A migráció kérdése döntheti el a német választásokat

Az AfD pártelnöke és kancellárjelöltje felhívta a magyar miniszterelnököt, és találkozót kért tőle. Orbán Viktor a jövő héten fogadja Alice Weidelt.

Orbán Viktor interjút adott a Neue Zürcher Zeitungnak, amelyben megemlítette, hogy Alice Weidel, az AfD pártelnöke és kancellárjelöltje felhívta, és találkozót kért tőle – írja a Mandiner.

„Jövő héten Budapesten fogadom őt” – közölte a magyar miniszterelnök. Hozzátette, hogy

az AfD akár a szavazatok 20 százalékát is megszerezheti, így „ha a párt vezetője beszélni akar velem, miért mondanék nemet?

Ha Olaf Scholz felhívna, őt is fogadnám, de ez a veszély nem fenyeget” – tette hozzá Orbán Viktor, aki az X-profilján azt írta: „Nagyon várom már a látogatását, Alice Weidel elnökasszony! Berlin mindig is a falak városa volt, itt az ideje ledönteni egy újabbat.” A migráció megállítását követelik a németek, elegük van a migránsok által elkövetett brutális gyilkosságokból. Ez lesz az egyik legfontosabb kérdés a február 23-i németországi választásokon. Az uniós pártok (CDU/CSU) és az AfD a határok lezárását akarják, az SPD szavakban egyetért a szigorítással, a Zöldek viszont ebben az esetben már az Európai Unió szétesésével riogatnak.

A migráció megállítását követelik a németek

Pár nappal azután, hogy egy bajorországi késelésben ketten életüket vesztették, a CDU és a CSU közös jelöltje, Friedrich Merz arról beszélt, hogy kormánya szigorúbban lépne fel az illegális bevándorlás ellen. "Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a mannheimi, solingeni, magdeburgi, vagy a mostani, aschaffenburgi történések legyenek az új normalitás Németországban. Elég volt. Ki kell javítanunk azt a rengeteg hibát, amit az ország az elmúlt 10 évben elkövetett bevándorlási politikájában, ez nem mehet tovább" - fogalmazott Friedrich Merz. Hozzátette: megtiltaná a szükséges papírok nélküli személyek beengedését Németországba, valamint növelné a kitoloncolások számát.

A közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz és a szociáldemokraták, valamint a Zöldek, és a liberális Szabad Demokraták támogatottsága is visszaesett az utóbbi időben, míg a jobboldali CDU/CSU és a szélsőjobboldali Afd népszerűsége emelkedett. Az AfD már régóta szorgalmazza azt, amit most a CDU vezetője, Friedrich Merz, mint lehetséges következő kancellár mond, hogy már hivatalba lépése első napján „de facto beutazási tilalmat” rendel el mindenkinek, akinek nincs érvényes papírja, beleértve azokat is, akik azt állítják, hogy védelmet keresnek.

Merz hétfőn sajtótájékoztatóján közölte, hogy Olaf Scholz kancellár szociáldemokratáinak és zöld koalíciós partnereiknek a hibája lenne, ha nem támogatnák a határok lezárásáról szóló törvényjavaslatot, és ezért azt az AfD támogatásával fogadná el a Bundestag.  „40 ezer menedékkérő van, akit ki kell toloncolni” – hangsúlyozta. 

– tette hozzá Merz, rámutatva, hogy legutóbb öt hónapja történt kitoloncolás Afganisztánba, a tétlenséggel kapcsolatban pedig felvetette Olaf Scholz felelősségét. Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn arra figyelmeztetett, hogy Merz javaslata az állandó határellenőrzés visszaállításáról az Európai Unió schengeni, belső határellenőrzés nélküli övezetén belül megvalósíthatatlan, és azzal Németország elárulná az uniós partnerekkel szembeni felelősségét. Ha ezt elkezdjük, Európa széthullik – mondta Baerbock, a Zöldek képviselője Brüsszelben újságíróknak. Mint leszögezte, Merz javaslata „nem csak Európa-ellenes, de végrehajthatatlan is”.

