kulcsár edina
Létrehozva: 2024.09.14.
A németek többsége örül a határellenőrzés szigorításának
Évek óta erre vártak.
Az európai jogi követelményektől függetlenül a németek többsége támogatja a szigorúbb megközelítést Németország határainál – derül ki a YouGov közvélemény-kutató intézet által a német sajtóügynökség megbízásából végzett reprezentatív felmérés eredményeiből. A felmérésből az is kiderül, hogy az idősebbek inkább támogatják az illegális migráció elleni szigorúbb szabályokat, mint a fiatalabbak – írta a Die Welt.
A szeptember 6. és 10. között végzett felmérés 2126 résztvevőjének 71 százaléka támogatta a határon történő közvetlen visszaküldést. Ezt már alkalmazzák például azon vízumköteles külföldiekre, akik határátlépéskor nem kérnek menedékjogot, valamint azok esetében, akiket kitiltottak az ország területéről.
Huszonegy százalék ellenezte a közvetlen visszatoloncolást a német határokon. A CDU/CSU azt követelte, hogy a szövetségi rendőrség fordítsa vissza azokat is, akik Németországban akarnak menedékjogot kérni, miután korábban egy másik uniós országban tartózkodtak.
Arra a kérdésre, hogy támogatják-e a határellenőrzést és szükség esetén a határzárat mint a migráció korlátozását célzó intézkedést, a válaszadók 45 százaléka választotta a „teljes mértékben támogatom” választ.
A válaszadók további 28 százaléka inkább támogatta ezt. Minden ötödik válaszadó pedig ellenzi a határellenőrzést és a határzárat ebben az összefüggésben.
Majdnem minden idősebb ember a még több kitoloncolás mellett áll
A megkérdezettek 82 százaléka támogatja, hogy több olyan személyt toloncoljanak ki, akiknek nincs joguk Németországban maradni. A felmérés szerint a németek tizenegy százaléka ellenzi a fokozott kitoloncolást, míg a válaszadók hét százaléka tartózkodott.
A hatvanévesek és az annál idősebbek körében több mint 95 százalék támogatta a tartózkodási joggal nem rendelkező személyek kitoloncolását. A 18 és 39 év közöttiek körében 68 százalék volt azok aránya, akik ezen a véleményen voltak. A kérdésre adott válaszok között nem volt különbség a keleti és a nyugati tartományok között.
A visszatoloncolás csak közvetlenül a határon lehetséges, azaz csak ott, ahol helyhez kötött ellenőrzés van. A szövetségi belügyminisztérium szerint tavaly október óta több mint harmincezer embert fordítottak vissza.
Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter 2023. október közepén rendelt el ilyen állandó határellenőrzéseket a Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal közös határokon. A német–osztrák határon ilyen intézkedés 2015 szeptembere óta van érvényben, és e hétfőtől a Franciaországgal, Dániával, Belgiummal, Hollandiával és Luxemburggal közös szárazföldi határokon is ellenőriznek a német hatóságok.
Németország szomszédai vegyesen fogadták a határellenőrzés visszaállítását.
Charlie Weimers konzervatív svéd EP-képviselő azonban az európai baloldalt hibáztatta a migrációs válság előidézéséért, és azért, hogy a belső határok védelmének bevezetése szükségessé vált.
Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter ideiglenesen kiterjesztette a határellenőrzést az összes német nemzeti határra – írja a Tagesschau. Ennek célja az illegális migráció korlátozása, a belső biztonság védelme az iszlamista terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés jelentette fenyegetésekkel szemben.
A szigorúbb ellenőrzések szeptember 16-án kezdődnek, és hat hónapig tartanak. Erre azonban csak kivételesen kerülhet sor a schengeni övezeten belül, és az intézkedést jelenteni kell az EU Bizottságnak.
Faeser a határellenőrzés mellett a migránsok elutasításának kiterjesztését is bejelentette a német határokon, de erről részleteket nem közölt. Az ellenzéki CDU/CSU azt követeli, hogy akik már benyújtottak vagy benyújthattak volna menedékkérelmet egy másik uniós országban, azokat nem kell beengedni német területre.
Ausztria már bejelentette, hogy nem kíván befogadni egyetlen Németország által elutasított migránst sem. „Ausztria nem fogad be olyan embereket, akiket Németországból elutasítanak” – mondta Gerhard Karner belügyminiszter a Bildnek és a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.
Az Euronews szerint a luxemburgi kormány közölte, hogy a rendőrség, "amennyire csak lehetséges", korlátozza a határon átnyúló forgalomra és életre gyakorolt negatív hatásokat, és "el kell kerülni a határon átnyúló forgalom szükségtelen megzavarását".
