Orosz-ukrán háború: Az ukránok több mint fele gyors békekötést akar

Orosz-ukrán háború: a korábbinál is súlyosabbak a harcok a frontokon, az ukránok az amerikai engedély után már nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják a mélységi orosz területeket, az orosz haderő először vetett be nukleáris fegyverek hordozására alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétát ukrán célpont ellen. Biden elnök újabb fegyverzeti támogatást hagyott jóvá Ukrajnának, Zelenszkij pedig tovább folytatná a háborút. Az embereknek azonban kezd elegük lenni. Az ukránok többsége gyors békekötést akar.

Orosz-ukrán háború: Zelenszkij még harcolna, de az emberek többsége gyors békekötést akar

Több mint ezer napja nincs béke Európában, több mint ezer napja tart az orosz-ukrán háború. Ukrajnában rendszeresek az éjszakai, hajnali riadók. A kijeviek már tudják, ha felszálltak az orosz stratégia bombázók, akkor hamarosan rakéták repülnek az ország felé és óvóhelyre kell szaladniuk. A több százezer halott és sebesült katona mellett már tízezernél is több áldozata van a háborúnak. 
Sorra érkeznek azok a fegyverek, melyekről azt mondták, áttörést hoznak majd a fronton: Leopard és Abrams tankok, rakétafegyverek, csúcstechnikás sorozatvetők, F-16-os gépek, de a fronton nincs áttörés, inkább területvesztés van. Jake Sullivan,  Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint  nem a fegyverek hiánya a fő probléma, hanem az, hogy nincs elég ember, aki ezeket a fegyvereket használná.

Sokan bujkálnak a sorozóbizottság emberei elől, sokan próbálnak átszökni a határon, hogy elkerüljék a frontszolgálatot. Ukrajna lakói újabb kemény tél elé néznek, akadozik a városok hőszolgáltatása, vészhelyzeti áramkimaradások vannak az ország különböző régióiban, mert az oroszok az erőműveket, az elektromos hálózat kritikus pontjait is támadják.
Az ukránok kitartanak, Zelenszkij elnök győzelmi tervet hirdetett, amiben talán már maga sem hisz. A Nyugat támogatást ígér, "ameddig csak kell". Az utolsó ukránig, az utolsó oroszig?
Az emberek kezdenek belefáradni a háborúba. Egy új közvélemény-kutatás szerint az ukránok több mint fele (52%) úgy véli, hogy az országnak a lehető leghamarabb tárgyalásokra kellene törekednie a háború befejezése érdekében. Ugyanakkor 38% úgy véli, hogy Ukrajnának addig kell harcolnia, amíg a háborút meg nem nyerik. A Gallup közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy változik az emberek hangulata. 2022-ben, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a megkérdezettek 73%-a még azt mondta, a végsőkig harcolna. 2023-ban a végsőkig tartó harc támogatottsága csökkent, de több mint kétszer annyi ukrán támogatta a harc folytatását (63%), mint a tárgyalásos békét (27%). A háború gyors befejezését célzó tárgyalásokat támogató ukránok jelentős része úgy véli, hogy Ukrajnának nyitottnak kellene lennie arra, hogy a békéért cserébe bizonyos területeket átengedjen. A Gallup nem kért részletesebb információt arról, hogy az emberek milyen mértékű területi engedményekre lennének hajlandóak.
Zelenszkij a Fox Newsnak azt mondta, "nem áldozhatjuk fel több tízezer emberünket azért, hogy a Krím visszakerüljön." Ugyanakkor azt is közölte, akkor is folytatják a harcot, ha az Egyesült Államok nem támogatná tovább Ukrajnát. Erről azonban egyelőre szó sincs: Kijev további 275 millió dollár katonai támogatásra számíthat. 

A háború legveszélyesebb két hónapja következik

Szerdán a korábbinál is veszélyesebb ukrajnai helyzet miatt Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot. A miniszterelnök kifejtette: Donald Trump győzelmével kézzelfogható közelségbe került a béke, de legalábbis a tűzszünet, azonban két hónapig még a háborúpárti kormány van hatalmon az USA-ban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kedden az ukránok nagy hatótávolságú rakétákkal lőttek orosz területeket, az oroszok pedig válaszképpen egy szigorúbb nukleáris doktrínát fogadtak el.
Orbán Viktor azt mondta: A háború legveszélyesebb két hónapja következik: minden diplomáciai tapasztalatunkra szükség lesz, hogy ebből a háborúból kimaradjunk, ugyanis Magyarországnak ebből ki kell maradnia.