Összeroppanhat a német főváros a migráció pénzügyi hatásai miatt. A berlini szenátus sürgősségi hiteleket készít elő a menekültekkel kapcsolatos költségek fedezésére.

A migránsok ellátására rengeteget költő német főváros költségvetési hiányok miatt leépíti a közszolgáltatásokat – írja a Remix News cikkét szemléző V4NA nemzetközi hírügynökség.

Kai Wegner kereszténydemokrata (CDU) berlini polgármester vezetése alatt nem sok minden változott az előző baloldali kormányhoz képest. A szintén CDU-s Stefan Evers berlini pénzügyi szenátor állítólag arra készül, hogy a menekültek költségeinek fedezésére sürgősségi hitelt nyújtson. Berlinben azonban van egy adósságfék, amely megakadályozza, hogy a város további terhet vállaljon, de a kormány szerint törvényes lehetősége van arra, hogy kivételt tegyen.

Berlin korábban már jelezte, hogy

2025-ben 500 millió euróba fog kerülni a migránsok elhelyezése, ami napi 1,5 millió eurónak felel meg.

A közelmúltban elkezdődött a hatalmas épületek átalakítása menekültlakásokká, ami csak egyetlen épület esetében százmilliókba kerülne Berlin számára a következő évtizedben.

Berlin már befagyasztotta az iskolák költségvetését 2024-ben, de ezek a költségvetési megszorítások nem elegendők.

Németországban és a nyugati világ nagy részén a bevándorlás nemcsak az adósságválságot táplálja, hanem az egekbe szökő ingatlanárak egyik fő tényezője is.

A német munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit) statisztikái szerint a német adóbevételekből származó források elosztása nem olyan arányban történik, mint ahogyan az a német lakosság összetétele alapján várható lenne.

A jelentések szerint

az állampolgári támogatásban részesülőknek csupán az egyharmada német anyanyelvű,

többségük más nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező személy – közölte a Junge Freiheit hetilap.

Leginkább ukránok, szírek és afgánok élnek az adófizetők költségén.

Az állampolgári támogatásra fordított összeg tavaly Németországban 42,6 milliárd euró volt.

A migráció megállítását követelik a németek, elegük van a migránsok által elkövetett brutális gyilkosságokból. Ez lesz az egyik legfontosabb kérdés a február 23-i németországi választásokon. Az uniós pártok (CDU/CSU) és az AfD a határok lezárását akarják, az SPD szavakban egyetért a szigorítással, a Zöldek viszont ebben az esetben már az Európai Unió szétesésével riogatnak.

A migráció megállítását követelik a németek

Egy kétéves kisfiú és egy 41 éves férfi vesztette életét az aschaffenburgi támadás során - Fotó: AFP

Pár nappal azután, hogy egy bajorországi késelésben ketten életüket vesztették, a CDU és a CSU közös jelöltje, Friedrich Merz arról beszélt, hogy kormánya szigorúbban lépne fel az illegális bevándorlás ellen. "Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a mannheimi, solingeni, magdeburgi, vagy a mostani, aschaffenburgi történések legyenek az új normalitás Németországban. Elég volt. Ki kell javítanunk azt a rengeteg hibát, amit az ország az elmúlt 10 évben elkövetett bevándorlási politikájában, ez nem mehet tovább" - fogalmazott Friedrich Merz. Hozzátette: megtiltaná a szükséges papírok nélküli személyek beengedését Németországba, valamint növelné a kitoloncolások számát.

Nyolcszor szúrta meg a 2 éves kisfiút az afgán gyilkos

Elképesztő tragédia rázta meg a németországi Aschaffenburgot múlt szerdán. A bajor Nizzaként is emlegetett 70 ezer lakosú nyugodt városban egy 28 éves afgán migráns óvodásokra támadt egy parkban. A brutális merénylet során többen súlyosan megsérültek, egy kétéves kisfiú és egy, a gyerekek segítségére siető 41 éves férfi a helyszínen életét vesztette. A bajor hatóságok azóta azt is közölték, hogy a kétéves áldozatot nyolc késszúrás érte. Az afgán migránst 12 perccel a támadás után, és 850 méterre a tett helyszínétől bátor járókelők fogták el, és adták át a rendőrségnek.

A közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz és a szociáldemokraták, valamint a Zöldek, és a liberális Szabad Demokraták támogatottsága is visszaesett az utóbbi időben, míg a jobboldali CDU/CSU és a szélsőjobboldali Afd népszerűsége emelkedett. Az AfD már régóta szorgalmazza azt, amit most a CDU vezetője, Friedrich Merz, mint lehetséges következő kancellár mond, hogy már hivatalba lépése első napján „de facto beutazási tilalmat” rendel el mindenkinek, akinek nincs érvényes papírja, beleértve azokat is, akik azt állítják, hogy védelmet keresnek.

Merz hétfőn sajtótájékoztatóján közölte, hogy Olaf Scholz kancellár szociáldemokratáinak és zöld koalíciós partnereiknek a hibája lenne, ha nem támogatnák a határok lezárásáról szóló törvényjavaslatot, és ezért azt az AfD támogatásával fogadná el a Bundestag. „40 ezer menedékkérő van, akit ki kell toloncolni” – hangsúlyozta.

Egy helyi politikus azt mondta nekem a hétvégén, hogy ketyegő időzített bombák járkálnak a városainkban és közösségeinkben

– tette hozzá Merz, rámutatva, hogy legutóbb öt hónapja történt kitoloncolás Afganisztánba, a tétlenséggel kapcsolatban pedig felvetette Olaf Scholz felelősségét. Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn arra figyelmeztetett, hogy Merz javaslata az állandó határellenőrzés visszaállításáról az Európai Unió schengeni, belső határellenőrzés nélküli övezetén belül megvalósíthatatlan, és azzal Németország elárulná az uniós partnerekkel szembeni felelősségét. Ha ezt elkezdjük, Európa széthullik – mondta Baerbock, a Zöldek képviselője Brüsszelben újságíróknak. Mint leszögezte, Merz javaslata „nem csak Európa-ellenes, de végrehajthatatlan is”.

Omlik az AfD-ellenes tűzfal

A németek csaknem fele (48 százalék) támogatja a szigorúbb migrációs törvények AfD támogatásával történő elfogadását, amint azt a Bild megbízásából készült exkluzív INSA-felmérés is mutatja. .Csak 33 százalék utasítja el az AfD-vel közös szavazást a Bundestagban. Ezek a számok is azt mutatják, mennyire megváltoztak a hangulatok az aschaffenburgi terrorcselekmény után: minden harmadik SPD-szavazó (32 százalék) most egyetértene a tűzfal megszűntetésével, vagyis az AfD-vel való együttműködéssel. A CDU/CSU támogatóinak 48 százalékának már nem okozna gondot, ha az AfD segítségével szigorúbb migrációs törvény születne, csupán 31 százalék nem akarja ezt. Az FDP 52 százaléka támogatná, 23 százaléka elutasítaná a tűzfal lebontását. A zöld szavazók hozzáállása más: 75 százalék egyértelműen elutasítja az AfD-vel való szavazást, de legalább 10 százalék már támogatja.

Pénzügyi vészhelyzet Berlinben a migráció miatt