A határok ellenőrzéséről szóló döntés azután született, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette koalíciós kormány pártjai katasztrofális vereséget szenvedtek két tartományi választáson, döntően az elhibázott migrációs politika miatt. A statisztikai adatok szerint a menedékkérők felülreprezentáltak a nők elleni szexuális támadásokban, az erőszakos bűnözés esetében hasonló a helyzet, a városokban ismétlődő bandaháborúk, valamint a Solingenben elkövetett iszlamista késes támadás is azzal járt, hogy a migráció kérdése kulcsfontosságú politikai téma lett Németországban. Az eredmény: a bevándorlást elutasító AfD megnyerte a türingiai tartományi választást. Két hét múlva Brandenburg tartományban is választásokat tartanak, ahol Scholz és Faeser balközép szociáldemokratái azért küzdenek, hogy megtartsák az ottani kormány feletti irányítást.
Most tehát a migráció szigorításáról beszélnek a koalíció pártjai, kérdés, hogy hisznek-e nekik a választók.
Olaszország üdvözölte a német határellenőrzés visszaállítását, egy konzervatív svéd EP-képviselő pedig az európai baloldalt hibáztatta a migrációs válság előidézésében és olyan feltételek megteremtésében, amelyek miatt a belső határok védelmének bevezetése szükségessé vált.
„Német Szövetségi Köztársaság” és „Rendőrségi ellenőrzés” feliratú táblák vannak kihelyezve egy kis határátkelőhelyen Kiefersfelden közelében Fotó: Peter Kneffel Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP
Berlin a hét elején bejelentette, hogy átmenetileg kiterjeszti az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.
Wanda Ferro, az olasz belügyminisztérium államtitkára méltatta a német határellenőrzés szigorítását
– írta az Euractiv.
Ferro szerint a szigorított ellenőrzések szorosan illeszkednek Olaszország határigazgatással kapcsolatos megközelítéséhez. Hozzátette, hogy a baloldali pártok Európa-szerte ahhoz az állásponthoz igazodnak, amelyet Giorgia Meloni is hivatalba lépése óta képvisel: a külső határok védelme, valamint a kitoloncolási rendszer megerősítése.
A cél az, hogy megakadályozzuk a bűnözők és terroristák beáramlását az illegális migráción keresztül.
Az intézkedésekre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is reagált, aki már 2015-ben szigorúan fellépett a brüsszeli migrációs politika ellen.
Németország úgy döntött, hogy szigorú határellenőrzést vezet be az illegális migráció megállítása érdekében. Scholz kancellár, üdv a klubban!
– írta Orbán Viktor.
Wanda Ferro az olaszországi baloldali ellenzéki pártokat azzal vádolta, hogy támogatják a válogatás nélküli és szabályozatlan bevándorlást, ami komoly biztonsági kockázatot jelent.
„A német kormány döntése azt tükrözi, hogy Európa-szerte egyre inkább tudatosul, hogy fel kell lépni az embercsempész-hálózatok ellen” – tette hozzá.
Olaszországot Berlin döntésével több teher éri
Bár Olaszországnak nincs közvetlen határa Németországgal, mégis súlyosan érintheti a német szigorítás, írja a lap. Berlin döntése egyben kísérlet arra is, hogy növelje a szomszédaira gyakorolt nyomást a dublini rendelet végrehajtása érdekében, ami előírja, hogy a menedékkérelmeket abban az uniós országban kell elbírálni, ahová a menedékkérők először érkeznek.
Kiszelly Zoltán emlékeztetett arra, hogy ez nem más, mint a Dublin III. rendelet betartatása, amely szerint a belépés szerinti országban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást. Tehát igazából ezt fogják jobban érvényesíteni, ettől remélik, hogy Németországban kevesebben maradnak, ha visszaküldik őket a belépésük szerinti országba.
Ha ezt szigorúbban betartanák, az Olaszországra nézve nagy terhet jelentene, amely a külső határokon fekvő országként az illegális migráció egyik első érkezési pontja.
Németország szomszédai vegyesen fogadták a határellenőrzés visszaállítását.
„Lengyel szempontból elfogadhatatlan ez a fajta fellépés” – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki szerint e lépésnek német belpolitikai okai vannak nem pedig az illegális migrációval szembeni politika.
A Németországgal határos Ausztria belügyminisztere, Gerhard Karner arról beszélt, hogy országa nem fogja visszavenni a német hatóságok által az osztrák–német határon visszafordított migránsokat. Hollandiában Geert Wilders, a legnagyobb parlamenti párt, a Szabadságpárt vezetője ugyanakkor a holland parlamentben azt mondta, hogy a hollandoknak követniük kellene Németország példáját.
Charlie Weimers konzervatív svéd EP-képviselő az európai baloldalt hibáztatta a migrációs válság előidézésében, és abban, hogy a belső határok védelmének bevezetése szükségessé vált.
Az, hogy a balközép politikusok megtagadták az EU külső határának biztosítását és az illegális migráció megállítását, szétszakítja Schengen területét. Nem a kormányok, amelyek meg akarják védeni a lakosságot. Te vagy itt a bűnös
– válaszolt a közösségi médiában egy holland liberális politikusnak, aki elítélte Németország lépését, írja a European Conservative.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
