Marics Peti
Harmincezer afgán migráns indulhat Görögországba. A görögök nem kérik a harmincezer embert.
Harmincezer afgán migráns készülő visszatoloncolásáról írnak a görög lapok. A mediterrán ország politikusai érthető módon kiakadtak a német terven – írja a Bild több görög lapot idézve.
Harmincezer migráns visszaküldése jóval hatalmas lenne az ország számára, hiszen ez a létszám magasabb, mint az augusztusig Görögországba érkező illegális bevándorlók száma, legalábbis a Frontex adatai szerint.
Németország bejelentése, miszerint hétfőtől minden határon ellenőrzést vezet be, feldühíti az embereket az EU déli országában. Az athéni vasárnapi újságok közül a Kathimerini arról ír, hogy a német kormány migránsok visszatoloncolását kilátásba helyező terve felidézi a 2015-ös év migrációs rémálmát. Egy másik újság „Lezárt határok, nyitott sebek” című cikkében azt írja, hogy Görögország nem fogadja el a migránsok visszatérését, és több országgal együtt az ügy miatt Brüsszelhez fordul.
A "Proto Thema” azzal vádolja Németországot, hogy „exportálja belpolitikai válságát”, válaszul a jobboldali AfD tartományi választáson aratott győzelmére. A menekültek visszatérése származási országaikba az EU destabilizálásával fenyeget.
Az „ Eleftheros Typos” szintén „aggodalmát fejezi ki az új migrációs válság miatt”, amelyet „Németország egyoldalú döntése” okozott. Cikkük címe: „Németország lezárja a határokat, Erdogan kinyitja a zsilipeket". A „Kontra" pedig szeretné tudni, mi igaz abból, hogy „Németország 15 000 eurót kínál nekünk minden visszafogadott migráns után. Olaf Scholz kancellár pedig 30 000 afgán visszatérését szorgalmazza Görögországba." Az információ állítólag a görög migrációs minisztériumtól származik.
A „Dimokratia” pedig azt írja, hogy a német kancellár „bombát helyez az EU pilléreire”.
A görög lapok értékelése szerint Olaf Scholz a német szélsőjobboldal előretörése után kényszerült hirtelen változtatni korábbi politikáján. Három okot említenek, az első az illegális bevándorlás megfékezése, a második az iszlamista fenyegetés visszaszorítása, a harmadik ok a koalíciós pártok népszerűségének visszaesése, valamint az AfD előretörése. A görög lapok emlékeztetnek, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 77%-a szeretne változást a német bevándorlási és menekültügyi politikában.