A február 23-ára kiírt parlamenti választások előtt elemeztük a Németországban kialakult politikai helyzetet Kiszelly Zoltánnal. A Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója a hirado.hu-nak arról beszélt, szerinte az AfD körüli tűzfal továbbra sem omlott le, a voksolást pedig a CDU/CSU nyeri meg, és a jelenleg 15 százalék körüli szinten álló szociáldemokratákkal (SPD) alkot majd koalíciót.

Szemlátomást felforgatta a német belpolitikai életet, hogy a közelgő választások előtt a legerősebbnek tartott párt, vagyis a kereszténydemokrata CDU/CSU a migrációt szigorító törvény elfogadása érdekében igénybe vette a szélsőjobboldali pártként emlegetett AfD támogatását. Noha a tervezetből nem lett semmi, lévén hogy elvérzett a parlamenti voksolás során, mégis világbotrányt kavart az ügynek az a vetülete, hogy a kereszténydemokraták megrepesztették az AfD köré emelt tűzfalat, és egy konkrét ügyben együttműködtek a politikai páriának titulált párttal.

Kiszelly Zoltán szerint

a német mainstream pártok el akarták kerülni, hogy a választási kampány a migrációs kérdésről szóljon, a merényletek azonban ezt nem engedték.

Olaf Scholz szövetségi kancellár a Bundestagtól még tavaly december 16-án bizalmi szavazást kért önmaga ellen, amire a 717 képviselő közül 394 szavazott nemmel, 207 igennel, 116 honatya pedig tartózkodott, ami ez esetben ugyancsak elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez, így a bizalmi szavazást elbukta. Ezt követően Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier február 23-ára kiírta az előrehozott választások időpontját. A Bundestag idő előtti feloszlása meglehetősen ritka esemény német földön, hiszen 1949 óta bizalmi szavazás útján mindössze négy alkalommal történt ilyen eset. Először 1972-ben a szociáldemokrata Willy Brandt, majd 1982-ben a kereszténydemokrata Helmut Kohl, 2005-ben pedig a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellárok mandátumát kurtították meg. Ebbe a sorba illeszkedik Olaf Scholz jelzőlámpa kormányának mostani bukása.

Kiszelly Zoltán szerint

a CDU/CSU és az AfD közeledésének nem lesz folytatása, a hirado.hu kérdésére „egyszeri politikai tabudöntésnek” nevezte.

A kereszténydemokraták a közvélemény-kutatók szerint közel harminc százalékos támogatással bírnak. A Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója úgy véli: az Alternatíva Németországért (AfD) a választások során vélhetőleg a második helyre fut be, a CDU/CSU fog győzni, a kereszténydemokraták azonban nem a jobboldali AfD-vel, hanem a jelenleg 15 százalék körüli szinten álló szociáldemokratákkal (SPD) alkotnak majd koalíciót. Hozzátette: szükség esetén akár még a liberálisokat is bevehetik a kormányba.

Az AfD nézetei kapcsán Kiszelly hangsúlyozta, hogy azok a német parlamenti pártok jelenlegi gyakorlatához képest valódi alternatívát jelentenek. Példaként említette a párt szankcióellenes nézeteit, valamint a bevándorláspolitika szigorítását követelő álláspontját. Mint mondta: ha az előrehozott választás kampánya csak a gazdaságról szólna, akkor a CDU/CSU „simán” nyer. „Az élet, pontosabban egy afgán migráns, azonban ismét közbeszólt, aki a bajorországi Aschaffenburg városában egy óvodáscsoportra támadt, megölve egy kétéves kisfiút és egy, a védelmére siető 41 éves férfit. A kampány innentől fogva leginkább a migrációról szól” – mondta.

Hozzátette: „azt már a korábbi felmérésekből is tudni lehetett, hogy a migráció a top három téma között van. Angela Merkel 2015-ös kapunyitása ugyanis annyira megváltoztatta a német hétköznapokat, hogy a téma akarva-akaratlanul is aktuális. Az AfD-nek pedig ez az egyik fő témája”.

