Dánia mégis tárgyalna Grönlandról

Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte, hogy megbeszélést kezdeményezett Donald Trump újraválasztott amerikai elnökkel, aki az elmúlt időszakban többször is a Dániához tartozó Grönland feletti ellenőrzés átvételéről, mi több, esetleges erőszakos megszerzéséről is beszélt. Grönland éppen most kapott önálló helyet az új dán címeren.

„Javasoltunk egy beszélgetést Donald Trumppal, és arra számítok, hogy erre sor is kerül” – erről beszélt a Politico című brüsszeli lap szerint Mette Frederiksen csütörtök este újságíróknak, miután más magas rangú dán tisztviselőkkel

egyeztetett a Grönland kapcsán kialakult helyzetről.

Állítólag szeretik Amerikát

A mintegy hatvanezer lakosú sarkvidéki sziget azóta autonóm dán terület, hogy 1979-ben úgynevezett önrendelkezési jogot kapott.

Miközben az Egyesült Államok és Dánia vitatkozik az erőforrásokban gazdag szigetért, Múte Egede grönlandi miniszterelnök megismételte a Dániától való teljes függetlenségre vonatkozó felhívását, hogy

megszabaduljanak a „gyarmati korszak béklyóitól”.

A brit The Guardian által is idézett Egede kijelentette, hogy a közelgő választások után meg kell tenni a szükséges lépéseket Grönland, mint független állam kereteinek megteremtése felé.

Mindeközben Donald Trump Jr., az amerikai elnök legidősebb fia kedden Grönlandon – a világ legnagyobb szigetén, amely földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik – találkozott a helyi lakosokkal, és a közösségi médiában képeket tett közzé MAGA-felszerelésbe öltözött helyiekről, azt állítva, hogy Grönland szereti Amerikát és Trumpot.

Nagyobb lett a jegesmedve

Különös egybeesés, hogy éppen most változott meg Dánia címere: a Grönlandot jelképező jegesmedve már önállóan díszeleg a dán királyi udvar által közölt, legújabb országcímerben. X. Frigyes Dán király nyilván nem véletlenül változtatta meg most az ország 500 éves címerét.

Koppenhága, 2025. január 8. A dán királyi udvar által közreadott kép az eddigi és az új (j) dán címerről. Az egyebek mellett Dánia, Norvégia és Svédország közötti Kalmari Uniót jelképező három koronát (b) eltávolították az új változatról, és helyüket egy jegesmedve, valamint egy kos vette át, amelyek Grönlandot, illetve a Feröer-szigeteket szimbolizálják. Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2024 decemberében Grönlandnak, a Dániához tartozó, ásványi kincsekben és természeti erőforrásokban gazdag északi-tengeri sziget megvásárlásának a fontosságát hangsúlyozta. Trump első elnöki mandátuma alatt, 2019-ben már javasolta Grönland megvételét (Fotó: MTI/AP/Dán királyi udvar)

Moszkva is figyel

Egy magas rangú grönlandi politikus csütörtökön a Politicónak azt mondta, hogy a látogatás „megrendezett” volt, és figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne „szállja meg” a szigetet, és ne ismételje meg az alaszkai őslakosokkal való bánásmódját.

Míg a Fox News is aláhúzza: „Dánia vezetői továbbra is kitartanak amellett, hogy az északi-sarkvidéki terület nem eladó”, a BBC Moszkva reakcióira figyel.

A brit közmédia által idézett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: Oroszország szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem zárta ki, hogy katonai akcióval elvegyék Grönlandot Dániától – Peszkov szerint az Északi-sarkvidék

Oroszország nemzeti és stratégiai érdekszférájába tartozik,

és érdekelt az ottani békében és stabilitásban.

Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője hangsúlyozta, hogy „tiszteletben kell tartanunk Grönland területi integritását és szuverenitását”, a német kancellár, Olaf Scholz pedig egyértelművé tette, hogy a határokat nem szabad erőszakkal elmozdítani.

Kritikus ásványi anyagok

A Theconversation.com felidézi: amikor Donald Trump először 2019-ben  ajánlotta fel Grönland megvásárlását, széles körben nevetségessé vált, és egy lemondott dániai állami látogatáson kívül nem sok minden lett elképzeléséből. Ma viszont már jóval kevésbé irracionális Trump újabb ajánlata, mint amilyennek 2019-ben tűnhetett – szögezi le a lap, rámutatva, hogy Grönland kivételesen gazdag úgynevezett kritikus ásványi anyagokban.

