Izrael a háború folytatására készül

Az izraeli kormány a hírek szerint azt tervezi, hogy felerősíti a gázai blokádot az általa pokoli tervnek nevezett részeként, hogy nyomást gyakoroljon a Hamászra a további túszok szabadon bocsátása érdekében anélkül, hogy csapatokat vonna ki a palesztin területről. A terv magában foglalja az áramellátás leállítását, valamint a fennmaradó háborús ellátások visszavonását, miközben az észak-gázai palesztinokat a déli területekre költöztetnék, hogy előkészítsék az utat a háború újraindításához.

Az izraeli kormány ragaszkodik ahhoz a javaslathoz, amely a ramadán, majd a húsvét alatti tűzszünet első szakaszát április 20-ig meghosszabbítaná. Ennek következtében a megmaradt túszok felét szabadon engednék az izraeli börtönökben lévő palesztinokért cserébe. A másik felét akkor szabadítják fel, ha megállapodás születik a háború tartós befejezéséről.

A Hamász elutasította az izraeli javaslatot, mondván, hogy az sérti a januári fegyverszüneti megállapodást, amely a csapatkivonás mellett a túszok további szabadon bocsátását irányozta elő. A diplomáciai helyzet továbbra is feszült, és a közelgő ramadán és húsvét idején a tűzszünet meghosszabbítására tett kísérletek sem hoztak áttörést.

Israel Katz védelmi miniszter elrendelte, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) készüljenek fel a harcok folytatására, miután a tűzszünetet megelőző tárgyalások péntek óta elakadtak.

Szerdától Eyal Zamir vezérőrnagy veszi át az IDF vezetését, aki a Hamász gyors legyőzését szorgalmazza.

Közben a Hamász is jelezte, hogy készen áll a háború folytatására. Az arab sajtó értesülései szerint a Hamász izraeli túszokat ejtett, hogy tovább erősítse a biztonsági intézkedéseket, és robbanóanyagokat is kinyert a fel nem robbant izraeli fegyverekből, amelyeket út menti bombákhoz használhat. Jelenleg 59 izraeli túszt tartanak fogva Gázában, azonban az izraeli hatóságok úgy vélik, hogy legalább 34 ember már meghalt közülük.

A tűzszünet első szakasza alatt, amely már hat hete tart, napi 600 segélyszállító kamion érkezett Gázába, azonban a segélyek izraeli blokkolása jelentős humanitárius válságot eredményezett.

A gázai élelmiszerek ára azonnal megugrott, miután a kormány bejelentette az újabb korlátozásokat.

„A ramadán kezdetén a palesztinok ragaszkodnak a tűzszünethez. Izrael azonban döntött, hogy visszaállítja a segélyek totális blokádját, ezáltal  ismét kétségbeesésbe, éhezésbe és félelembe taszítva az embereket” – mondta Fikr Shalltoot, egy palesztin orvosi jótékonysági szervezet gázai igazgatója.

A helyzet egyre súlyosabb, és a nemzetközi közösség figyelme a közelgő humanitárius katasztrófa felé fordul. A diplomáciai megoldások keresése egyre bonyolultabbá válik, miközben mindkét fél készül a háború újraindítására.

Az izraeli hadsereg (IDF) megölte kedden hajnalban a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik parancsnokát Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben – jelentette be az IDF szóvivője.

Az éjszaka folyamán az IDF, a határrendészet és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat katonái Ciszjordánia északi részén, Szamáriában kiterjesztették terrorelhárítási hadműveletüket Dzsenín város újabb negyedeire a korábbiak után. Az éjszakai razzia során ölték meg a Hamász helyi vezetőjét, Isszer Szaádit – számolt be az MTI.

A razzia során

letartóztattak három másik körözött palesztint is,

és a Szaádinak menedéket nyújtó épületben egy M16-os gépfegyvert, egy pisztolyt és más fegyvereket találtak.

