Orosz csúcsrakétákat telepítenek Fehéroroszországba

A jövő év második felében lehetségessé válik az Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakéták fehéroroszországi telepítése – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Minszkben.

Az orosz vezető arra reagált, hogy fehérorosz hivatali partnere, Aljakszandr Lukasenka arra kérte, telepítsen modern fegyverrendszereket, köztük Oresnyik rakétákat Fehéroroszországba, mert ez szerinte megerősítené az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam biztonságát a Nyugat részéről erősödő fenyegetés közepette.

Válaszában Putyin azt mondta, hogy az Oresnyik Fehéroroszországba telepítése 2025-ben válik lehetségessé. Az eszköz az orosz hadászati rakétaerők rendszerébe fog tartozni, de a célpontokat Minszk határozhatja meg.

Nukleáris hazardírozás? Hírszerzési adatok szerint a „Kedr” rakétakomplexumból származó, Oresnyik típusú rakétát lőhetett ki a két hete Oroszország. Az először interkontinentális ballisztikus rakétának vélt fegyvert az RS–26 Rubezs rakétatípus mintájára fejleszthették ki. Ez volt Moszkva legelső válasza a Brjanszki területen becsapódott ATACMS ballisztikus rakétával végrehajtott támadásra.

Oroszország hagyományos fegyverzetű, többszörösen önállóan célba juttatható rakétával (MIRV) felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájának (IRBM) ukrajnai bevetése jelentős eszkalációt jelez és a NATO-t feszült helyzetbe hozza – idézi az Asia Times a The Warzone című védelmi szaklapot, amely a Twz.com oldalon közölte információit.

Felveti a nukleáris hazardírozás veszélyét az, hogy a Dnyiprót ért november 21-i rakétatámadást követően az ukrán légierő és

több fajsúlyos nemzetközi orgánum is arról számolt be, hogy Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadott

– a bevetett fegyver tulajdonságai ugyanis erre engedtek következtetni.

15 perc alatt célba ért

Amerikai és nyugati tisztviselők viszont már az első órákban kijelentették, hogy

Moszkva egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát használt fel.

Justin Crump, a Sibylline kockázati tanácsadó cég vezérigazgatója és alapítója a BBC-nek elmondta, hogy Moszkva valószínűleg figyelmeztetésként indította ezt a rakétacsapást, és megjegyezte, hogy a rakéta – amely gyorsabb és fejlettebb, mint az arzenáljában lévő többi – képes komoly kihívást jelenteni Ukrajna légvédelmének.

A Dnyipro városánál becsapódó orosz rakéta több mint 13 000 km/h végsebességet ért el, és körülbelül 15 percbe telt, amíg elérte célját a kilövésétől számítva – közölte a Reuters brit hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva. A rakétát valószínűleg Asztrahán térségéből indították.

Hat robbanófejjel ellátva

Vlagyimir Putyin orosz elnök a támadás után kijelentette: Moszkva egy új, közepes hatótávolságú, hiperszonikus ballisztikus rakétával mért csapást egy ukrán katonai létesítményre. A Putyin által Oresnyik néven emlegetett rakéta becsapódása után az orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne támogassa Ukrajna háborús erőfeszítéseit.

Az orosz elnök a CNN által idézett televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy harci körülmények között tesztelték az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert.

Szergej Rjabkov, az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese pedig az Izvesztyija című orosz lapban hétfőn közölt nyilatkozatában aláhúzta:

„Oroszország katonai választ fog találni a Nyugat és Ukrajna részéről érkező kihívásokra és provokációkra”.

A rakéta az ukrán hírszerzés (HUR) adatai szerint

hat robbanófejjel volt ellátva. Sebessége a pálya utolsó szakaszában 11 Mach felett volt.

A Mach a szuperszonikus sebesség mérése. A 11 Mach körülbelül 13 600 km/h.

A Reuters két magas rangú ukrán kormánytisztviselőre hivatkozva hozzáfűzte: a robbanófejek nem tartalmaztak robbanóanyagot, így a becsapódó rakéta „csak korlátozott károkat okozott”.

A HUR hozzátette, hogy a fegyver valószínűleg a „Kedr” rakétakomplexumból származik. Vadim Szkibitszkij, az ukrán hírszerzés vezetője szerint az Oresnyik rakétarendszert 2021 júniusában tesztelték először.

Új hadászati képességek

Az ellentmondásos állítások közül, hogy pontosan milyen rakétát használtak, úgy tűnik igazolható, hogy többszörösen önállóan célozható visszatérő rakéta (MIRV) képességgel rendelkező ballisztikus rakétáról van szó. A közösségi médiában felbukkanó videókon látszik, hogy a jelek szerint hat robbanófej száguld a föld felé, majd többszörös becsapódás történik.

Ettől függetlenül egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a támadásra használt rakéta egy hagyományos fegyverzetű, az

RS–26 Rubezs rakétatípus mintájára kifejlesztett orosz ballisztikus rakéta volt

– írta később a Twz.com.

Karnyújtásnyira az interkontinentális rakétától

Az RSZ–26 Rubezs (fejlesztési kódneve Avangard; oroszul: РС–26 Рубеж; NATO-kódja: SS–X–31) mobil indítóállásból kilőhető, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet a Moszkvai Hőtechnikai Intézet fejlesztett ki.

