Sokakat meglepett a szír rezsim villámgyors összeomlása

Bassár el-Aszad volt szíriai elnök Moszkvában tartózkodik, és menedékjogot kapott Oroszországban – közölte egybehangzóan a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy Kreml-beli forrásra hivatkozva.

„Aszad és családtagjai Moszkvába érkeztek. Oroszország humanitárius megfontolások alapján menedékjogot adott nekik” – mondta a TASZSZ-nak a tisztségviselő.

Hozzátette: Moszkva szükségesnek tartja, hogy az ENSZ égisze alatt újra meginduljanak a tárgyalások a szíriai helyzet rendezéséről.

„Orosz hivatalos személyek kapcsolatban állnak a szíriai fegyveres ellenzék képviselőivel, amelynek vezetői garantálták az orosz katonai bázisok és diplomáciai létesítmények biztonságát Szíria területén” – hangsúlyozta a Kreml-forrás.

Reményét fejezte ki, hogy folytatódni fog a politikai párbeszéd a szíriai nép érdekei és az Oroszország és Szíria közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődése érdekében.

Előzőleg az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Aszad a szíriai fegyveres konfliktus számos résztvevőjével folytatott tárgyalások eredményeként úgy döntött, hogy távozik az elnöki posztról és elhagyja az országot, utasítást adva a hatalom békés átadására. Oroszország nem vett részt ezeken a tárgyalásokon. A minisztérium emellett arra hívott fel minden érintett felet, hogy tartózkodjon az erőszak alkalmazásától, és a kormányzással kapcsolatos kérdéseket politikai eszközökkel oldja meg.

A Reuters korábbi sajtóértesülései szerint Bashar al-Aszad szíriai elnök repülőgépe eltűnt a radarról. A lap két magas rangú katonatisztre hivatkozva közölte az információt. A forrás szerint a repülőgép kezdetben Szíria tengerparti régiója felé tartott, majd váratlanul irányt változtatott, az ellenkező irányba repült, mielőtt végleg eltűnt a térképről.

A Reutersnek nem áll rendelkezésére hivatalos információ arról, hogy kik tartózkodtak a gépen. Két szíriai forrás úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy nagy valószínűséggel Aszad is a fedélzeten volt, és a repülőgép balesetet szenvedett. Az információt hivatalos források egyelőre nem erősítették meg

Bassár el-Aszad szíriai elnök ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból – jelentette korábban az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja a szíriai hadsereg tisztjeire hivatkozva.

Mohammed Gázi al-Dzsaláli szíriai miniszterelnök vasárnap reggel bejelentette, hogy kész támogatni a kormányzat fenntartását, és kész együttműködni a szíriai nép által választott bármilyen vezetéssel, illetve az ellenzékkel is, miután az államfő elhagyta a fővárost, amelynek területére behatoltak a felkelők. A kormányfő egyben hangsúlyozta, hogy

kész haladéktalanul átadni a hatalmat „egy megválasztott vezetésnek”.

A lakosságot a fejlemények tükrében együttműködsre intette és felszólította, hogy tartózkodjanak a közvagyon megrongálásától. Mint mondta, Szíriából a szomszédaival barátságos viszonyt ápoló „rendes állam” lehet. Dzsaláli közölte azt is, hogy nem érdekelt politikai tisztségben, vagy más kiváltságokban. „Úgy hisszük, hogy Szíria a szíriaiaké” – tette hozzá.

Dzsaláli az al-Arabíja pánarab hírtelevíziónak telefonon nyilatkozva elmondta, hogy a kormánynak nincs tudomása Aszad hollétéről, illetve arról sem, hogy mikor hagyta el az országot. Közölte, hogy legutóbb szombat este beszélt az elnökkel. Az országban kialakult helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „meglátjuk, mit hoz a holnap”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs tudomása arról, hogy a szíriai védelmi minisztérium, alárendeltségében a kormányerőkkel, még működik-e. Hozzátette, hogy a kormány nincs kapcsolatban az elnök feleügyelete alatt állt biztonsági szervekkel.