Kedden szintén Ciszjordánia északi részén, a Homes nevű telepesfalu közelében egy terrorista rálőtt egy katonai őrposztra. Az ott állomásozó izraeli katonák nem sebesültek meg, visszalőttek, és megölték a támadót.

Az IDF Dél-Libanonban, Türosztól délre drónnal támadott egy járművet, amelyben életét vesztette a Hezbollah síita milícia Raduan nevű elitkommandójának egyik magas rangú tagja.

A Gázai övezet déli szélén, az Egyiptom és Izrael közötti határsávban az izraeli erők agyonlőttek egy feléjük közeledő palesztint. Az IDF közleménye szerint az illető azonnali fenyegetést jelentett rájuk.

Izrael és a Hamász között véget ért a 42 napos ideiglenes tűzszünet,

és egyelőre nem világos, hogy kiújulnak-e a harcok, vagy sikerül megegyezni a tűzszünet folytatásában az első szakasz meghosszabbításával vagy a második szakasz elfogadásával.

Izrael kerítés építésébe kezd a következő hónapokban keleti határán – közölte a Jordán völgyében tett látogatásán hétfőn Jiszráél Kac védelmi miniszter.

„Meg kell hiúsítani Irán azon kísérleteit, hogy keleti terrorista frontot hozzon létre Izrael ellen” – jelentette ki a miniszter. Látogatásán találkozott mintegy negyven katonai biztonsági koordinátorral, és megköszönte nekik az ottani izraeli közösségek védelmében – különösen a jelenlegi „viharos” időszakban – végzett munkájukat.

Ezután megbeszélést folytatott a keleti határon fekvő önkormányzatok vezetőivel, és bemutatta nekik a biztonsági kerítés tervét, amelynek költsége 5,2 milliárd sékel (közel 552 milliárd forint) lesz, és amely az északi Golán-fennsíktól a déli Eilathoz közeli Szamari dűnékig húzódik majd 425 kilométer hosszan.

„Gyorsan befejezzük a biztonsági kerítés építését az izraeli-jordániai határon a fegyvercsempészet és a terrorizmus megakadályozása, valamint az izraeli települések megerősítése érdekében” – ígérte Kac a határnál.

Késes merénylő megölt egy járókelőt, négy másikat pedig megsebesített – közülük hármat súlyosan – Izrael északi részén, Haifán hétfő reggel – jelentette helyi mentőszolgálat és rendőrség.

A késelést Jitro Sahim, a Sfaram nevű galileai drúz falu egyik, Németországból nemrég visszatért, ott egy évet eltöltő húszéves lakója követte el. A drúz kisebbség tagjai teljes jogú állampolgárok, a férfiak katonai szolgálatot folytatnak, s lojálisok Izraellel. A falu polgármestere, Nahed Hazam borzalmas bűnténynek nevezte, és elítélte a terrorakciót.

A terrortámadást Haifa központi buszpályaudvaránál, a mellette fekvő Hamifrác nevű bevásárlóközpontban hajtotta végre egy magányos merénylő, akit a helyszínen agyonlőttek.

A halálos áldozat egy hetven éves férfi. Hárman – egy harminc év körüli férfi és nő, valamint egy 15 éves fiú – súlyosan megsebesültek, egy hetvenes éveiben járó nő közepes súlyos sérüléseket szenvedett a támadásban. A sebesülteket a haifai Rambam kórházba szállították. A rendőrség vizsgálja, hogy az egyik sebesülést a terroristára irányzott, eltévedt golyó okozta-e.

Idén február 27-én kezdődött és március 29-ig tart a ramadán muzulmán böjti hónap, amikor általában növekszik a merényletek száma Izraelben.

