tóth gabi
Egyre többen osztják a magyar álláspontot a migráció ügyében. EU-csúcs kezdődik Brüsszelben.
EU-csúcs kezdődik Brüsszelben. Kiemelt téma lesz az illegális migráció visszaszorítása, az ukrajnai háború, az unió versenyképességi kihívásai és a közel-keleti helyzettel kapcsolatos európai álláspont. Ismét terítéken lesz a migrációs paktum ügye, ami 2026-tól lépne hatályba, de már több ország is módosításokat javasol: Németország, Franciaország szigorúbb bevándorlási szabályokat, Hollandia és Magyarország a paktum végrehajtása alóli kivételszabályokat akar. A lényeg: különböző tagállami érdekek miatt egyáltalán nincs politikai konszenzus a kérdésben.
A migrációs paktum mondhatni "vissza küzdötte magát" az uniós állam és kormányfők tanácskozására. Ugyanis egyre több ország akar egyre kevesebb bevándorlót befogadni. Berlin évekig lefékezte mindazt, aminek a tömeges migrációt kellett volna csökkentenie, például a földközi-tengeri menekülési útvonalak lezárását - írja a Bild. Aztán jött Solingen, az iszlamista késes támadás a városi fesztiválon, a bevándorlást ellenző AfD megerősödése a tartományi választásokon, és Németország hirtelen bevezette a határellenőrzést anélkül, hogy előbb konzultált volna szomszédaival. Németország és Franciaország is uniós kitoloncolási offenzívára szólított fel. Tehát akik eddig a kisujjukat sem mozdították, most a kormányzó pártok túlélésért váratlanul érdekeltek lettek a szigorúbb migrációs szabályozásban.
Brüsszel új törvénytervezetet akar előterjeszteni az országba illegálisan belépő migránsok hazaszállításáról. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 27 tagállamnak címzett, hétfőn este közzétett levelében jelentette be. A Bizottság elnöke ezzel 15 tagállam azon kéréséhez csatlakozott, hogy a menedékkérőket biztonságos harmadik országokba szállítsák át. "A visszatérési központok esetében kulcskérdés, hogy az uniós tagállamok találnak-e olyan partnereket, akik hajlandóak lesznek létrehozni ezeket a központokat. És még inkább, hogy megtalálják-e a módját annak, hogy a származási és tranzitországokat rávegyék a visszafogadási feltételek betartására" - írja az Euronews.
De például Varsó és Budapest egészében elutasítja az új migrációs egyezmény. A lengyel Donald Tusk szombaton kijelentette, hogy kormánya nem kívánja tiszteletben tartani az új paktum rendelkezéseit. Olaszország zárt menedéktáborokat épített Albániában a hajóval érkezők menekültek kérelmeinek feldolgozására. Vagyis csak azokat engedi be az olasz kormány Európába, akik erre engedélyt kapnak. A múlt heti EP-vitán Orbán Viktor arról is szólt, hogy az illegális migráció és a biztonsági fenyegetések most már azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik. Közölte: csak azokat szabad beengedni az Unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt, és belépni csak engedéllyel lehet az Unióba. Úgy tűnik, hogy míg korábban Magyarország és Olaszország súlyos kritikákat kapott a bevándorlással kapcsolatos kemény álláspontjuk miatt, most a tagállamok febbe az irányba tartanak.
Versenyképesség
Az EU-csúcson az állam és kormányfők közötti megbeszélések egyik fontos pontja lesz az Európai Tanács november 8-i budapesti informális tanácsának előkészítése, ahol a cél az európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozat elfogadása lesz. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály a pénzügyminiszterek legutóbbi találkozóján azt mondta: az Európai Unió gazdasága évek óta egyre inkább lemarad a versenytársaitól, az Egyesült Államok gazdasági növekedése az EU-hoz viszonyítva ötszörös, Kínáé pedig tízszeres. A pénzügyminiszter emlékeztetett: a blokkosodás politikája eddig kizárólag ahhoz vezetett, hogy az Európai Unió jelentősen lemaradt a versenytársaitól. Magyarország a gazdasági semlegességet helyezte előtérbe, ami nyitott marad a nyugati és keleti piacokra egyaránt. Mint fogalmazott: ennek megfelelően elutasítjuk azokat a büntetővámokat, amelyeket az Unió a kínai elektromos autók importjára vetett ki.
Ukrajnai háború
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várhatóan személyesen vesz részt az EU-vezetők csúcstalálkozóján. Miután a múlt héten bejárta az európai fővárosokat – Berlint, Londont, Párizst és Rómát – bemutatja „győzelmi” tervét, miközben Kijevnek az orosz háború kezdete óta a legkeményebb téllel kell szembe néznie, a front pedig átszakadással fenyeget. Mark Rutte NATO-főtitkár pedig várhatóan beszámol arról, hogy a katonai szövetség tagjai (Magyarország nélkül) mennyit költöttek Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre az év első hat hónapjában, miután évi 40 milliárd eurós kötelezettséget vállaltak.
Közel-keleti konfliktusAz EU vezetői megvitatják a közel-keleti legújabb fejleményeket, különös tekintettel az erőszak kritikus eszkalációjára a régióban. Az EU a leghatározottabban elítéli Irán Izrael elleni támadását, és sürgeti az összes felet, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet gyakorolják, és tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Az EU teljes mértékben elkötelezett a feszültség csökkentése és az eszkaláció enyhítése mellett.