Migrációs válság fenyegeti Európát Bassár el-Aszad bukása után

Migrációs válságot okozhat Európában Bassár el-Aszad hatalmának bukása Szíriában – figyelmeztetett David Lemmy brit külügyminiszter. A Bloomberg arról írt, hogy Lemmy szerint az Aszad-rezsim megdöntése a veszély pillanata és egyben lehetőség is. "Az a tény, hogy sokan kezdenek visszatérni Szíriába, pozitív jel, de sok múlik azon, hogy most mi történik" - mondta Lemmy. "Ez a Szíriába irányuló áramlás megfordulhat, és növelheti azok számát, akik veszélyes, illegális migrációs útvonalakon akarnak belépni a szárazföldi Európába és az Egyesült Királyságba" - tette hozzá.

Migrációs válság és terrorfenyegetettség

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terroristái megpróbálhatják kihasználni a szíriai helyzetet.
Erről december 9-én, hétfőn Japánban tett látogatásán beszélt újságíróknak – írja az Európai Pravda a CNN- re hivatkozva.
Austin szerint „az egész nemzetközi közösséget meglepte” az Aszad-rezsimmel szemben álló erők gyors előretörése Szíriában. "Fennáll annak a lehetősége, hogy a régióban olyan csoportok, mint az ISIS megpróbálnak élni ezzel a lehetőséggel és újjáépítik képességeiket" – figyelmeztetett.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan pedig megjegyezte, hogy az Egyesült Államok azon fog dolgozni, hogy megvédje magát a Szíriából induló terrorfenyegetettségtől.

A német kormány szerdán egy nyolcpontos tervet mutatott be, amelynek segítségével lehetővé tenné az országban lakó, több mint egymillió szíriai menekültnek, hogy „biztonságosan és méltóságteljesen” visszatérjenek hazájukba Bassár el-Aszad elnök vasárnapi bukását követően.

„Az önkéntes, biztonságos és méltóságteljes visszatérés – amelyet mindig is szorgalmaztunk – most, évek óta először tűnik a lehetséges határain belülinek” – áll a német szövetségi külügyminisztérium által kiadott, a szabad és demokratikus Szíriáról szóló nyolcpontos tervben.

– közölte a minisztérium a Politicóval.

Németország terve napokkal azután született meg, hogy vasárnap lázadó csoportok bevonultak a szíriai fővárosba, Damaszkuszba, és azt szabadnak nyilvánították az Oroszország által támogatott Aszad elnök rezsimjétől. Órákkal később Aszad állítólag elmenekült az országból, és Oroszországban kapott menedékjogot.

A rezsim megbuktatását követően Ausztria hétfőn bejelentette, hogy szíriai migránsok kitoloncolását tervezi, Belgium, Franciaország, Görögország és Németország pedig úgy döntött, hogy szünetelteti a szíriai menedékkérelmeket.

Németország hazaküldi a menekülteket

Nyolcpontos tervében a kormány jelzi, hogy az Aszad-rezsim megdöntése „jó hír Szíria és a világ számára”, de figyelmeztet a terrorizmus veszélyeire is. A terv többek között javasolja egy „Szíria barátai” csoport létrehozását az arab és a nyugati államok között, hogy a káros befolyásokat minimalizálják.

Hangsúlyozza továbbá a tűzszünet szükségességét és a „Szíria szuverenitását és területi integritását fenntartó hatalommegosztási megállapodás” elérése iránti elkötelezettséget. Az új polgári kormánynak – érvel a dokumentum – „az összes releváns társadalmi erő bevonásával és a terrorista csoportok kizárásával” kell működnie.

Tömeges kitoloncolásra várhatnak a szíriai menekültek – több európai ország már döntött is

Európa több országában már felfüggesztették a menedékkérést a szíriai menekültek számára, Ausztriában pedig már előkészítik a kitoloncolási programot is. Németországban november elejéig több mint tízezer szíriai nyújtott be menedékkérelmet, melyeket most mind felfüggesztettek.

Az Egyesült Királyság és más európai országok bejelentették, hogy felfüggesztik a szíriaiak menedékkérelmét, miután Damaszkuszban megbukott az Aszad-rezsim, maga Bassár el-Aszad elnök pedig elmenekült az országból. Londonban a Belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy „ideiglenesen szüneteltetik a szíriai menedékkérelmek elbírálását, amíg értékelik a jelenlegi helyzetet”.