Egyelőre az izraeli vezetésnek nem érdeke, hogy csend és nyugalom legyen. Sok a belső feszültség, a kormányon és a parlamenten belül is hatalmas ellentétek vannak. A Hamásznak sem az a célja, hogy gyors békével kinyomják őket a hatalomból – hangsúlyozta a hirado.hu-nak adott interjúban Kis-Benedek József, aki szerint az orosz-ukrán konfliktusban hamarabb születhet megállapodás, mint a Közel-Keleten. A biztonságpolitikai szakértő azt is elmondta: lehet, hogy csak blöff Donald Trumpnak az az ötlete, hogy a Gázai övezetből mediterrán üdülőközpontot csinálna, hiszen az egész arab világ ellenzi a palesztin lakosság kitelepítést.

–Mi várható a Közel-Keleten, fegyvercsend vagy fegyverropogás?

– Mind a kettő párhuzamosan. Izraelnek a Gázai övezeten túl vannak egyéb függőben lévő ügyei. A libanoni hadsereg még nem vonult le a déli területekről, az izraeli katonák pedig még nem vonultak ki Libanonból. A Gázai övezet tekintetében még el sem kezdődött a tűzszünet második fázisa amikor Izraelnek teljes mértékben ki kell majd vonulnia a területről.

Folytatódnak a harcok, még nagyon korai lenne pontot tenni a folyamat végére. Trump bejelentette ugyan, hogy a Gázai övezetet a Közel-Kelet mediterrán területévé változtatja, de ez még messze van. El kell takarítani a romokat, aztán jöhet az újjáépítés, mindez a következő évek vagy évtizedek kérdése lesz.

– Izrael nem vonult ki a Gázai övezet egyiptomi határáról, megszegte ezzel a tűzszüneti megállapodást?

– Nem, mert az a 2. időszaknak lesz a feladata. Akkor zárul majd le az első időszak, mikor kijelentik, hogy a túszok átadása megtörtént és a halottakat is visszaszállították Izraelbe, ezek után vonul majd ki a zsidó állam a területről.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő (Kép forrása: YouTube.com)

– Több egyeztetés is zajlik különböző tűzszünetekről.

– Igen, kettős tevékenységet lehet látni, egyrészt vannak tárgyalások közvetítőkön keresztül, másrészt pedig harcok is folynak. Ez még eltart egy darabig.

– Trump víziója a Gázai övezetről hosszú távon realitássá válhat?

– Nem biztos. Messze van még az, hogy Gázából üdülőövezetet hozzanak létre.

Nem beszélve arról, hogy a palesztin lakosság kitelepítését nem fogadják el a szomszédos országok Egyiptom és Jordánia sem, az arab államok száz százaléka ellenzi ezt. Trumpnak ez az elgondolása, szerintem csak ötlet marad vagy egyszerű blöff.

Az as-Sifa kórháznak a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben folytatott izraeli légi és szárazföldi hadműveletekben megsérült épülete mellett egy palesztin férfi Gázában 2025. február 5-én.  (Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad)

– Hová telepítenék a palesztinokat onnan? Kik adnák Gáza következő lakosságát?

– Hát ez az. És kik adnák a romeltakarításhoz és az építkezéshez a pénzt? Ez még nincs lejátszva, ehhez még felajánlások szükségesek, ahhoz pedig nyugalom kell. Nyilván, amíg harcok dúlnak és ellenségeskedések jellemzik a térséget, senki sem fog ott építkezni.

– Elősegíti a béketeremtést az Amerikában bekövetkezett kormányváltás?

– Igen, mivel a Trump-kormányzat a célja, hogy a béke irányába mozdítsa a folyamatokat, ennek érdekében már folynak tárgyalások, igen kemény diplomáciai egyeztetés kezdődött, és nagyon eltérő álláspontokat kell egymáshoz közelebb vinni, összehangolni. A Trump-adminisztráció ebben a témában még elég sokat fog lépni. Számukra fontosabb a Közel-Keleten valamilyen béke létrehozása, mintsem az orosz-ukrán konfliktus, bár abban is igen aktívan tevékenykednek.

– Azt is bejelentette Izrael, hogy újabb támadást indíthat Irán ellen. Van ennek a realitása?

