Megszólalt Trump tanácsadója: Ezt a húsdarálót meg kell állítani!

Orosz-ukrán háború: erre készül Donald Trump a hivatalba lépése után. Az ukrajnai háború megszüntetésének kilátásairól kérdezte a Fox News Mike Waltz floridai kongresszusi képviselőt, Trump elnök leendő nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Waltz elmondta, Donald Trump hihetetlenül aggódik a háború kiterjedése miatt.

Orosz-ukrán háború: meg kell előzni a további eszkalációt

A leendő főtanácsadó „húsdarálónak" nevezte az orosz-ukrán háborút, amit meg kell állítani. "Ez az emberek és felszerelések darálója, leginkább az I. világháború lövészárok-háborújára hasonlít" – mondta Waltz. Arra a kérdésre, hogy Trump miért nem vitatja meg gyakrabban nyilvánosan az ukrajnai helyzetet, elmondta, hogy az új elnököt

Hozzátette: "A háborút felelősségteljesen kell lezárnunk. Helyre kell állítanunk az elrettentést, helyre kell állítani a békét, és meg kell előznünk az eszkalációt, nem pedig reagálnunk rá" – mondta, hozzátéve, hogy az európaiaknak határozottan kulcsszerepet kell játszaniuk a béketeremtési folyamatban.

A Biden-kormány legutóbbi döntései, a nagy hatótávolságú fegyverek használatának engedélyezése mélységi orosz területek ellen, az arra adott orosz válasz, az új nukleáris doktrína kihirdetése, valamint egy új ballisztikus rakéta demonstratív bevetése szintén a háború eszkalációját jelzi. Mint ahogy az is, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai csapatok kurszki régióba érkezésére hivatkozva gyalogsági aknákkal látja el Ukrajnát. 
Trump  joggal aggódik, hiszen a jelenlegi amerikai adminisztráció meg akarja nehezíteni az orosz-ukrán háború lezárására irányuló lépéseit.

A donyecki frontvonal egyre ingatagabb

Más miatt aggódnak az Institute for the Study of War (ISW) elemzői. Az ISW úgy látja, hogy az orosz csapatok a közelmúltban lényegesen gyorsabban haladtak előre, mint 2023 egészében, és nem adták fel a teljes donyecki régió elfoglalására irányuló szándékukat. Az orosz csapatok legutóbbi győzelmei Ugledarnál és Velyka Novoselkánál azt jelzik, hogy az ukrajnai háború nem jutott patthelyzetbe. A donyecki régió frontvonala egyre ingatagabb, az orosz csapatok a közelmúltban lényegesen gyorsabban haladtak előre, mint 2023-ban.

150 ezer korábban elmenekült ukrán visszatért a megszállt területekre

Eddig nem látott fejleménye is van az orosz-ukrán háború elhúzódásának. Vasárnap Makszim Tkacsenko, ukrán parlamenti képviselő elmondta: „Már mintegy 150 ezer belső menekült tért vissza az ideiglenesen megszállt területekre. Ennek fő oka az volt, hogy nem tudtak új életet kezdeni az Ukrajna által ellenőrzött területen, „nem kaptak megfelelő segítséget az államtól, nincs lakás, nincs szociális támogatás, kompenzáció, munka stb." A munkaerőpiacon ajánlott fizetésük gyakran nem haladja meg a 8-12 ezer hrivnyát, míg Ukrajna viszonylag biztonságos régióiban a lakásbérlés költsége 10 ezer hrivnyától kezdődik. „Elveszítjük embereinket, mert az állam nem nyújt kellő segítséget nekik" – közölte. 

Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására. A megválasztott elnök azért is hozhatja létre a pozíciót, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal. A lehetséges békekövet kinevezése újabb lépést jelenthet az ukrajnai háború befejezése irányába.

Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására, a megválasztott elnök Richard Grenellt jelölheti a posztra – írja a Reuters. Hírügynökségi források szerint Trump azért is gondolkodik a pozíció létrehozásában, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal.

Grenell a hírszerzés ügyvezetője és németországi amerikai nagykövetként szolgált az első Trump-adminisztráció idején, valamint lehetséges ukrajnai feladataihoz hasonló tevékenységet végzett a koszovói-szerb tárgyalások során, továbbá az európai ügyekkel kapcsolatos elmélyült ismereteivel szerzett hírnevet.

A lehetséges békekövet kinevezéséről szóló hírek újabb lépést jelenthetnek az ukrajnai háború befejezése felé, Trump egyik legfontosabb kampányígéretét a háború mielőbbi (az eredeti elképzelés szerint 24 óra alatt történő) lezárása jelentette, ugyanakkor a részletek egyelőre nem ismerhetők. A Reuters emlékeztet a Bloomberg júliusi cikkére, amiben arról írtak, hogy Grenell „autonóm zónák” kijelölése révén képzelné el a háború megállításának első lépéseit. Hasonlóan Trump több szövetségeséhez, Grenell sem tartja elképzelhetőnek Ukrajnának a NATO-hoz való közel jövőbeli csatlakozását.

Grenell egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, ahogy az sem vehető biztosra, hogy Trump – amennyiben létrehozza – őt nevezi ki a tisztségre. Grenell kiterjedt kampányt folytatott Donald Trump november 5-ei újraválasztása érdekében, eredetileg a külügyminiszteri tisztség lehetséges várományosaként tartották számon, ugyanakkor azóta megerősítést nyert, hogy a megválasztott elnök Marco Rubio floridai szenátort nevezi ki.

Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden sugárzott interjúban.

Az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”.

Arra kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott: „nem lesz egyszerű, de azt gondolom, hogy ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin”. Hozzátette:

az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye, és a fegyverei”.

Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.

Beszámolt arról, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről.

Az ukrán elnök elmondta: akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki,

mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak.

Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem a diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút – szögezte le az ukrán elnök.

„Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin politikai elszigetelésével.  

A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.

A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.

Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.

Pistorius a találkozó végén kijelentette: „célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen”. Hangsúlyozta, hogy

az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”.

A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.

További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.

Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.

Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.

Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.