Dzsaláli korábban távközlési miniszter volt, szeptemberben nevezték ki kormányfőnek. Dzsaláli egyebek között európai uniós szankciók hatálya alatt áll, amelyeket a szíriai nép erőszakos elnyomása miatt rendeltek el vele szemben.

Ijad al-Hatib távközlési miniszter szintén az al-Arabíjának nyilatkozva elmondta, hogy a szíriai kormány biztonsági garanciákat kapott a Damaszkuszt elfoglaló Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista csoporttól.

A szíriai hadsereg vasárnap kora reggel közölte, hogy folytatja a terrorista csoportok elleni katonai műveleteket Hama, Homsz és Deraa tartományokban, ahol az utóbbi napokban villámoffenzívát indítottak a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista csoport és a vele szövetséges szervezetek. Hozzátette, hogy Szíria nagyszabású összeesküvés célpontja és éberségre intette az állampolgárokat az ország szuverenitása és stabilitása megőrzése végett. Ugyanakkor nem sokkal korábban a Reuters brit és a dpa német hírügynökség katonai forrásokból úgy értesült, hogy

a szíriai hadsereg főparancsnoksága arról tájékoztatta a tiszti kart, hogy Aszad 24 éves uralmának vége.

Szemtanúk beszámolói szerint Damaszkusz főterén ezrek gyűltek össze zászlókat lengetve és azt skandálva, hogy „szabadság”. A közösségi médiában megjelent felvételek tanúsága szerint a szíriai fővárosban

éneklő emberek másztak fel páncélosokra, többen tácoltak és isten áldását kérték Szíriára.

A szomszédos Törökországban, ahol több mint három millió szíriai menekült él, szintén ünneplő szíriaiakat lehetett látni az éjszaka során készült felvételeken. Többen tűzijátékot is gyújtottak. A lázadócsoportok időközben a közösségi médiában bejelentették Aszad elnök kormányának megdöntését és Damaszkusz „felszabadítását”.

Az iszlamista felkelőket az elnöki palota területén is látták. Szemtanúk szerint a fegyveresek bejutottak a palotába és azt skandálták, hogy „Allahu akbar!”. A közösségi médiában megjelent videókon a bejáratnál levegőbe lövöldöző férfiakat lehetett látni. Az al-Arabíja pedig a termeket és kerteket felderítő lázadókról mutatott felvételeket.

„Aszad, a zsarnok elmenekült” – áll a felkelők közleményében. „Ez az a pillanat, amelyre a menekültek és a rabok oly sokat vártak, a hazatérés és szabadság pillanata évtizedek elnyomása és szenvedése nyomán” – közölték. A világszerte élő szíriai polgárháborús menekültek millióihoz intézve üzenetüket hozzátették:

„a szabad Szíria vár rátok”.

A felkelők egyben bejelentették a rabok elengedését a Damaszkusz határában található hírhedt Szednaja katonai börtönből. A lázadók vasárnapra virradóra jelentették be Homsz városának bevételét, s közölték, hogy Damaszkusszal párhuzamosan az északkeleti Deir-ez-Zór városa ellen vonulnak.

Ahmed as-Sharáa, a felkelők egyik vezére közölte: megtiltották a lakosoknak, hogy a középületek közelébe menjenek hozzátéve, hogy az intézmények a hivatalos átadásig a „volt miniszterelnök” felügyelete alatt állnak.

A Fehér Ház helyi idő szerint szombaton közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök és csapata figyelemmel kísérik a rendkívüli eseményeket Szíriában, és kapcsolatban állnak a regionális partnerekkel.

Hadi al-Bahra, az egyik legfőbb szíriai ellenzéki csoport vezetője az al-Dzsazíra Mubasír hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a felkelők találkozni fognak arab és európai országok, valamint

az ENSZ képviselőivel, hogy Szíria további sorsáról egyeztessenek.