„Minden, menedékkérelmekkel kapcsolatos országjelentést folyamatosan felülvizsgálunk, hogy reagálhassunk az újonnan felmerülő kérdésekre” – tette hozzá a szóvivő. Annak ellenére megkezdődtek a határozott intézkedések, hogy egyelőre nem világos Szíria jövője, miután a fővárost már elfoglalták a lázadók, Aszad pedig Oroszországba menekült.

Szíriaiak a legnagyobb menedékkérő csoportot alkotják az országban, idén novemberig 12 871 kérelmet nyújtottak be. Az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner hozzátette: „Utasítottam a minisztériumot, hogy készítsen elő egy programot a rendezett visszatérésre és kitoloncolásra Szíriába.” További részleteket azonban nem közölt – írja a The Guardian.

Nem számíthatnak sok jóra a szíriai menekültek

Németország Európa legnagyobb szíriai diaszpórájának ad otthont, közel egymillió szíriai menekültet fogadott be az ország pusztító háborúja elől. Nancy Faeser belügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Aszad „brutális zsarnokságának” megdöntése sokak számára nagy megkönnyebbülést hozott. „Sok menekült, aki Németországban talált védelmet, most végre reménykedhet abban, hogy visszatérhet szíriai hazájába, és részt vehet az ország újjáépítésében” – nyilatkozta Faeser.

Ugyanakkor hozzátette, hogy „a szíriai helyzet jelenleg nagyon bizonytalan”, és a „labilis helyzetre” hivatkozva a szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal döntést hozott az eljárások befagyasztásáról – több mint 47 ezer szíriai menedékkérelem vár elbírálásra. 

A svéd migrációs ügynökség bejelentette, hogy szünetelteti a szíriai menedékkérelmek és kitoloncolások elbírálását. A francia kormány szintén fontolóra vette a jelenlegi menedékkérelmek felfüggesztését. Görögország is felfüggesztett körülbelül 9 ezer szíriai menedékkérelmet, míg Finnország, Norvégia, Olaszország, Hollandia és Belgium állítólag hasonló lépéseket tett.

A szíriai drúz kisebbség képviselői az interneten pénteken terjesztett videóüzenetükben Izraelhez csatolásukat kérték, hogy ne kelljen az új szíriai kormány fennhatósága alatt élniük.

Az izraeli-szíriai határhoz közeli Hader nevű szíriai drúz faluban tartott gyűlésen felvett videóüzenetükben azt kérték a drúz kisebbség képviselői az izraeli hadseregtől (IDF), hogy csatolják őket Izraelhez.

„Mi a sorsunk?” – kérdezi a felvételen az egyik megszólaló, és a közönség azt válaszolja a költői kérdésre: „Izrael.”

„Hader népének nevében, ha választanunk kell, akkor a kisebbik rosszat választjuk. A Golán-fennsík izraeli részéhez akarunk csatlakozni, hogy megőrizzük becsületünket. És ez minden környező falvat érint, mert Háder sorsa az egész régió sorsa. Azt kérjük, hogy csatlakozzunk a Golánon élő népünkhöz, szabadságban és méltóságban éljünk” – mondták.

Ugyanakkor a szíriai ellenzék meg nem nevezett aktivistája a ynet című izraeli hírportállal azt közölte, hogy ez a kérés nem alapul konszenzuson, noha többfelé jelentek meg efféle felhívások. De más dél-szíriai csoportok tiltakozásuknak és aggodalmuknak adtak hangot, amikor értesültek erről az ügyről.

A ynetnek nyilatkozó izraeli katonai szakember szerint „tartanak tőle, hogy fegyveres dzsihadisták érkeznek az izraeli határhoz, és ezért megnyugtatja őket a drúz kisebbség jelenléte a határ túloldalán, különösen Hadernál.”

A drúz vallási vezetést Izraelben nagyon aggasztja a határon túli drúzok sorsa, mert a dzsihadisták már sok drúz közösségben, főként Damaszkusz és Észak-Szíria területén elkezdték követelni a drúzoktól, hogy adják át fegyvereiket.

„Ez egzisztenciális veszélyt jelent számunkra, és ezért együttműködünk az izraeli biztonsági erőkkel, hogy megvédjük a szíriai drúz kisebbséget minden veszélytől” – nyilatkozta egy izraeli drúz vallási vezető a lapnak.

