tóth gabi
A háborúnak véget kell vetni. Trump emberei Zelenszkijt és Putyint puhítják.
Trump emberei Zelenszkijt és Putyint puhítják, mert a háborúnak mielőbb véget kell vetni. Ukrajna vesztésre áll a fronton, az oroszok lassan nyomulnak előre, Európa gazdasága pedig beleroppan az elhúzódó háborúba. Mindenki Donald Trump beiktatására vár, és próbál az új politikai realitásokhoz alkalmazkodni.
A színfalak mögött már megkezdődtek az egyeztetések az orosz-ukrán háború lezárására. Ahogy közeledik Donald Trump beiktatása, az amerikai szenátus bizottságai sorra hallgatják meg a Trump-adminisztráció kulcsfontosságú szereplőit, a Pentagon, a CIA, a Külügyminisztérium leendő vezetőit. A külügyminiszter-jelölt Marco Rubbio elmondta, hogy kölcsönös engedményeket tart szükségesnek az ukrajnai háború megállítása érdekében. Közölte: az Egyesült Államok hivatalos álláspontjává kellene tennie, hogy a háborúnak véget kell vetni. Szerint elképzelhetetlen, hogy Oroszország Ukrajna egészét elfoglalja, mert "ehhez az ukránok túlságosan bátran és túlságosan keményen harcolnak, az ország pedig túlságosan nagy". Ugyanakkor valószínűtlennek tartja azt is, hogy Ukrajna képes lenne az invázió előtti határokig kiszorítani az országból az oroszokat. Hozzátette:
Ukrajna számára nem a pénzhiány jelenti a gondot, hanem az, hogy "kifogy ukrán emberekből."
Rubio úgy vélte, a háború leállítása "kemény munka lesz", ami határozott diplomáciát igényel. Hozzátette: az első lépésnek ebben a tűzszünetnek kell lennie, de ahhoz, hogy a cél elérhető legyen, realistának kell lenni.
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke száz napon belül véget akar vetni az orosz–ukrán háborúnak – jelentette be Keith Kellogg, az új adminisztráció ukrajnai különmegbízottja. Trum többször kijelentette, hogy „24 órán belül” képes lenne lezárni a konfliktust, most egy hosszabb, de realistább időkeretet javasol. A békefolyamatot azonban csak beiktatása után indítaná el, mivel úgy véli, hogy előzetes tárgyalások nem lennének helyénvalók addig, amíg hivatalosan nem veszi át az elnöki tisztséget.
Az orosz-ukrán háború tovább terjeszti a pusztítást, és növeli "annak kockázatát, hogy az Egyesült Államok konfliktusba keveredjen egy atomfegyverrel rendelkező országgal".
Ezt John Ratcliffe, a CIA leendő igazgatója nyilatkozta a Szenátus Hírszerzési Bizottságának meghallgatásán.
Jelzésértékű, hogy szerdán Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök leváltotta Mike Turnert a képviselőház állandó hírszerzési bizottságának elnöki posztjáról. Johnson Trumpot említette az eltávolítás okaként. Egy ukrán képviselő úgy kommentálta a hírt, hogy
„ez nagyon-nagyon rossz hír, mert Ukrajna kulcspozícióban levő, Kijevet támogató politikust veszített".
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a Biden-kormány az utolsó pillanatig azon dolgozik, hogy a következő republikánus kormányzat számára szilárd külpolitikai pozíciót biztosítson, beleértve Ukrajnát is, magyarán, felfegyverzi Ukrajnát, hogy képes legyen folytatni a háborút.
Nagy kérdés, hogy mit kezd a már jóváhagyott, de még ki nem utalt dollármilliárdokkal a Trump-csapat.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia már arról tárgyal Zelenszkijjel, hogy békefenntartó erőként brit és francia katonákat küldjenek Ukrajnába a háború befejezéséről szóló esetleges megállapodás után.
Szászország miniszterelnöke, Michael Kretschmer (CDU) pedig már azt mondja, hogy a háború után az Északi Áramlat problémáját meg kell oldani.
„Mindig az Oroszországtól való függőségről beszélünk, de most egy újba léptünk, az Északi Áramlat 1 elleni támadás miatt, ami drámai következményekkel jár az energiaköltségekre.”