Mazlúm Abdi, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, kurd vezetésű lázadószervezet parancsnoka úgy fogalmazott, hogy „ez a változás lehetőséget nyújt egy új Szíria felépítésére a demokrácia és az igazságosság alapján”. Kijelentette, hogy így lehetne biztosítani minden szíriai jogait. „Szíriában történelmi pillanatokat élünk meg az autokrata damaszkuszi rezsim elestével” – tette hozzá. Az Egyesült Államok szövetségesének számító kurd milíciák Szíria északkeleti területeit tartják ellenőrzésük alatt.

Bármilyen rezsim is kerül most hatalomra Szíriában, abban lesz érdekelt, hogy védje a keresztényeket és fenntartsa velük a jó kapcsolatot - jelentette ki Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a hirado.hu-nak. A Közel-Kelet szakértő elárulta, a Szíriában most kialakult helyzet nem érte váratlanul, mert megvoltak az előjelei az Aszad-rezsim bukásának, arra azonban szerinte még a felkelők sem számítottak, hogy ilyen gyorsan végbemegy a fordulat az országban.

Vasárnap virradóra elhagyta Damaszkuszt és ismeretlen helyre távozott Bassár el-Aszad szíriai elnök, miután a lázadók sikeresen elfoglalták a fővárost. Sayfo Omar szerint több tényező vezetett az elnök bukásához: egyrészt az oroszokat, akik korábban támogatták Aszadot, jelenleg lefoglalják az Ukrajnában zajló események, valamint a libanoni Hezbollahot is meggyengítették az Izraellel vívott harcok, ezért ők nem tudtak segítséget nyújtani a kormányerőknek, másrészt a gazdaság annyira kivéreztette a lakosságot, köztük a katonákat is, akiknek egy havi zsoldja egy heti élelmüket sem fedezte, hogy végül a hadsereg sem állt ki különösebben a rezsim mellett.

“Egy olyan országban, ahol a lakosság 90 százaléka szó szerint éhezik, ki várhatja el, hogy kiálljon Aszadért?”

– tette fel a kérdést a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója Fotó: Gyurkovits Tamás

A szakértő úgy látja, sokan aggódnak most amiatt, hogy a felkelők magját olyan szervezetek alkotják, mint például az al-Kaidás múlttal rendelkező Haj’at Tahrír as-Shám, szerinte azonban ők az elmúlt szűk évtizedben sokat konszolidálódtak és bár Szíriában élő keresztények úgy tartották, hogy inkább Aszad maradjon hatalmon, különben a „lefejező iszlamisták” jönnek helyette, ez nem így lesz. Sayfo Omar szerint a szír társadalom nagyon összetett, így ahhoz, hogy bárki képes legyen stabilan, nem csak pusztán nyers erővel uralni az országot, ahhoz szüksége van a kiegyezésre a különböző felekezetekkel.

„Őszinteségből vagy taktikából, de az iszlamista erőknek most az az érdeke, hogy a szír keresztényeknek a lehető legjobb dolguk legyen

és ne érezzék magukat üldözve, ezzel is bizonyítva a nemzetközi közvélemény felé, hogy nem jelentenek senki számára fenyegetést.” – jelentette ki Sayfo Omar.

A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a hirado.hu-nak arról is beszélt,

szerinte nem fenyeget újabb migrációs hullám, mert az Aszad-rezsim bukása Törökország számára új lehetőséget nyújt,

hiszen az országból elmenekült több millió ember jelentős része kormányellenes volt, akiket jogi eszközökkel és az ingatlanjaik államosításával is akadályoztak a hazatérésükben. Szerinte a törököknek most az az elsődleges céljuk, hogy a területükön lévő mintegy 3,6 millió szír menekültet minél előbb visszaküldjék a hazájukba.