Szíria és Izrael határán számos drúz családot kettészakított az 1967-es háború, mely után a Golán-fennsíkon négy drúz falu Izraelhez került, miközben rokonaik Szíriában maradtak.

A drúzok még Aszad bukása előtt átvették az irányítást a szíriai központjuknak tekintett al-Sveida város felett, ahol előzőleg több százan tüntettek a főtéren. Többen meghaltak a szíriai hadsereggel kirobbant összecsapásokban, s a drúz milíciák a városban elfoglaltak egy rendőrőrsöt és a központi börtönt, ahonnan az összes foglyot elengedték.

Aszad idején Szíriában a kisebbség képviselői szerint korlátozták és akadályozták a drúz közösség függetlenségét. A szíriai drúzok vallási vezetője, Hekmat al-Hadzsri sejk „zöld utat” adott a rendszer elleni fellépésre, noha a drúz vallás szerint a közösség tagjai mindig lojálisak az adott politikai hatalommal.

Izraelben közel százötvenezer tagból álló drúz kisebbség él, akik állampolgári jogokat élveznek, és a férfiak bevonulnak az izraeli hadseregbe, ahol gyakran főtiszti rangig jutnak.

Miután megbukott a szíriai rezsim, kérdés, hogy a különféle összetételű, egymás alárendeltségét el nem fogadó csoportok fellépésének hatására a konszolidáció vagy a konfrontáció irányába indul-e el Szíria; ettől függ, hogy megindulhat-e a visszatelepülés, vagy a visszatelepítés – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.

„Nem lehet megmondani, mi fog történni, de bizonyos törekvések jól láthatók” – mondta, itt említve, hogy Izrael szétbombázta a szír hadiflottát, szétbombázott nagy hadianyag készleteket és fegyvergyárakat, hogy az újonnan alakuló hatalom ne jusson például vegyifegyverek birtokába, továbbá, az Egyesült Államok szintén bombázta Szíriát, az ismét megerősödni látszó Iszlám Állam bizonyos csoportosulásait.

A főtanácsadó szavai szerint képlékeny politikai biztonsági helyzet tanúi lehetünk, amelynek különféle kihatásai lehetnek.

Mint mondta, a 2015-től Európában élő szíriaiak ünnepelnek, és legalábbis szavakban, a visszatérésre készülnek, másrészt egyes nyugat-európai államok, például Ausztria, felfüggesztették a szírek menekültkérelmének elbírálását.

„Itt most az a kérdés, hogy megindulhat-e a visszatelepülés, vagy a visszatelepítés, ami a szír belső helyzet alakulásától függ, Ha az utóbbi, annak menekülthullám a vége” – tette hozzá.

Kiemelte, a kulcsszereplő ebben a kérdésben Törökország, ahol most is három és fél millió menekült tartózkodik, és ez a nagyszámú jelenlét már politikai nyugtalanságot vált ki a lakosságból, túl azon, hogy az észak-szír területeken lévő kurd erők a török állam célpontját képezik.

Bakondi György szerint a bonyolult helyzetben benne van az a lehetőség, hogy újabb menekültek érkeznek, az is, hogy közöttük növekedhet a volt hadsereghez, titkosszolgálathoz, rendőrséghez kapcsolódó, vagy akár terrorcsoportokhoz kapcsolódó személyek megjelenése.

A főtanácsadó úgy vélte, hogy az Európai Unió központja kivár a menekültkérelmének elbírálásának felfüggesztésével, de bírálta azt a néppárti, liberális és baloldali frakciók által megkötött paktumot, amely hangsúlyozza a migrációs paktum mielőbbi bevezetését, benne azt, hogy az érkezetteket szét kell osztani bizonyos kvóták szerint.

Bakondi György hangsúlyozta a külső határok védelmének fontosságát. Bulgária és Románia januárban csatlakozhat a schengeni övezethez. A két ország tagsága kapcsán azt mondta, Magyarország érdeke, hogy kitolja a külső határokat, és minden segítséget megadnak a román és bolgár hatóságoknak az eredményes határőrizethez, ezáltal tehermentesítve a magyar határellenőrzésre nehezedő nyomást.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: „pillanatnyilag Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Olaszország a fő migrációs útirány a Balkánon, viszont télen a magas hegységi terep nehezebben járható. Részben ennek, részben pedig a szerb rendőri szigor enyhülésének hatására nőtt a migránsok aktivitása a szerb-magyar határon, és megjelentek újra embercsempész bandák is” – tette hozzá Bakondi György.