Meghalt az iszlamista merénylő által megkéselt német rendőr

Belehalt sérüléseibe az a rendőr, aki a héten a németországi Mannheimben történt késes támadásban súlyosan megsebesült – közölte vasárnap a karlsruhe-i német főügyészség, a mannheimi rendőrfőkapitányság és Baden-Württemberg tartomány bűnügyi hivatala.

A tájékoztatás szerint a támadó többször is megsebesítette késével a 29 éves rendőrt a fején. „Haladéktalanul a tettet követően sürgősségi műtétet hajtottak végre és mesterséges kómába helyezték, ennek ellenére június 2-án, a délutáni órákban belehalt súlyos sérüléseibe” – közölték a német hatóságok. „Gyászolunk egy olyan rendőrt, aki biztonságunkért életét áldozta” – tették hozzá.

A késelés pénteken történt a város központjában, a Pax Europa polgári mozgalom találkozóján, amelyen részt vett Michael Stürzenberger konzervatív politikus, iszlámkritikus aktivista is.

Stürzenberger – és másik öt ember, köztük a rendőr is – szintén megsebesült a támadásban.

Az elkövetőt lövésekkel állították meg, egyelőre nincs kihallgatható állapotban, több sajtóforrás azonban úgy tudja, hogy egy 25 éves afgán férfiról van szó.

Az elkövető indítéka továbbra sem világos. Annyit tudni róla, hogy Afganisztánban született és 2014-ben érkezett fiatalkorúként Németországba. A férfi, aki eddig nem volt ismert a hatóságok előtt, feleségével és két gyerekével a hesseni Heppenheimben élt.

Rendőrök, tűzoltók és mentők lepték el Mannheim belvárosát pénteken. A helyszínelés órákig tartott, a szemtanúkat sokkolták a történtek. A kordonok mögött összegyűlt emberek egymásnak mesélték, hogy mit láttak, néhány perccel korábban ugyanis brutális támadás történt – hangzott el az M1 Híradóban. A piactéren a Pax Europa mozgalom standjánál egy iszlámellenes politikus akart beszédet  tartani, amit élőben közvetítettek az interneten.

Bűnügyi helyszínelők dolgoznak a Baden-Württemberg tartománybeli Mannheim vásárterén, ahol egy késelő férfi több embert megsebesített 2024. május 31-én. A rendőrség meglőtte a támadót. A sérültek között van Michael Stürzenberger 59 éves konzervatív politikus, iszlámellenes aktivista is, aki beszédre készült a Pax Europa polgári mozgalomnak a helyszínen tartott rendezvényén. (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

A közvetítés azonban váratlan fordulatot vett, amikor

egy fekete dzsekis férfi késsel támadt rá Németország egyik legismertebb iszlámellenes aktivistájára, Michael Stürzenbergerre.

Hat embert sebesített meg

A támadás mindössze néhány másodpercig tartott, a férfi mégis hat embert megsebesített. Az eseményről készült videón azt is látni, hogy a támadó több emberrel is dulakodott, majd miután kiszabadult közülük, rátámadt a rendőrre, akit hátulról a nyakán szúrt meg. A szakállas férfi vérengzését végül csak az egyik helyszínen intézkedő  rendőrnek sikerült megállítania, aki rálőtt a merénylőre.

Michael Stürzenbergert azonnal meg kellett műteni, miután a lábán és a fején is megszúrta a késelő. Munkatársai szerint a beavatkozás jól sikerült, és az aktivista nincs életveszélyben. A nyakán megsebesített rendőrt viszont válságos állapotban szállították kórházba, jelenleg is súlyos állapotban van.

A rendőrség közölte: elkövetőt is megműtötték, de még nincs kihallgatható állapotban, így az indítékát még vizsgálják.

Allahu akbart kiáltott

A sajtóban közben egyre több részlet derül ki a támadóról. Bár nem minden német médium számolt be részletesen a történtekről, egyes lapok azt írják: a férfi beazonosítása nehéz volt, mert sem okmányok, sem személyes tárgyak nem voltak nála.  Tettét valószínűleg iszlamista indíttatásból követte el, és közben azt kiabálta, hogy „Allahu akbar!”, vagyis Allah a leghatalmasabb.

