Mától újra bevezették a határellenőrzést Németországban

Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indít ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.

Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.

A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.

Németország nem akar illegális bevándorlást – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton egy lakossági találkozón a Brandenburg tartományi Prenzlauban.

Ha a tavalyi évhez hasonlóan megint 300 ezer ember jönne be Németországba úgy, hogy csak egy részüket illeti meg menedékjog, „az nem lenne jó” – fogalmazott a kancellár.

Ezért muszáj megvizsgálni, kinek van joga beutazni az ország területére – folytatta, kitérve arra, hogy

„sajnos nem lehet teljes mértékben arra hagyatkozni, hogy a szomszédos országok megteszik azokat az intézkedéseket ezen a téren, amelyeket kötelességük lenne megtenni”.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy

a határellenőrzések során betartják az uniós jogszabályokat.

Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy szeptember 16-tól kezdődően fél évre kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.

A schengeni övezeten belül határellenőrzéseket normál esetben nem végeznek, ilyen jellegű intézkedésekről a tagállamoknak értesíteni kell az Európai Bizottságot.

Egyre több ország ismeri fel ugyanis, hogy a migrációs probléma ellen a határellenőrzés bevezetése a megoldás – fejtette ki a hirado.hu-nak Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője.

– Németország hétfőtől visszaállította a határellenőrzést a külső határain, vagyis a schengeni övezeten belül. Mi vezetett ehhez, és meddig fog tartani?

– Nancy Faeser belügyminiszter hat hónapos időszakot jelentett be, de egyáltalán nem biztos, hogy végül ennyi lesz. Ausztria 2015 szeptemberében állította vissza a határellenőrzést a Németországgal közös határán, tavaly októberben pedig a Csehországgal, Szlovéniával és Svájccal közös határszakaszon. Németország esetében ez azért példa nélküli, mert az összes határán egy időben vezetik be az intézkedést. Az európai országok egyébként eltérő módon reagáltak erre, inkább negatívan, mint pozitívan. Ami pedig az okokat illeti, egyrészt a lakosság megnyugtatását célozza az intézkedés, hiszen rendkívüli módon megszaporodtak Németországban a különféle támadások.

– Solingenben néhány hete késes merénylet történt, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára, lövöldözések voltak Berlinben és Münchenben is. Melyik miatt sokallt be a kormány?

– Hosszú idő után először a solingeni késeléses merénylet érte el azt az ingerküszöböt, hogy az országos hírportálok, illetve a nagypolitika is foglalkozzon vele. A német szövetségi rendőrség legfrissebb jelentésében most először nevezték meg, százalékos lebontásban, hogy mennyi késes, illetve fegyveres támadás történt, és ebben mekkora a külföldi elkövetők aránya. Korábban a migránsbűnözés tabutémának számított, az országos hírportálok mélyebben nem foglalkoztak ezekkel a bűncselekményekkel. Újabban azonban mintha változna valami Németországban.

– Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök 2015-ben figyelmeztetett arra, hogy ha az EU nem kötelezi a tagállamokat a külső határok hatékony védelmére, Schengen össze fog omlani. Románia, Bulgária közben mindent elkövet, hogy csatlakozhasson a schengeni övezethez. Elképzelhetőnek tartja, hogy mire megkapják a zöld jelzést, már nem lesz Schengen?

– Az a kérdés, hogy elméleti vagy gyakorlati értelemben beszélünk-e a schengeni övezetről. Elméletben biztos, hogy senki nem meri majd szorgalmazni az övezet feladását, hiszen ez az európai közösség egyik fontos alappillére. Informálisan azonban könnyen előfordulhat, hogy a mostani német döntés további hasonlókat von majd maga után a szomszédos tagállamok részéről. Egyre több ország ismeri fel ugyanis, hogy a migrációs probléma ellen a határellenőrzés bevezetése lehet a megoldás. Felvetődik a kérdés, hogy azoknak a tagállamoknak – köztük Magyarország –, amelyek évek óta szorgalmazzák, hogy az EU külső határainak megvédésére kell koncentrálni, nem kellene-e jelentősebb segítséget kapniuk az Európai Unió részéről?

