Ijesztően nő a migránsok aránya Németországban

Minél fiatalabb népességcsoportot vizsgáltak a kutatók, annál nagyobb volt a migráns hátterűek aránya, amiből arra lehetett következtetni, hogy a német származású német állampolgárok hamarosan kisebbségbe kerülnek. Ezt a témát járta körül a Die Welt német lap.

Frank Swiaczny, a Szövetségi Népesedéskutató Intézet demográfiai szakértője elmondta, hogy az 1970-es évektől kezdve többen haltak meg Németországban, mint ahányan születtek. Hosszú távon nézve, relatív alacsony, 180 ezres bevándorlással számolva 2070-re hetvenmillióra csökkenne 

Migráció nélkül pedig 61 millióra is csökkenne. A népesség elöregedése a bevándorlással együtt is folytatódik – a bevándorlás azonban tompítja az öregedés növekedését − mondta el a kutató.

Németországban is érvényes: minél fiatalabb a népességcsoport, annál nagyobb a migráns hátterűek aránya – Brémában ez 64 százalék volt a hat éven aluliak körében 2020-ban. 

A kutató elmondta, hogy elég nagy a bizonytalansági faktor ebben, hiszen egy ilyen előrejelzéshez nagyon sok mindent kell figyelembe venni. Mint mondta, nem lehetett előre látni, hogy mennyi szír áramlik be az országba, ahogy az egymillió ukránnal sem lehetett előre számolni. Komplikált és nem is lehet egy pontos számot mondani, hogy változik majd a népesség, de érdekességként felhozta a kutató, hogy a Lengyelországból Angliába tartó migráció során az angliai lengyel nőknek több gyermekük született, mint a Lengyelországban élő lengyel nőknek. Hozzátette, hogy ugyanakkor minden generációban más adatok születnek. 

Németország elérte a befogadóképessége határát, változtatni kell a migrációs politikán európai és nemzeti szinten is – állítja a német települések és önkormányzatok szövetsége.

A német települések és önkormányzatok szövetsége szerdán ismét figyelmeztetett, hogy túl sok menekültkérő érkezett az országba, így elérték a befogadóképességük határát, írta a Világgazdaság.

„Képtelenség végtelen mennyiségű embert befogadni Németországba. Ezért muszáj változtatni a migrációs politikán európai és nemzeti szinten is” – idézte a Deutsche Wirtschafts Nachrichten Uwe Brandlt, a szervezet elnökét, aki berlini sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az emberek beáramlásának rendezettnek, ellenőrzöttnek és korlátozottnak kell lennie.

Brandl szerint sok német szívesen segítene azoknak, akik az országba menekültek, de 

Ezért azokra kellene koncentrálni, akiknek van esélyük a menedékes státusz elnyerésére, a többieket pedig visszaküldeni a hazájukba, vagy megszervezni, hogy önként távozzanak.

Németország több mint egymillió háború elől menekülő ukránt fogadott be az elmúlt két évben. Tavaly több mint háromszázezer menekült érkezett az országba, ami a legmagasabb szám 2016 óta.

– magyarázta Brandl.

A városok és önkormányzatok szövetsége a települések pénzügyi támogatásában látja az integráció működésének másik kulcsát. „Új módszereket kell keresnünk, amelyek hosszú távon fenntarthatóak”, hangsúlyozza a szervezet. „Ez magában foglalja a migrációs politika alaptörvényben való rögzítését, mint a szövetségi és tartományi kormányok közös feladatát” – tették hozzá.

A migrációval és a szélsőjobb emiatti előretörésével kapcsolatos félelmek annyira megerősödtek Németországban, hogy már a bevándorlást egyébként támogató zöldek és liberálisok is bírálják a saját kormánykoalíciójukat, amiért nem tesz eleget azért, hogy hazaküldje azokat a menedékkérőket, akiknek nincs jogi alapjuk az országban tartózkodni.

Élesen bírálja a kérdésben a koalíciót a kereszténydemokrata (CDU) és keresztényszocialista (CSU) ellenzék is.

Jens Spahn, a CDU alelnöke, korábbi egészségügyi miniszter adott korábban interjút a német Bildnek, amelyben a Scholz-kormányt érintő kritika mellett többek között arról is beszélt, hogy Németországnak ki kell törnie a kontrolláltalan migráció szorításából. 

„Németországnak ki kell szakadnia ebből a teljesen ellenőrizetlen menekültvándorlásból” – értékelte az illegális migráció hatásait Spahn. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy ennek egyetlen módja, ha az Európai Unió határain feltartóztatják az illegális migránsokat. Noha a Bild kérdésére válaszolva elismerte, hogy Németországnak szüksége van a munkaerő pótlására, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok integrálása komoly erőforrásokat igényel, így csak akkor lehet sikeres, ha csökken a további érkezők és menedékkérők száma.

A politikus kifejtette, hogy Németországnak szakképzett munkaerőre van szüksége, amit a célzott bevándorlásban lát megoldhatónak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy működő EU-s határvédelem mellett is évente 300–500 ezer menekült érkezésére számítanának, amit a kvótarendszeren keresztül osztanának el a tagállamok között.

Félelem az AfD-től

A tömeges migráció kérdéséhez kapcsolódóan a Bild megkérdezte a politikust, hogy szerinte mi állíthatná meg az Alternatíva Németországért (AfD) radikális jobboldali párt erősödését. Jens Spahn szerint elsősorban az lassíthatná a radikális jobboldal erősödését, ha a német kormány megoldaná a fennálló problémákat.

Ahogyan az az interjú további részéből kiderült, a CDU számára hangsúlyozottan fontos, hogy szavazókat szerezzen az AfD-től.

Az adóbevételek hiánya miatt a németországi katolikus egyház arra kényszerül, hogy sorra eladja templomait. A következő bezárandó templom a schäftlarni Szent Benedek-templom München közelében. 

A csak 58 éve felszentelt templom felújítását a plébániaszövetség nem tudja kezelni, és kénytelen megtenni ezt a drasztikus lépést – adta hírül a Bayerischer Rundfunk bajor televíziós hálózat. Az azbeszt és a nedves falak legyőzik az ellenfelet – írták. 

De Schäftlarn nincs egyedül ezzel. 

A Szent Benedek-templomot is profanizálják, de még mindig nem tudni, hogy ezután mi lesz az épülettel, írja a Kath.net német katolikus hírportál. 

A napokban hárult el az akadály azonban azelől, hogy egy másik templomból múzeum legyen. A kölni érsekséghez tartozó eitorfi Szent József-templom eladásáról már évekkel ezelőtt döntöttek. Az 1970-ben felszentelt templomot 2021-ben profanizálták, és helyezték műemléki védelem alá. Most Thomas Baumgärtel művész kívánja megvásárolni. 

Az adásvételnek eddig egy akadálya volt: a szerződés tartalmazott egy olyan záradékot, amely szerint a kialakítandó múzeumban nem szabad az egyházat kritikával illetni. 

A hamburgi érsekség egyik egyházkerületében szintén több templomot el akarnak adni, erről már meghozták a döntést, a végső szót azonban nyáron mondja ki az érsek.