Ahogy a német elit félrekezeli a migrációt, úgy növekszik az AfD támogatottsága

– mondta Kiszelly Zoltán, aki szerint a kontinens közepén fekvő Németország migrációs politikájának szigorítása továbbra is „európai probléma” szintjén tartja a migrációt, amit „európai megoldással”, vagyis a kötelező kvótával kezel.

10 év alatt 2,4 millió migráns érkezett Németországba, február 23-án pedig választások lesznek, és a parlamenti helyek elosztását döntő mértékben befolyásolja, hogy melyik párt ígéri az illegális bevándorlás leállítását. Ugyanis erre van igény. A közszolgálati ARD Deutschlandtrend  szerint jelenleg a migráció ügye a legfontosabb választási kérdés a németek számára. Nem véletlenül: a bevándorlók ellátásának költségei az egekbe szöktek, nő a bűnözés, az emberek elégedetlenek. Az eddig kormányzó három párt támogatottsága megzuhant, velük szemben erősödik az illegális migráció visszaszorítást követelő AfD népszerűsége.

10 év alatt 2,4 millió migráns érkezett, és a határok még mindig nincsenek lezárva

Németország határai még mindig nincsenek lezárva, és a migránsok beáramlása továbbra is ellenőrizetlen – írja összeállításában a nius.de. Ugyanakkor a baloldal pártjai szerint a migrációt továbbra is lehetőségnek kell tekinteni. 

2024-ben 229 751 személy nyújtott be menedékkérelmet az EU-n kívüli országokból. Növekszik a migráns hátterűek aránya, tavaly az összes kérelmező 37 százaléka 18 év alatti, a menedékkérők 82 százaléka pedig 35 év alatti volt. Ráadásul a migráns férfiak többlete is nő, a mintegy 230 000 menedékkérő 67 százaléka férfi volt.
 

Alig történt deportálás az EU-országokba

Tavaly a szövetségi kormány 74 582 átvételi kérelmet nyújtott be az EU tagállamaihoz, mert ott regisztrálták először a menedékkérőket. A migránsok tényleges átszállítására azonban csak 5827 esetben került sor. Egy dolog biztos: az elmúlt tíz évben több mint 2,4 millióan nyújtottak be első menedékkérelmet Németországban.

Ezzel párhuzamosan 120 ezren érkeztek családegyesítés útján, főleg Szíriából, Törökországból, Indiából, Koszovóból és Iránból. Az elmúlt öt évben 550 000 ember vándorolt Németországba a Külügyminisztérium vízumrendszerén keresztül. A tényleges bevándorlási szám valójában magasabb: csak 2024 januárja és szeptembere között a Szövetségi Statisztikai Hivatal migrációs statisztikái 853 571 ember érkezett EU-n kívüli országból. Az érkezőknek pedig szállást, ellátást kell biztosítani. Az elmúlt néhány évben egy bürokratikusan kiterjedt menekültipar alakult ki, amely államilag finanszírozott szállodatulajdonosokból, bérbeadókból, üzemeltető társaságokból, társadalmi egyesületekből, ügyvédekből és menedékjogi egyesületekből áll, akiket szolgálataikért bőségesen megjutalmaznak. Ha elapad a bevándorlási hullám, nem folyik be több pénz a kasszába.
2022-ben csak Berlin 58 millió eurót költött olyan biztonsági cégekre, amelyek az Állami Menekültügyi Hivatal szállásainak őrzéséért feleltek. 2022-ben a Bundestag úgy döntött, hogy a 2023-tól 2026-ig tartó időszakra nyolcmillió eurót utal át a „polgári tengeri mentésre”.  2023-ban az első 2 millió eurót a Sant'Egidio olasz civil szervezet, valamint az SOS Humanity és a Sea Eye egyesületek egy-egy projektje kapta. A szövetségi kormány „a földközi-tengeri csempészbandák készséges segítőjévé változott” – panaszkodott Moritz Oppelt, az a CDU/CSU képviselője.
Jelenleg aranyláz van a magánszolgáltatóknál: az ingatlantulajdonosok közvetlenül a városokkal köthetnek a migránsok elhelyezésére bérleti szerződést, lehetőség van a felújítási költségek megtérítésére is.