Újra megpróbálkoznak a kitoloncolással a németek

Eközben Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indított ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.

Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.

A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.

Harmincezer afgán migráns készülő visszatoloncolásáról írnak a görög lapok. A mediterrán ország politikusai érthető módon kiakadtak a német terven – írja a Bild több görög lapot idézve.

Harmincezer afgán migráns miatt tört ki német-görög politikai vihar 

Harmincezer migráns visszaküldése jóval hatalmas lenne az ország számára, hiszen ez a létszám magasabb, mint az augusztusig Görögországba érkező illegális bevándorlók száma, legalábbis a Frontex adatai szerint.

Németország bejelentése, miszerint hétfőtől minden határon ellenőrzést vezet be, feldühíti az embereket az EU déli országában. Az athéni vasárnapi újságok közül a Kathimerini arról ír, hogy a német kormány migránsok visszatoloncolását kilátásba helyező terve felidézi a 2015-ös év migrációs rémálmát. Egy másik újság „Lezárt határok, nyitott sebek” című cikkében azt írja, hogy Görögország nem fogadja el a migránsok visszatérését, és több országgal együtt az ügy miatt Brüsszelhez fordul.
A "Proto Thema” azzal vádolja Németországot, hogy „exportálja belpolitikai válságát”, válaszul a jobboldali AfD tartományi választáson aratott győzelmére. A menekültek visszatérése származási országaikba az EU destabilizálásával fenyeget.
Az „ Eleftheros Typos” szintén „aggodalmát fejezi ki az új migrációs válság miatt”, amelyet „Németország egyoldalú döntése” okozott. Cikkük címe: „Németország lezárja a határokat, Erdogan kinyitja a zsilipeket". A „Kontra" pedig szeretné tudni, mi igaz abból, hogy „Németország 15 000 eurót kínál nekünk minden visszafogadott migráns után. Olaf Scholz kancellár pedig 30 000 afgán visszatérését szorgalmazza Görögországba." Az információ állítólag a görög migrációs minisztériumtól származik. 

A  „Dimokratia”  pedig azt írja, hogy a német kancellár „bombát helyez az EU pilléreire”.

A görög lapok értékelése szerint Olaf Scholz a német szélsőjobboldal előretörése után kényszerült hirtelen változtatni korábbi politikáján. Három okot említenek, az első az illegális bevándorlás megfékezése, a második az iszlamista fenyegetés visszaszorítása, a harmadik ok a koalíciós pártok népszerűségének visszaesése, valamint az AfD előretörése.  A görög lapok emlékeztetnek, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 77%-a szeretne változást a német bevándorlási és menekültügyi politikában.

Németország és Kenya migrációs megállapodást írt alá pénteken azzal a céllal, hogy ösztönözzék a képzett munkaerő beáramlását a kelet-afrikai országból a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő német piacra.

Olaf Scholz német kancellár William Ruto kenyai elnökkel közösen Berlinben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a megállapodásnak köszönhetően képzett munkavállalók érkezhetnek majd Németországba vagy fiatalok jöhetnek tanulni. A kancellár szerint ez az együttműködés segíthet enyhíteni a munkaerőhiányt, amelynek már érezni a hatásait a német gazdaságban.

„Boldogulásunk alapja, hogy nyitottak vagyunk a világra, és ezt meg kell őriznünk” – jelentette ki Scholz, hozzátéve, hogy a nyitottság mellett nagyon fontos egyértelműen korlátozni az illegális bevándorlást.

A német kancellár elmondta, a megállapodás biztosítja azt is, hogy hatékonyabban vissza tudják küldeni Kenyába azokat, akik törvénytelenül tartózkodnak Németországban.

William Ruto országának „hatalmas humán tőkéjét”, innovációs erejét és kreativitását méltatta. Kiemelte, hogy Kenyában a népesség átlagéletkora 20 év.

A kenyai elnök azt mondta, a megállapodás kölcsönös előnyökkel jár, mert összehozza a képzett fiatal kenyaiakban rejlő potenciált a német technológiával és erőforrásokkal.

A német kormány korábban már aláírt hasonló migrációs megállapodást Indiával, Marokkóval és Grúziával is, jövő héten pedig Üzbegisztánnal kötnek szerződést. Előkészítés alatt van továbbá hasonló együttműködés Moldovával, Kirgizisztánnal és a Fülöp-szigetekkel.

Szakértők szerint Németországnak – a hazai munkaerőpiac elöregedése miatt – évente nagyjából 400 ezer képzett bevándorló munkavállalóra lenne szüksége.

A holland kormány szerdán hivatalos kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy kimaradhasson a 2026-ban életbe lépő új menekültügyi és migrációs paktumból.

„Most tájékoztattam az Európai Bizottságot, hogy Hollandia ki szeretne maradni a paktum megvalósításából. Újra a saját kezünkbe kell vennünk menekültügyi politikánkat” – közölte az X-en Marjolein Faber migrációs ügyekkel foglalkozó miniszter.

Faber az Európai Bizottsághoz címzett levelében azt írja, hogy az új holland kormány „drasztikusan” csökkenteni akarja a Hollandiába irányuló migrációt, „hogy továbbra is teljesíteni tudja alkotmányos kötelezettségeit: a lakhatás, az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítását”. A holland kormány kérni fogja a kívülmaradást az uniós szerződés módosításakor – írja Faber a levélben.

Az Európai Bizottság szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján a kívülmaradási kérelemmel összefüggésben hangsúlyozta: a menekültügyre és a migrációra vonatkozó uniós szabályok továbbra is kötelezőek Hollandiára nézve, s az így is marad az uniós alapszerződés esetleges módosításáig.

„Nem számítunk arra, hogy az uniós szerződést a közeljövőben módosítják” – mondta az uniós szóvivő. Üdvözölte viszont, hogy Marjolein Faber levelében azt írta: hogy Hollandia folytatja az év elején elfogadott és alig két év múlva hatályba lépő európai menekültügyi paktum végrehajtását.

„A holland kormány nagyon világosan fogalmazott, hogy a kívülmaradást a szerződésmódosítás megnyitása esetén tennék meg, ami most egyelőre nem fog megtörténni” – hangsúlyozta szóvivő.

A holland kormánykoalíció azt tervezi, hogy rendkívüli állapotot hirdet, és felfüggeszti a menekültügyi törvény egyes részeit a parlament jóváhagyása nélkül. Ez a kérdés azonban egyelőre megosztja a négypárti koalíciót, az Új Társadalmi Szerződés jobboldali párt már bejelentette, hogy nem fogja támogatni rendkívüli állapotról szóló törvénytervezet, amennyiben annak nem lesz megfelelő jogalapja.