Sorsdöntő lesz egész Európa számára a vasárnapi német választás

A legfontosabb kérdés, hogy felébred-e évek óta álmából az Európai Unió kulcsállama? A hirado.hu összefoglalt mindent, amit előzetesen tudni érdemes a február 23-i előrehozott választásról.

A jelenlegi rendszerben az első választást 1949-ben rendezték, akkor még Nyugat-Németországban. Az azóta eltelt csaknem 80 évben két politikai erő uralta Németországot: a Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztényszociális Unió szövetsége (CDU/CSU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD). A választás nemcsak a szokásostól nagyobb tétje miatt rendhagyó, hanem azért is, mert ez mindössze a negyedik előre hozott választás lesz a háború utáni Németország történetében.

Az ide vezető út

A választás ideje eredetileg 2025. szeptember 28-a lett volna, de a háromtagú kormánykoalíció összeomlása miatt előre hozták. Olaf Scholz kancellár az SPD, a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) hármas koalícióját (jelzőlámpa-koalíció) vezette. A belső vitákkal gyakran terhelt koalíció végül november 6-án bomlott fel, miután Scholz a gazdaságpolitikával és a kormányzati költségvetéssel kapcsolatos vita miatt menesztette az FDP elnökét és pénzügyminiszterét, Christian Lindnert.

Oroszország támadása Ukrajna ellen alaposan felborította a gondosan megtervezett költségvetési számokat, végeredményben nagy hiány keletkezett.

Az SPD és a Zöldek az adósságszabállyal kapcsolatos szigorú korlátok kiiktatásában látták a megoldást, de az FDP erről hallani sem akart.

Leginkább a gazdasági nehézségek játszották a legnagyobb szerepet abban, hogy a modern korban

egyetlen koalíció sem volt olyan népszerűtlen, mint Olaf Scholz kormánya.

A népszerűtlenség a legkisebb pártot, az FDP-t veszélyeztette a legjobban, ami jelenleg is a parlamenti bejutási küszöbön billeg. A feszültségek novemberben tetőztek, miután az FDP titokban megtervezte a népszerűtlen koalícióból való kilépését. Scholz azonban megelőzte őket, és menesztette Lindnert, így felbomlott a koalíció. A Bundestagot december 27-én oszlatták fel.

Olaf Scholz kancellár elmozdítását okozó bizalmatlansági indítvány megszavazása után 2024. december 16-án (Fotó: Christoph Soeder/DPA/Getty Images)

A rendszer

Hasonlóan a magyar választási rendszerhez, Németországban is vegyes választási rendszer működik, ami azt jelenti, hogy

a választók egyaránt leadnak egy szavazatot az országos pártlistákra, és egyet az egyéni választókörzetek jelöltjeire is.

A német törvényhozás kétkamarás. A felsőház szerepét betöltő Bundesratba Németország tartományi kormányzatai delegálnak képviselőket. A Bundesratot nem érinti a mostani választás, a hatásköre és jelentősége sokkal kisebb, mint a Bundestagé. A Bundestag tölti be az alsóház szerepét, 630 székéből 299-et egyéni választókerületi eredmények alapján osztanak ki, ahol az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, a mandátumok maradékát pedig a listás szavazáson elért eredmények szerint arányosan osztják szét. A Bundestagba bejutott képviselők választják meg Németország következő kancellárját, de ehhez koalíciós tárgyalásokra lesz szükség.

A február 23-i választások után 630 képviselő lesz a Bundestagban. Az Európai Unióban Németországé a legtöbb képviselőt számláló parlament (Fotó: EPA/Filip Singer)

Hazánkhoz hasonlóan a választójog Németországban is 18 éves kortól jár, és a parlamenti bejutási küszöb is 5 százalék, azonban itt akad egy apró, de fontos különbség. Ha egy lista egyéni jelöltjei három választókerületben is győzni tudnak, akkor mentesülnek a küszöbszabály alól, és arányosan képviseltre a lesznek jogosultak 5 százalék alatti országos eredmény esetén is.

Sokféle ígéret

CDU/CSU

Az uniópártok szövetsége biztos győzelemmel számolhat a választáson, azonban csak akkor értékelheti komoly sikerként a választást, ha 30 százalék feletti választási eredményt tud elérni, és ha mindössze egy koalíciós partnerrel is kormány tud alakítani. A merkeli korszakkal szakító CDU/CSU Friedrich Merz kancellárjelölt vezetésével vág neki az új időszámításnak. Legfontosabb kampányígéreteik között szerepelt, hogy

fokoznák a fegyverszállításokat Ukrajnának, bevándorlást korlátozó intézkedéseket vezetnének be, jelentős adócsökkentést vinnének végbe,

csökkentenék a bürokráciát, megnyirbálnák a szociális hálót, támogatnák a nukleáris energia használatát és szigorító büntetőjogi reformot vinnének végbe.

AfD

Az Alternatíva Németországért (AfD) második helye is biztosnak tűnik. A bevándorlásellenes, euroszkeptikus, Ukrajna további támogatását ellenző párt egyik társelnökét, Alice Weidelt választotta kancellárjelöltjéül. Az AfD fő célja, hogy egy kimagasló eredmény elérésével komoly csapást mérjen a köré felhúzott politikai karanténra. Nemcsak Elon Musk segítette a kampányukat, hanem a gazdasági helyzet és a migrációs politikai következményeiből adódó társadalmi feszültségek is erősítik pozíciójukat. Jelenleg 20 százalék feletti eredmény elérése is reális lehet számukra a kutatások szerint. Ha ezt sikerül elérniük, akkor a választás meghatározó siker lesz. Legfontosabb kampánytémáik közé tartozik

a bevándorlás megállítása, és a már az országban lévő bevándorlók egy részének kitoloncolása,

a klímaadók megszüntetése, a segélyezés csökkentése és munkaerőpiaci integráció fokozása, a belső égésű motorok kivezetési tervének eltörlése, az atomerőművek újraindítása, az Oroszországgal való politikai és gazdasági kapcsolatok helyreállítása, az eurózónából való kilépés, valamint a zöldátállás és a Green Deal elutasítása.