A Der Spiegel arról írt, hogy a gyanúsított a 25 éves Sulaiman A., aki 2013-ban vándorolt be Afganisztánból Németországba, és Mannheimtől mintegy 40 kilométerre, Hessenben élt. Péntek este a rendőrök átkutatták a lakását.
Németországot megrázták a történtek. A Pax Europa terrortámadásnak minősítette a merényletet. A német kancellár szörnyűnek nevezte a támadást.

A német belügyminiszter közölte: ha a vizsgálat iszlamista indítékot mutat ki, az újból felhívja a figyelmet az iszlamista erőszakos cselekmények veszélyeire.

Ezekből ugyanis bőven volt az elmúlt években. 2016-ban egy 27 éves férfi késsel támadt rá az utasokra egy müncheni vasúti megállóban, miközben azt kiabálta, hogy „Allahu akbar!”. Egy ember meghalt, hárman megsérültek. Alig két hónappal később következett az újabb támadás: egy magát 17 éves afgánnak valló férfi egy vonaton követett el ámokfutást. Egy baltával támadt rá az emberekre, miközben Allahot éltette; négy embert sebesített meg.

Sokan még most sem tették túl magukat azon a brutális merényleten sem, amely 2016-ban a berlini karácsonyi vásárban történt. Egy tunéziai terrorista kamionnal hajtott bele a tömegbe, 11 embert megölt és legalább százat megsebesített. A támadásért akkor az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

Tavaly Berlinben nemcsak több csoportos nemi erőszak történt, mint az előző évben, de jelentősen megnőtt a késes támadások száma is. Ez derül ki a német belügyi tárca válaszából, amelyet Marc Vallendar AfD-s képviselő kérdésére adtak – számolt be a Berliner Zeitung online kiadása. A kimutatásnak különös aktualitást ad, hogy pénteken Mannheimben brutális késes támadás áldozatává vált Michael Stürzenberger, ismert német jobboldali politikai aktivista. A migrációellenes politikus a Pax Europa mozgalom demonstrációján vett részt, ott támadt rá az elkövető, aki egy rendőrt is életveszélyesen megsebesített.

Berlinben 2023-ban 3842 esetet minősítettek késes támadásnak, ami 525-tel több az előző évihez képest. A gyanúsítottak között jelentősen felülreprezentáltak a bevándorlók – számol be a német lap. Miközben a Berlinben élők 24,4 százaléka nem rendelkezik német útlevéllel, addig a támadások gyanúsítottjai között ez az arány már jóval nagyobb, 53 százalékos. Ezen felül elmondható, hogy a német állampolgárságú gyanúsítottak 16 százaléka rendelkezik más útlevéllel is.

A Berliner Zeitung megszerezte a szocialista Christian Hochgrebe belügyi államtitkár válaszát is. A szocialista kormánytag azonban kifejezetten tartózkodott attól, hogy a késes támadásokat összefüggésbe hozza az illegális migrációval. A politikus úgy fogalmazott, hogy

a késes támadások számának növekedése mögött „összetett és szerteágazó” okok húzódnak. A migrációs hátterű gyanúsítottak részarányáról pedig egyszerűen nem nyilatkozott.

A lap arra is rámutat, hogy mások egyenesen tagadják, hogy közvetlen kapcsolat lenne a bűncselekmények és az elkövetők származása között. Claudius Rohder, a Berlini Közgazdasági és Jogi Főiskola vezető kriminológiaprofesszora az RBB német rádiónak adott nyilatkozatában egyenesen úgy fogalmazott: „képtelenség” és „nem bizonyítékokon alapuló” a származás és a bűnelkövetés összefüggéséről beszélni. A professzor szerint a társadalmi tényezők a meghatározók.