– Visszatérő téma, hogy Magyarország sok millió eurót fordított déli és keleti határainak védelmére, ami lényegében az uniós külső határok védelme. A magyar kormány immár készen áll akár jogi úton is érvényt szerezni annak, hogy Brüsszel legalább a költségek egy részét térítse vissza. Erre mennyi esélyt lát?

– Kétesélyes, hogy egy jogi eljárás végén olyan ítélet szülessen, amely Magyarországnak kedvezne. Szinte biztos, hogy Magyarország nem fog támogatást kapni ebben a kérdésben, éppen azért, mert Brüsszelben sok éven keresztül az volt a narratíva, hogy Budapest hibás politikát folytat, amikor határzár bevezetésével próbálja védeni a schengeni határokat. Politikai értelemben sok európai ország számára jelentős kudarc lenne annak elismerése, hogy Magyarországnak igaza volt…

– De hát ez a valóság, a gyakorlatban éppen ez történik!

– Csakhogy a politikában látni, hogy valami a gyakorlatban megtörténik, és beismerni, hogy az úgy helyes, két különböző dolog. Már most látható, hogy Olaf Scholz kancellár – akit Orbán Viktor a napokban viccesen „üdvözölt a klubban”, a határvédők között – hasonló állaspontot képvisel, mint a magyar miniszterelnök. A német kancellárt mind a párttársai, mind a baloldali szavazók támadják azért, mert lényegében olyan politikát folytat, mint Orbán Viktor. Szerintük bárhogyan is alakuljon a helyzet Németországban, a helyzet nem „fajulhat odáig”, hogy Orbán és Scholz akár csak hasonlóan vélekedjen valamiről. Az ideológiai berögződés még mindig nagy úr a pragmatizmussal szemben.

– Scholz enyhülésének lehet köze ahhoz, hogy szeptember végén tartományi választást tartanak Brandenburgban, jövőre pedig országos választások lesznek Németországban?

– Abszolút, ez most a kulcskérdés. Szászországban és Türingiában szeptember elején voltak a tartományi választások, Brandenburgban szeptember 22-én tartják azt. A két említett tartományban rendkívül rosszul szerepeltek a kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek (Grüne) és a szabaddemokraták (FPD) –, sőt országosan a három párt együttes támogatottsága 28 százalék, ami nem éri el a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a CDU/CSU 33 százalék körüli támogatottságát. Az érem másik oldala, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) ugyan országosan nem növekedett látványosan (jelenleg 20 százalék körül áll), de a keleti tartományokban dinamikusan nő a szavazóbázisuk. Azt se felejtsük el, hogy idén januárban feltűnt egy új baloldali erő, a BSW, amely a teljesen más irányelvek mentén politizál, mint a régi baloldal, és két számjegyű százalékokat produkált a szeptember eleji választásokon.

– Mire számít a „szivárványállamban”, Brandenburgban?

– Brandenburg az egyetlen keletnémet tartomány, ahol az SPD (Olaf Scholz pártja – a szerk.) adja a miniszterelnököt. Többször előfordult, hogy kisebbségben kormányoztak a szociáldemokraták. Brandenburg politikai értelemben egy „vegyes felvágott”, ahol az SPD mellett a posztkommunista Die Linke (Baloldali Párt) sokáig erős volt, újabban azonban a BSW ezerszámra szívja el a szavazókat a régi baloldaltól. Nagy csatára számítok négy-öt párt között, ahol épp ezért nehéz lesz kormányképes, többségi koalíciót létrehozni. Főként akkor, ha az AfD körül nem enyhül az a politikai karantén, amely pillanatnyilag megingathatatlannak látszik Németországban.