SPD

Az SPD legfontosabb célja a választáson a kármentés. A párt várhatóan eddig története legrosszabb választási eredményét könyvelheti el vasárnap. A német választók most megbüntetni készülnek a pártot a gyatra kormányzati teljesítményért. A támogatottságuk legjobb esetben a harmadik helyre lehet elegendő, de akár a negyedik helyre is visszaszorulhatnak, ha a Zöldek megelőzik őket. A szociáldemokraták ismét Olaf Scholzot választották kancellárjelöltnek, a sikerét pedig egy olyan programmal szeretnék elérni, ami

nagyobb teret enged a jóléti intézkedéseknek.

Olaf Scholz jelenlegi kancellár és Friedrich Merz, a CDU/CSU kancellárjelöltje, aki minden bizonnyal Németország következő kancellárja lesz. A képen tévévitára készülnek egy berlini stúdióban 2025. február 9-én. Könnyen lehet, hogy a választások után koalíciós partnerekként kell együtt dolgozniuk (Fotó: MTI/EPA/DPA pool/Michael Kappeler)

Programjukban célul tűzik ki, hogy a minimálbér emelkedjen óránként 15 euróra, emellett a szociális hálót is meg akarják erősíteni. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatását is növelnék a jövőben, miközben Ukrajna támogatását is fenntartanák. Tovább fejlesztenék a megújuló energiaforrásokat, a nukleáris energia használatát azonban nem támogatják, és fosszilis alapú energiatermeléssel is szakítanának 2045-ig, miközben ambiciózus iparfejlesztési programot ígérnek.

Zöldek

Úgy tűnik, hogy a legprogresszívebb kormánypártot, a Zöldeket fogja legkevésbé megviselni a választás. A kormányzás alatt, 2022 óta folyamatosan csökkent a párt népszerűsége, azonban a kampányhajrában jól teljesítenek. Robert Habeck kancellárjelöltjük, aki egyben pártja társelnöke és eddigi gazdasági miniszter volt, most meglepően jól teljesített a televíziós vitákon. Végeredményben így a Zöldek az előző választási eredményükhöz képest csupán néhány százalékkal fognak rosszabbul szerepelni. Fő programpontjaik között szerepelnek a klímasemlegességi politika fenntartása, a megújuló energiaforrások fejlesztése, a fosszilis energia és atomenergia kivezetése.

Nagy hangsúlyt fektetnének az antidiszkriminációs programokra,

és kisebb módosításokkal fenntartanák az eddigi bevándorlási rendszert. Ukrajnát továbbra is támogatnák, a béke feltételének pedig az orosz csapatok kivonulását tekintik.

A bejutásért harcoló pártok: FDP, Baloldali Párt, BSW

Három további kisebb párt küzd a bejutásért a Bundestagba, egyikük sem veheti biztosra a sikert. A jobbliberális FPD-t érheti a legnagyobb csapás. A pártot Christian Lindner eddigi pénzügyminiszter vezeti, aki egyben kancellárjelöltjük is. Az FDP-t jelenleg alig 4 százalékra mérik, és a törvényhozásból való kiesésük a párt végét is jelentheti. A költségvetési szigor és újabban a bevándorlás korlátozása mellett szállnak síkra, azonban eredményükben az elmúlt négy év teljesítménye, nem pedig ígéreteik lesznek a meghatározók. A Baloldali Párt (Die Linke) 2024 elején pártszakadáson ment keresztül. Egyik legnépszerűbb arcuk, Sahra Wagenknecht távozásával jelentősen meggyengültek, Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) néven új politikai erő jött létre, amely erőteljesen nyugat- és globalizációkritikus. Wagenknecht pártja remekül szerepelt a júniusi EP választáson, de mára 5 százalék alatt mérik, miközben a Die Linkét 6-7 százalékra teszik, ennek főként a sikeres közösségi médiás jelenlét az oka.

Három kérdés, amire érdemes odafigyelni

Sikerülhet-e a CDU/CSU-nak egyetlen koalíciós partnerrel többséget elérni?

Ehhez vagy kiugró teljesítményre lesz szüksége a CDU-nak, vagy két kisebb pártnak kell lecsúsznia a bejutásról. Ha CDU/CSU csak egy hármas koalícióban lesz képes többségi kormányt alkotni, akkor nagyon sok vitával terhelt kormányzás vár az országra.

Mekkora lesz az AfD előretörésének mértéke?

A kérdés megválaszolásához az országos eredményeken túl a tartományi eredményeket is érdemes lesz figyelemmel kísérni. Ha a jövőben az AfD Németország 16 tartományának bármelyikében kormányra kerül, az megnyithatja az utat az egész ország kormányzása felé is. Már a hétvégi választáson születhetnek olyan tartományi részeredmények, amelyek azt vetíthetik előre, hogy a tartományi választások eljövetelkor az AfD már megkerülhetetlen szereplő lesz a helyi kormány megalakításakor.

Talpon maradnak-e a vesztesek?

A SPD, A FDP és a BSW a létükért küzdenek a választáson. Ha az SPD a várttól is rosszabbul szerepel, és a Zöldek is megelőzik, azzal a párt tartós válságba kerülhet. Az FDP és a BSW, amennyiben nem jutnak be a Bundestagba, az pártjaik végét is jelentheti, a szavazóik pedig más pártokat erősíthetnek a jövőben.