Félremagyarázzák a statisztikákat

A Berliner Zeitung azonban kiemeli: vannak olyanok, akik határozottan nem értenek egyet Rohder kijelentésével. A Brémai Egyetem Politikatudományi Intézetének migrációkutatója, Stefan Luft például markánsan eltérő véleményen van. Mint mondta, a késes támadások 2015 után előreláthatóak voltak. Nem véletlen, hogy a statisztikákban felülreprezentáltak a külföldiek és a migrációs háttérrel rendelkezők – magyarázta. A kutató szerint ugyanis

a nagyobb migrációs mozgások mindig magasabb szintű erőszakkal járnak együtt. Másrészt pedig az alsó-szászországi kriminológiai kutatóintézet (KFN) húsz évvel ezelőtt végzett vizsgálatai egyértelműen kimutatták, hogy a kulturális háttér valóban szerepet játszik a bűnözésben.

Akkoriban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az erőszaknak való kitettség jelentősen magasabb a muszlim csoportokban – még akkor is, ha a társadalmi hátteret is figyelembe vették.

„Megmagyarázhatatlan marad, ha a problémát kizárólag a társadalmi tényezőkkel akarjuk magyarázni” – mondta Stefan Luft a Berliner Zeitungnak.

„Bebizonyosodott, hogy a muszlim családokban lényegesen magasabb a konfliktusok erőszakkal való megoldásának hajlandósága.”

Ennek fő okaként pedig az erőszakot legitimáló férfiassági normákat jelölték meg.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg Nyugat-Németországban a második világháború után jelentősen csökkent az erőszakos cselekmények száma, addig a bevándorlás ugrásszerű növekedésének hatására ismét jelentősen megnőtt a bűnözés. Stefan Luft arról is beszélt, hogy az akadémiai kutatások terén is érzékelhető egy politikai-ideológiai törekvés, amely az erőszakos cselekmények emelkedő tendenciájára igyekszik magyarázatot találni. Ezzel szemben a valóság az, hogy

bizonyos társadalmi csoportokban magasabb az erőszak szintje, ami vonatkozik a csoportosan elkövetett nemi erőszakra is.

Külföldiek vezetik a statisztikát

A Berliner Zeitung cikke rámutat, hogy a német állampolgársággal nem rendelkező késes támadók között a törökök (158 eset) és a szírek (141 eset) állnak az élen. Őket a bolgárok követik 77 esettel, az afgánok pedig 71 ilyen bűncselekménnyel. A kimutatás szerint 92 gyanúsított állampolgársága ismeretlen volt.

A belügyi tárcavezetőnek Marc Vallendar, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) Bundestag-képviselőjének kérdésére adott válaszából az is kiderült, hogy az 1197 gyanúsított közül 194 személy volt kettős állampolgár. Az élen a német-törökök (61) és a német-lengyelek (21) állnak, őket követik a német-libanoniak és a német-oroszok (egyformán 13 eset).

Kritika a kereszténydemokraták felé

Az AfD-s politikus azzal kritizálta a kereszténydemokrata CDU-t, hogy a párt a legutóbbi választásokon azzal szerzett szavazatokat, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek keresztnevét kérdezte az illetékes tárcától. Ezekből ugyanis kiderülne, hogy az elkövetők tradicionális német, vagy netán arab, török, orosz stb. keresztneveket viselnek, ami alapján következtetni lehetne a származásukra.

Ezzel szemben „a CDU vezette szenátus nem akar válaszolni a késes támadók keresztnevére vonatkozó kérdésemre” – kritizálta a nemleges választ Vallendar. Mint mondta, a jelenleg kormányzó „jelzőlámpa-koalíciótól” gond nélkül megkapta az erre vonatkozó információkat.

A jobboldali képviselő szerint a szenátus nem tudja kezelni a problémát, a késes támadásokra vonatkozó olyan megelőző intézkedések pedig, mint az iskolákban tartott tájékoztató rendezvények, nem győzték meg. Vallendar szerint több rendőrt kell állítani az utcákra.