Ez a rakéta az RSZ–24 Jarsz továbbfejlesztett változata, emiatt időnként Jarsz-M-ként is hivatkoznak rá. Hatótávolsága 2000–6000 kilométer közötti. A Dnyipróra kilőtt orosz rakéta is hasonló típusú fegyverzet lehetett.

Legfőbb újdonsága az RSZ–24-hez képes az

irányítható, nagy manőverezőképességű, a légkörbe hiperszonikus sebességgel visszatérő alkatrész.

Ha akarom, ballisztikus

Az RS–26-ot egyébként széles körben közepes hatótávolságú ballisztikus rakétának (IRBM) tekintik, egy olyan fegyverosztálynak , amelynek hatótávolsága körülbelül 1860 és 3410 mérföld között van – a tesztek során elért hatótávolsága alapján.

Oroszország azonban

korábban interkontinentális ballisztikus rakétaként (ICBM) jellemezte,

egy olyan típusú fegyverként, amely több mint 3410 mérföld távolságban is képes célba találni. Ennek az eltérésnek az oka elsősorban abban keresendő, hogy Oroszország korábban még

igyekezett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF) keretein belül maradni,

amely betiltotta az 500–5500 kilométeres (310 és 3410 mérföld) hatótávolságú ballisztikus és cirkálórakétákat. Az INF-megállapodás azonban 2019-ben összeomlott – írja a Twz.com.
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin Asztanában, a kazahsztáni állami látogatását és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján.

„Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, akkor mit tegyünk? Nem fogjuk megengedni. Ebben az esetben alkalmazni és használni fogjuk az összes, hangsúlyozom, az Oroszország rendelkezésére álló összes megsemmisítési eszközt, mindet. És minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.

Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célhoz megvan a megfelelő eszköze.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint Ukrajna nem képes önállóan atomfegyvert kifejleszteni, mert minden ehhez szükséges képessége elveszett, de atomerőművekből származó hulladékból össze tudna rakni egy „piszkos bombát”.

Hozzátette, hogy ha bármely más ország atomfegyvert adna át Kijevnek, az az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségek megsértését jelentené.

Korábban a The New York Times amerikai napilap közölt olyan értesülést, miszerint amerikai és európai tisztégviselők javaslatot tettek atomfegyver átadására Ukrajnának. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy nukleáris fegyverek Kijevnek való átadása a legsúlyosabb lépés lenne a konfliktus ellenőrizetlen eszkalációja felé.

Putyin az asztanai sajtóértekezleten elmondta, hogy az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első bevetését követően – múlt csütörtökön a dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre mért vele csapást az orosz hadsereg – az oroszországi kurszki régiót még két alkalommal támadták amerikai ATACMS rakétákkal. Az elnök szerint ezzel minimális kárt okoztak, de az amerikai fegyver bevetésének tényétől nem lehet eltekinteni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az Oresnyiket Kijevben a katonai vagy a politikai döntéshozatali központok ellen fogják-e bevetni, Putyin egy régi viccre utalva, amely a szovjet meteorológiai előrejelzésből űzött gyúnyt, azt mondta, „hogy mai a nap folyamán minden lehetséges”.

A védelmi minisztérium vezérkara fogja eldönteni, hogy a nyugati fegyverekkel elkövetett támadásokra milyen fegyverrel milyen objektumra mérjenek csapást

– tette hozzá.

A Juzsmas elleni támadásról szólva azt mondta: az Oresnyik rakéta olyan pusztító elemekkel volt felszerelve, amelyek akár 4000 Celsius-fokra is felhevülhetnek, és még a megerősített objektumokban is képesek három-négy emelet mélységben rombolni.

A sok pusztító elemmel felszerelt, új hiperszonikus rakéta hatása a nukleáris fegyveréhez fogható, de nem okoz sugárszennyezést

– magyarázta. Hatását egy meteorit becsapódásához hasonlította, amelynek nyomán hatalmas kráter keletkezik. Putyin szerint még tovább lehet növelni az erejét, de az Oresnyik már most nagypontosságú fegyver.

Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre szinte a teljes fronton, és újabb pozíciókat fog elfoglalni. Közölte, hogy az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és 100 drónnal 17 célpontot talált el, katonai és hadiipari létesítményeket, valamint az azokat támogató rendszereket.

Kijelentette, hogy Oroszország készen áll az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra a már ismertetett feltételekkel.

Az Olaf Scholz német kancellárral folytatott minapi telefonbeszélgetéséről elmondta, hogy ő volt az első a nyugati vezetők közül, aki megtörte a hallgatást. Tájékoztatása szerint eszmecsere volt közöttük, de mindkét fél maradt az álláspontjánál.

A több merényletet túlélő Donald Trumppal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a megválasztott amerikai elnök továbbra sincs biztonságban.

Angela Merkel emlékirataira kitérve, amelyben a volt német kancellár kifogásolta, hogy az orosz elnök megrémítette a labradorjával, azt mondta, nem tudta, hogy tárgyalópartnere fél a kutyáktól, és csak nyugodt, kellemes légkört akart teremteni. Közölte, hogy ilyet nem tesz többé, és a történtekért bocsánatot kért már többször is.

Európáról értekezve azt hangoztatta, hogy a kontinens szerinte megszűnt a világpolitika önálló, független, modern központjaként létezni, és úgy táncol, ahogy az amerikai kormányzat fütyül. Putyin szerint nem Oroszország felelős Európához fűződő kapcsolatainak megromlásáért, ez az európai establishment és politika belső állapotának következménye. Úgy vélekedett, hogy mindkét fél érdekelt a viszony helyreállításában.