Ma utalják a 13. havi nyugdíjat

Ma érkezik a számlákra a 13. havi nyugdíj, az ellátásra összesen 535 milliárd forintot fordít a költségvetésn (ebből a nyugellátásban részesülőknek 487,1 milliárd forintot). A kormány 2021-től építette vissza a 13. havi nyugdíj kifizetését. A döntés a fokozatos visszaállításról szólt, 2022-ben azonban a tervezett kétheti juttatás helyett a teljes havi összeget kapták meg a jogosultak. Orbán Viktor miniszterelnök a 2022-es országgyűlési választások előtt egy évvel azt nyilatkozta, miszerint úgy szeretne az emberek elé állni, hogy visszaadják azt, amit 2010 előtt elvett tőlük a balliberális hatalom. Érdemes visszaidézni, hogyan vonták meg az érintettektől 2009-ben a plusz egy havi juttatást.

Bajnai Gordon többféle pozícióban is részese volt a Gyurcsány Ferenc vezette kormánynak, majd annak bukása után, 2009 áprilisa közepén vette át a kormányfői tisztséget. Az országot ezt megelőzően a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság mentette meg a csődtől, a gondok kezeléséhez pedig leginkább megszorításokkal vágtak neki a döntéshozók. Ez az idősebb korosztályt sem kímélte. Bajnai Gordon programjában több más lépés mellett ezek szerepeltek: 

• a 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-jére, 
• a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása, 
• a 2009. évi 13. havi nyugdíj második részének a visszavonása, 
• míg 2010-től a 13. havi juttatás megszüntetése.

Az akkor még ellenzéki szerepet betöltő Fidesz mindezt elfogadhatatlannak tartotta. Sem a 13. havi nyugdíj, sem a közszféra 13. havi bérének megszüntetésével, de a családi pótlék, a gyed és a gyes mértékének csökkentésével sem értettek egyet. A párt illegitimnek nevezte a kormányt, mert nem a választóktól kapott felhatalmazást a hatalom gyakorlására, ahogy a megszorításokra sem.

Amikor megszavazták a 13. havi nyugdíj eltörlését

Az Országgyűlés végül 2009. május 11-én az MSZP és az SZDSZ képviselőinek támogatásával megszavazta a nyugdíjasokat hátrányosan érintő javaslatokat. Az akkori számítások azt mutatták, hogy a nyugdíjakat érintő megszorításokkal 2009-ben száz, míg 2010-ben több mint 280 milliárd forintot vettel el az idősektől. Az összeg legnagyobb tétele a 13. havi nyugdíj megszüntetése volt, amely 2009–2010-ben összességében 160 milliárd forintos juttatást jelentett volna.

A teljes 13. havi juttatás 2022-es visszaállításakor Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ezzel a lépéssel eltörlik a Gyurcsány–Bajnai-korszak szomorú örökségét. A kormány már 2010-ben ígéretet tett arra, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét. Ez olyannyira sikerült, hogy 2010-hez képest a nyugdíjak reálértéke több mint húsz százalékkal nőtt is, a forintösszege pedig több mint a kétszeresére emelkedett. Az idei költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít (ebből nyugellátásra 6545,7 milliárd forintot).

A kormány kiáll a juttatás megőrzése mellett

A miniszterelnök nemrégiben a Kossuth rádiónak adott interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel el akarja venni 13. havi nyugdíjat, és az ellenzéki pártok mögött álló közgazdászok is rendszeresen támadják a juttatást. Orbán Viktor szerint minden fűtési szezon előtt jönnek a tanulmányok és ajánlások, ezeket azonban vissza kell utasítani. A 13. havi nyugdíjat meg kell védeni – emelte ki. Közölte, eddig is megvédték, és ezután is ragaszkodik hozzá a nyugdíjasok és a jövőbe vetett hit, remény miatt is. A miniszterelnök értékelése szerint a 13. havi nyugdíj lelki, pszichológiai, politikai, és csak ezeket követően gazdasági kérdés. 

Magyar Péterék programíró csoportjában eközben arról beszélnek, hogy a 13. havi nyugdíjat el kellene törölni, sőt a nyugdíjat sem kellene kiutalni, de legalábbis meg kellene adóztatni ezt az ellátási formát. A Tisza Párt körül csoportosuló holdudvar gondolati világától az idősek halálának kívánása sem áll távol, akárcsak más ellenzéki vezetők ők is úgy látják, hogy a nyugdíjasok tömeges elhalálozásával a kormánypárt szavazóinak száma jelentősen csökkenne. 

Szükség esetén kész beavatkozni az élelmiszerárakba a kormány

Szükség esetén újra bevezetheti a hatósági árazást bizonyos élelmiszereknél a kormány. A kabinethez közel álló források szerint vizsgálják, hogy miként tarthatnák kontroll alatt a növekvő élelmiszerárakat, ennek egyik eszköze lehet az árstop ismételt alkalmazása.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

„Minden lehetőséget mérlegel a kormány, a termelőtől kezdve kereskedők árréséig, hogy hol tud beavatkozni. Számtalan megoldás szóba jöhet, egy biztos, ebben a formában nem fogjuk hagyni” – mondta a Világgazdaságnak egy kormányzati forrás, miután egyre több jel utal arra, hogy komolyan mérlegeli a kormány, hogy beavatkozik az élelmiszerárakba.

A lapnak nyilatkozó forrás által elmondottakat erősíti a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye is, amelyben a tárca leszögezte: a kormány elkötelezetten dolgozik az infláció alacsony szinten tartásán, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az év eleji emelkedés ne váljon tartóssá.

Hozzátették, hogy a kabinet a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az infláció alakulását, és szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyenesen úgy fogalmazott:

A GVH már január végén lépett

Hasonló lépésre szánta el magát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek elnöke, Rigó Csaba Balázs január végén felszólítólevelet küldött több alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő érdekképviseleti szervezethez. Azt kifogásolta, hogy általános gyakorlattá vált, hogy olyan tartalmú közleményeket adnak ki ezek a szervezetek, amelyek szerint némely termékek árának emelése szükséges. 

– olvasható az akkori közleményben. Azt nem tudni, hogy a változás a szóban forgó levél hatására történt-e, az mindenesetre tény, hogy több élelmiszernél volt korrekció azóta. Az árfigyelő adatbázisa szerint míg két hete 90 forint alatt alig árulták tojást darabonként a nagy élelmiszerláncok, most már 69 forintért szinte mindenhol kapható.

Ahogy azt korábban a Magyar Nemzet is megírta, múlt pénteken Horvátországban 70 termék árát fagyasztotta be az ottani kormány azzal egy időben, hogy több kezdeményezés is született a kiskereskedelmi egységek bojkottálására a magas élelmiszerárak miatt. 

Korábban nyolc élelmiszer volt árstopos Magyarországon

Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak az élelmiszereknél, nyolc terméknél – cukor, csirkemell, tej, tojás, liszt, étolaj, sertéscomb és burgonya esetében – kellett rögzíteni az árakat.