogy véget ért a megbeszélés. „Befejeztük a találkozót az amerikai csapattal. A beszélgetés konstruktív és informatív volt, kulcsfontosságú kérdéseket vitattunk meg, különösen az energiaszektorban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feladata, hogy tisztességes és tartós békét teremtsen országunk és népünk, és ezáltal egész Európa számára. Azon dolgozunk, hogy ez valósággá váljon” – idézi Rusztem Umerovot az Ukrajinszka Pravda.

A napirend középpontjában az energetikai szektor és a többi kritikus infrastruktúra védelme állt. Az ukrán delegációban energetikai szakértők, továbbá a haditengerészet és a légierők képviselői kaptak helyet. Jelen volt Pavlo Palisza, Volodimir Zelenszkij hivatalának helyettes vezetője és Anatolij Barhilevics, az ukrán erők vezérkarának volt főnöke, az ukrán védelmi minisztérium jelenlegi főfelügyelője is.

„Ma már másodszor találkozik az ukrán és az amerikai delegáció Szaúd-Arábiában. Ezúttal technikai szinten, katonáink, diplomatáink, az Energiaügyi Minisztérium képviselői voltak jelen. Csapatunk abszolút konstruktívan dolgozik, a beszélgetés nagyon hasznos. A delegációk munkája folytatódik”

– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai–ukrán tárgyalásokat követően.

Zelenszkij emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések nyomán Kijev már március 11-én javaslatot tett a feltétel nélküli tűzszünetre, azt azonban Oroszország nem fogadta el. Felhívta a figyelmet, hogy szerinte Oroszország háborúzni akar. „Ha nem gyakorolnak nyomást Oroszországra, akkor továbbra is megvetik a valódi diplomáciát Moszkvában, és továbbra is életeket fognak tönkretenni” – tette hozzá az ukrán államfő, hangsúlyozva, hogy rá kell venni Putyint, hogy adjon valódi parancsot a csapások leállítására.

Március 11-én a szaúd-arábiai Dzsiddában ültek tárgyalóasztalhoz Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői, melynek eredményeképp Kijev bejelentette, hogy készen áll az azonnali, ideiglenes, 30 napos tűzszünet életbe léptetésére. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy az Egyesült Államok „azonnal feloldja a hírszerzési információmegosztás szüneteltetését és újraindítja az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást”.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt az ajánlatot elviszik az oroszoknak, és remélik, hogy igent mondanak. „A labda az ő térfelükön van” – tette hozzá Rubio, hangsúlyozva, hogy most kiderül, hogy Oroszország valóban békét akar-e. Moszkva végül visszautasította a javaslatot, így dugába dőltek az amerikai tervek.

Az amerikai–orosz tárgyalások is elkezdődtek

Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői hétfő délelőtt ültek tárgyalóasztalhoz. A „technikai csoportok” szakértői találkozója zárt formában zajlik, mivel a szaúd-arábiai állambiztonsági szolgálat arra kérte az újságírókat, hogy hagyják el a Ritz-Carlton szállodát. Oroszországot Grigorij Karaszin, a Szövetségi Tanács nemzetközi bizottságának vezetője és Szergej Beszeda, az FSZB igazgatójának tanácsadója képviseli a tárgyaláson.

A megbeszélés középpontjában várhatóan a fekete-tengeri gabonakezdeményezés témája áll majd, amelynek célja a szabad hajóközlekedés biztonságának szavatolása a térségben. A Kreml nem zárta ki, hogy a találkozón az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos egyéb szempontok is szóba kerülhetnek.

Eközben Fjodor Vojtolovszkij, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója a The New York Timesnak adott kommentárjában arról beszélt, hogy Oroszország elfogadhatja az ENSZ békefenntartó erő Ukrajnába küldésének ötletét, de ennek az a feltétele, hogy azoknak nem részei a NATO-csapatok. „Oroszország számára a hosszú távú perspektíva értékesebb, mint a taktikai tűzszünet” – jelentette ki Vojtolovszkij. Arról is beszélt Vojtolovszkij, hogy olyan modellel állhatnak elő, amely lehetővé teszi Oroszország és az Egyesült Államok, valamint Oroszország és a NATO egymás mellett létezését anélkül, hogy beavatkoznának egymás érdekszférájába.

A megbeszélés szünetében Karaszin arról beszélt az orosz médiának, hogy a tárgyalások „teljes lendülettel” zajlanak. Mint mondta, „érdekes megbeszéléseket folytat amerikai kollégáival meglehetősen sürgető témákról”.

„Azt mondanám, hogy a tárgyalások kreatívan folynak”

– mondta Karaszin.

Arra a kérdésre, hogy számít-e arra, hogy a felek megállapodásra jutnak, Karaszin így válaszolt: „Nem minden tárgyalás vezet feltétlenül valamilyen fontos dokumentumhoz és megállapodáshoz.”

„Fontos, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, és megértsük egymás álláspontját. Ezt sikerült elérnünk”

– tette hozzá az orosz delegáció tagja.

Ukrajnának nincsenek nagy elvárásai

Miközben az amerikai és orosz tárgyalófelek Szaúd-Arábiában folytatnak tárgyalásokat, Olekszandr Merezsko, az ukrán külügyi bizottság elnöke a BBC-nek elmondta, hogy kétségei vannak afelől, hogy Oroszország tiszteletben tartaná az ukrajnai háborút lezáró békeszerződést.

„Nincsenek nagy elvárásaink. Minden Putyintól függ, őt pedig nem érdekli a tűzszünet vagy a béke, ő a tűzszünethez vezető út egyik fő akadálya. Ukrajna feltétel nélkül beleegyezett Trump tűzszüneti javaslatába. Oroszország, Putyin elutasította azt”

– mondta Merezsko.

Az ukrán külügyi bizottság elnöke szerint „nagyszerű” lenne legalább egy részleges tűzszünet az energetikai infrastruktúrát illetően, „de már sokszor láttuk, hogy Putyin ígéretet tesz, majd azonnal megszegi azt”.

Az ukrán közszolgálati média, a Szuszpilne eközben arról ír, hogy az amerikai és az ukrán delegáció újabb forduló keretében tárgyal, miután az Egyesült Államok és Oroszország befejezte szaúd-arábiai találkozóját. Az ukrán fél arra számít, hogy ma délután az amerikai küldöttség ideiglenes konstruktív megállapodásokra jut Oroszországgal, Moszkva részéről azonban inkább visszafogottak az elvárások.

A több órába nyúló amerikai-orosz tárgyalás közben az orosz erők nagyszabású rakétatámadást hajtottak végre az északkelet-ukrajnai Szumi városa ellen, melynek következtében 74 ember megsérült, köztük 14 gyermek. Denisz Shmihal ukrán miniszterelnök szerint Oroszország „ismét megmutatja, hogy folytatni akarja a terrort”.

„A nemzetközi közösségnek fokoznia kell a nyomást Oroszországra, hogy megállítsa az agressziót, biztosítsa az igazságosságot és megmentse az ukránok életét”

– írja az ukrán miniszterelnök az X-en.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csatlakozott Denisz Smihal véleményéhez, mondván, hogy „Oroszországnak a békéről szóló üres nyilatkozatok helyett abba kell hagynia városaink bombázását és véget kell vetnie a civilek elleni háborújának”. „A Moszkvával folytatott diplomáciát tűzerővel, szankciókkal és nyomással kell alátámasztani” – tette hozzá.