– Szerintem nem sok, de ha az izraeliek birtokába jutnának olyan információk, amelyekből kiderülne, hogy Irán intenzívebben folytatja az atomprogramot, bekövetkezhetne az iráni atomlétesítmények elleni csapássorozat, ebben az esetben vélhetően az amerikaiak is besegítenének.

– Milyen tanulságokat vontak le a 2023. 10.07-ei terrortámadásból?

– Látszik a bosszú. Ismerjük az izraeli és a palesztin áldozatok számát, utóbbi 47000 körül van.

Izraeliek várják Tel-Avivban, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet átadja négy halott izraeli túsz koporsóját a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén fekvõ Hán-Júniszban 2025. február 20-án.  (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

Emellett Izrael komoly következtetéseket vont le. Most tárták a nyilvánosság elé elég részletesen azokat a hibákat, amelyeket a hadsereg vagy a politikai vezetés elkövetett.

– Mi lehetett a legsúlyosabb hiba?

– Az önelégültség. Rosszul értékelték a helyzetet, azt hitték, a Hezbollah fog támadni és nem számítottak a Hamász terrorakciójára, már csak azért sem, mert éppen elkezdődtek a tárgyalások arról, hogy palesztin vendégmunkások mehetnek majd Izraelbe.

– A hírszerzésük és a világ egyik legfejlettebb hadserege, hogy aludhatott így el?

– Hát így. Van bennük egy egészséges önelégültség és nagyképűség, de mindent ők sem tudnak, megesik, hogy rosszul értékelnek. Nekik nem a palesztinok a fő ellenfeleik, ezért nem is figyeltek eléggé rájuk. Izraelnek Irán és a proxyjai, tehát a Hezbollah és egyéb síita szervezetek beleértve a hutikat is a fő ellenfele, ezért Iránra koncentráltak.

– Mikor jöhet el a tartós béke ideje a Közel-Keleten?

– 1948 óta nem volt tartós béke, miért jönne el most olyan gyorsan? Nem fogják elkapkodni.

– És mi lesz az Ábrahám-egyezménnyel?

– Egyelőre nem törölték, de nem is halad előre. Szaúd-Arábia például csak akkor szállna be ebbe, ha lezárulna a palesztin-izraeli konfliktus. Donald Trumpnak a Gázai övezettel kapcsolatos kijelentései pedig nem előre, hanem hátra visznek ebben a tekintetben.

Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti tűzszüneti, túsz-, illetve fogolycsere megállapodás keretében egy izraeli börtönből szabadon engedett palesztinokat ünnepelnek hozzátartozóik a ciszjordániai Hán-Júniszban 2025. február 27-én. (Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad)

– Milyen irányt vehet az Izrael és a Hamász közti háború?

– Valószínűleg mérséklődni fog, de egyelőre az izraeli vezetésnek sem érdeke az, hogy csend és nyugalom legyen. Gondoljunk csak a belső feszültségekre, a vallásosok és a nem vallásosok helyzetére vagy Netanjáhúra, akit akár el is ítélhetnének, ha véget érne ez a konfliktus.

A kormányon és a parlamenten belül is hatalmas ellentétek vannak. Ciszjordánia kérdése is tisztázatlan, ott is jelen van a Hamasz, és nem tudják, hogy mit csináljanak velük. Ez a sok nyitott kérdés semmiképpen sem segíti a gyors megbékélést. A Hamásznak sem érdeke, hogy gyors békével kinyomják őket a hatalomból.

Izraeli katonák megakadályozzák a palesztinok hazatérését a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenín városában lévő menekülttáborban az izraeli biztonsági erők terrorellenes művelete során 2025. február 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh)

– Mint ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmát is konzerválta az Oroszország elleni háború.

– Igen, de az orosz-ukrán konfliktusban hamarabb megállapodás születhet, mint a Közel-Keleten, ahol sokkal több bonyolult kérdést kell megoldani ahhoz, hogy a béke irányába mozduljanak a felek.