Rövidesen kisebbség lesznek a németek a saját hazájukban

Lakosságcsere zajlik Nyugat Európában. A 18 év alattiak között a migrációs hátterűek aránya: Hamburgban 57%, és minél fiatalabb népességcsoportot vizsgáltak a kutatók, annál nagyobb a migráns hátterűek aránya. Hamburg Billbrook nevű kerületében a 18 év alattiak 98,2 %-a migrációs hátterű, a város egészében ez az arány 57 % - írja a Junge Freiheit.

Lakosságcsere: mit mutatnak a statisztikai adatok?

Dirk Nockemann, az AfD hamburgi parlamenti frakcióvezetője szerint a németek kisebbségbe kerülnek saját országukban, és egyes részein a németek jelentik az új kisebbséget. "Ez nem egy vad összeesküvés-elmélet, hanem statisztikai tény. Ennek következménye a szociális kiadások robbanásszerű emelkedése és a növekvő erőszakos bűnözés” – állítja Nockemann.
Az Állami Statisztikai Hivatal kedden közzétett jelentése szerint Hamburgban 40,4 % (790 ezer ember) rendelkezik migrációs háttérrel - ezen belül 20,7 % külföldi. Billbrookban a legmagasabb a külföldiek aránya, 80,5 %. Az ottani lakosság 88,1 %-a migrációs hátterű. 
Az AfD politikusa ezt problémásnak tartja, megjegyezte, Helmut Kohl volt német kancellár már tudta: „A multikulturális társadalom az értelmiségiek illúziója.” Vagyis a nyitott határok politikája és vele párhuzamosan az erős jóléti állam fenntartása nem működik. Nockemann szerint kitoloncolási offenzívára és biztonságos határokra van szükség Németországban.

Szintén statisztikai adat, hogy 

• Németországban 2023-ban az állampolgárok 26 százaléka volt migrációs hátterű, és 15,2 százalékuk volt külföldi. 
•  Az összes migráns hátterű ember negyede Észak-Rajna-Vesztfáliában élt. A lakosságon belüli arányuk Brémában a legmagasabb (44,0 %). 
• Az összes migráns hátterű ember csaknem 65 %-a saját maga vándorolt be, és jó 35 %-uk Németországban született. 
• 2023-ban az öt év alatti gyermekek 43,1 %-ának volt migrációs háttere.

Nyugat-Európa legtöbb nagyvárosában is nő a migrációs hátterű lakosok száma. Eva Vlaardingerbroek holland újságíró a CPCA Hungaryn elmondta: Amszterdam lakosságának 56%-a, Rotterdam és Hága városának pedig közel 60%-a migráns.  A konklúzió: a holland népesség már így is kisebbségben van a városok többségében. Megjegyezte azt is, hogy Brüsszel lakosságának 70%-a migráns. Mindebből Vlaardingerbroek azt a következtetést vonta le, hogy Nyugat-Európában a lakosságcsere egyes helyeken már befejeződött.

Németországban a lakosság többsége már a magyar állásponttal ért egyet a migrációval kapcsolatban, a magdeburgi terrortámadás hatására pedig azok a pártok számíthatnak nagyobb támogatásra, amelyek a bevándorlási válság kezelése helyett annak megoldását tűzik ki célul – mondta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, aki a támadás körülményei mellett annak lehetséges belpolitikai hatásairól is beszélt lapunknak.

Nyolc évvel a 2016-os berlini kamionos merényletet követően ismét egy bestiális terrortámadás rázta meg Németországot a karácsonyi időszakban. December 20-án a kora esti órákban egy ötven éves szaúd-arábiai születésű férfi terepjáróval hajtott a tömegbe a magdeburgi karácsonyi vásáron.

A német nyelvterületek országainak kritikus biztonsági helyzetét jól mutatja, hogy csak az idei évben folyamatos volt a terrorfenyegetettség, elég ha a Taylor Swift koncert elleni meghiúsított bécsi merényletkísérletre, vagy a mannheimi és solingeni késes támadásokra gondolunk Németországban.