Az Economist 2024-es jelentése szerint a szigeten

50 ilyen ásványi anyagból 43-nak ismert lelőhelye van.

Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint ezek az ásványok nélkülözhetetlenek az energia előállítását, továbbítását, tárolását és megőrzését szolgáló technológiákhoz.

A grönlandi kormányfő önrendelkezést akar országának. „Most jött el az ideje annak, hogy megtegyük a következő lépést országunk számára” – fogalmazott Múte Egede grönlandi miniszterelnök.

A miniszterelnök újévi beszédében határozottan kiállt a Dániától való függetlenség mellett, hangsúlyozva, hogy a „gyarmati korszak bilincseit” le kell vetni. Grönland 1979-ben kapott önkormányzatiságot, de továbbra is Dánia felügyelete alatt áll, főként kül- és védelmi politikáját tekintve. Egede szerint a meglévő kapcsolatok nem biztosítanak teljes egyenlőséget, és a szigetnek saját nemzetközi képviseletre van szüksége.

A függetlenségi törekvést Donald Trump megválasztott amerikai elnök korábbi kijelentései is erősítik, hiszen az egykori amerikai elnök újra felvetette Grönland megvásárlásának ötletét. Röviddel karácsony előtt Truth Social közösségi portálon megjelent bejegyzésében a következőket írta:

„A nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy érzi, hogy a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség”

Egy 2009-es megállapodás alapján Grönland csak egy sikeres népszavazással válhat önálló állammá, amelyet Egede akár már az áprilisi parlamenti választásokkal egy időben is elképzelhetőnek tart. Trump bejegyzésére reagálva Dánia bejelentette, hogy jelentősen megemeli a sziget védelmi kiadásaira fordított összeget.

Grönland nem eladó – jelentette ki a sziget választott vezetője hétfőn Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek a nagy északi-tengeri sziget „tulajdonjogával és ellenőrzésével” kapcsolatos megjegyzéseire reagálva.

„Grönland a miénk. Nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók. Nem veszíthetjük el a szabadságunkért vívott hosszú harcunkat” – írta közleményében Mute Egede miniszterelnök.

Trump vasárnap bejelentette, hogy Ken Howery volt stockholmi nagykövetet nevezi ki Dániába akkreditált nagykövetének, és megjegyzéseket tett a több mint 600 éve Dániához tartozó, félautonóm Grönlandra, ahol nagy amerikai légitámaszpont működik.

„A nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy érzi, hogy a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség”

– írta Trump a közösségi portálján, a Truth Socialon.

Trump, aki 2025. január 20-án teszi le a hivatali esküt, nem fejtette ki részletesebben ezt a gondolatot.

A dán kormánynak világossá kell tennie, hogy a Grönland feletti ellenőrzés nem képezheti vita vagy tárgyalás tárgyát – írta az X mikroblog portálon Rasmus Jarlov, a dán ellenzéki Konzervatív Párt parlamenti képviselője.

„Meg kell tiltani és akadályozni a dán terület ellenőrzésére irányuló amerikai törekvések folytatását”

– közölte Jarlov, aki a parlament védelmi bizottságának elnöke.

A mintegy 56 ezer lakosú sziget, amelynek a fővárosa – Nuuk – közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag. Ezek kiaknázása azonban lassan fejlődik, a sziget így gazdaságilag a halászat eredményességétől és a Dánia által nyújtott éves támogatástól függ.

A Pitufikk helységben működő légibázis révén Grönland stratégiailag fontos az Egyesült Államok számára.

Előző hivatali ideje alatt, 2019-ben Trump már kifejezte érdeklődését Grönland megvásárlása iránt, de a javaslatot mind Dánia, mind a sziget vezetése határozottan elutasította, mielőtt hivatalos tárgyalások kezdődhettek volna erről.

Trump vasárnap azzal is fenyegetett, hogy az Egyesült Államok visszaveszi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, azzal vádolva meg Panamát, hogy túlzottan magas díjakat kér a közép-amerikai átjáró használatáért, heves rosszallást váltva ki ezzel José Raúl Mulino panamai elnökből.