A magdeburgi ámokfutó ellen még zajlik a nyomozás, aki ellen többrendbeli gyilkosság, gyilkossági kísérlet és súlyos testi sértés miatt emeltek vádat. Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója három fontos tényezőt emelt ki a támadással kapcsolatban:

• Egy új típusú merénylőről beszélünk, aki gyökeresen más irányvonalat képvisel, mint az eddigi támadók.
• A támadó céljai ismeretlenek, azonban üzleti érdekei és pszichés állapota részben magyarázhatják az indítékokat.
• A német hatóságokat akár politikai szempontok is befolyásolhatták, amikor a szaúdi figyelmeztetést figyelmen kívül hagyták.

A Talib A. néven azonosított elkövető egy szaúd-arábiai ateista disszidens, aki 2006-ban költözött Németországba, ugyanakkor tíz évvel később, a bevándorlási válság 2016-os tetőpontján menekültként regisztrálták. Pszichiáterként praktizált és nem volt benne a német bűnügyi nyilvántartásokban. Kiszelly Zoltán is megerősítette azokat a szakértői érveléseket, hogy a nyomon követése ezért is jelentett problémát a német hatóságok számára.

Az elkövetővel kapcsolatban annyi bizonyosnak tűnik, hogy Szaúd-Arábiát ellenségének tekinti.

A szakértő szerint amennyiben a német hatóságok ezzel tisztában voltak, úgy felmerülhet, hogy Berlin ezért nem kezelhette megfelelő súllyal a rijádi figyelmeztetést, mondván a szaúdiak politikai okokból igyekeznek valakit befeketíteni. Mindez elméleti lehetőség, csupán.

A Der Spiegel szerint Szaúd-Arábia már 2023-ban figyelmeztette Németországot, ahogyan arról is írtak, hogy a női menedékkérők megmentésének a szándéka motiválhatta az iszlám elhagyására. Ugyanebben a cikkben írnak arról, hogy Talib A. rendszeresen került konfliktusba a német hatóságokkal, valamint a bejegyzett németországi ex-muszlim szervezetekkel. Az interneten gyűjtött forrásokat iszlámellenes könyvének kiadásához, amely végül soha nem jelent meg. Kiszelly Zoltán szerint a merénylő az AfD-nél is „házalt” az említett irománnyal, de a párt sem mutatott érdeklődést iránta. Mindezek fényében a deklarált politikai célt helyettesítheti a pszichés állapot keveredése az írói és üzleti életben vallott kudarccal.

Németországot már a merénylet előtt is számtantalan gond sújtotta, elég csak a kibontakozó gazdasági válságra, vagy a tomboló belpolitikai krízisre gondolni – a kormányválság miatt a kancellár is megbukott, jövőre pedig előre hozott választások lesznek.

A várható belpolitikai hatásokat még nehéz megbecsülni, mivel az ország – beleértve a politikai elitet is – sokkos állapotban van, bizonyos jelek már látszanak arra, hogy a választási versenyben milyen irányban is mozdulhat el az inga. Bár vannak kísérletek, hogy a már tárgyalt körülmények miatt összeköthessék a támadót a bevándorlásellenes jobboldallal, csekély esély mutatkozik rá, hogy az AfD-nek politikai kárt okozzanak. Ez látszik abból is, hogy a támadás után remigráció ellenes tüntetést is tartottak a német nemzeti és jobboldali érzelmű emberek, amelyen a migránsok Németországból való kitoloncolását követelték. Ráadásul látszik egy további fontos tényező is.

A mainstream pártok elképzelésével szemben a migráció ismét a kampány központi témájává vált.

Kiszelly Zoltán szerint ugyanis Németországban a többség a magyar álláspontot képviseli a migrációval kapcsolatban, amely a fősodor pártjai számára problémát jelent, amelyek előre akarják hozni a migrációs paktum végrehajtását, ami eredetileg csak 2026-tól lépett volna életbe. Ráadásul állandóvá akarják tenni a migránsok kötelező kvóták szerinti szétosztását. A németek számára ezt úgy akarják elfogadhatóvá tenni, hogy Közép-Európa – benne Magyarországgal és Csehországgal – is kiveszi részét a terhek elosztásában.

„Ugyanakkor a németeknek abból van elege, hogy az országban van 2 millió migráns, aminek csak 30 százaléka dolgozik”

– mondta Kiszelly Zoltán.

A német lakosság tehát nem a bevándorlási válság szétterítésben, hanem megoldásában és felszámolásában érdekelt, a magdeburgi támadás pedig azon pártok felé terelheti a szavazók jelentős részét, amelyek ezt ígérik.