Újabb településeket foglaltak el az oroszok Ukrajnában

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Krasznohorivka, Hrihorivka, Halicinivka és Vodjane települést – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A keddi hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 14-ben, Kurszk megyében pedig hatban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint közel 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 380.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy amerikai M270-es MLRS sorozatvetőt, egy drónösszeszerelő műhelyt, nyolc tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, hat páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, hét francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, valamint 175 drónt, közülük 154-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 13 páncélozott harcjárművet veszítettek.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 11 800 embert, 93 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 635 páncélozott harcjárművet, 382 gépkocsit, 89 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.

Közösen látogat Kijevbe a héten David Lammy brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken kedden tárgyalt Londonban Lammyval, és kijevi látogatásuk hírét a brit külügyi tárca vezetője jelentette be a találkozó utáni közös sajtóértekezletükön. David Lammy szerint kettejük kijevi látogatása is demonstrálja, hogy London és Washington milyen elkötelezetten támogatja Ukrajnát.

Antony Blinken a londoni külügyminisztériumban tartott tájékoztatón elmondta: Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen.

Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzeteket Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.

Oroszországnak jelenleg is számos rakétatípusa van, de a rövid hatótávolságú iráni rakéták lehetővé teszik számára, hogy meglévő rakétáival a frontvonaltól távolabbi célpontokra mérjen csapásokat – mondta Blinken.

Hozzátette: az Egyesült Álamok nyilvánosan és bizalmas csatornákon keresztül is figyelmeztette Iránt, hogy a rakéták szállítása Oroszországnak az ukrajnai konfliktus „drámai mértékű eszkalációját” jelenti. Blinken szerint mindemellett Európa biztonságát is veszélyeztetik az Oroszországnak szállított iráni rakéták.

Az amerikai külügyminiszter szerint ráadásul kétirányú együttműködésről van szó, Oroszország ugyanis olyan technológiákat oszt meg Iránnal, amelyekre a teheráni rezsim tart igényt. Antony Blinken szerint ez a technológiacsere nukleáris és űrtechnológiai területekre is kiterjed.

Blinken elmondta: az Egyesült Államok az utóbbi napokban megosztotta az erről szóló hírszerzési értesüléseket szövetségeseivel, és együttműködik velük annak érdekében, hogy Teherán e magatartásának „komoly gazdasági következményei legyenek”. Hangsúlyozta, hogy Washington igen rövid időn belül új szankciókat jelent be Irán ellen, és szövetségeseitől is hasonló lépéseket vár.

Az első ilyen szankciót a brit, a német és a francia kormány már kedden bejelentette. A londoni, a berlini és a párizsi külügyminisztérium egyidejűleg kiadott tájékoztatása szerint a három ország azonnali hatállyal törli az Iránnal fennálló kétoldalú légiközlekedési megállapodásait, és külön szankciókat dolgoz ki az iráni nemzeti légitársaság, az Iran Air ellen.

Az Iran Air eddig kétnaponta közvetlen járatokat üzemeltetett Teherán és London között. A három ország felszólította Iránt, hogy ne támogassa tovább Oroszország Ukrajna elleni háborúját és ne adjon át ballisztikus rakétákat Moszkvának.

A keddi londoni sajtótájékoztatón Antony Blinken elmondta: a Kína által nyújtott támogatás a másik olyan tényező, amely lehetővé teszi Oroszország számára az ukrajnai háború folytatását.

Az amerikai külügyi tárca vezetője szerint Kína az Oroszország által importált szerszámgépek és mikroelektronikai részegységek legnagyobb szállítója, és mindez hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország működésben tudja tartani hadiiparát. Hozzátette ugyanakkor: Washington és London egyaránt keresi azokat a területeket, amelyeken stratégiai fontosságú együttműködés folytatható Kínával.

Arra a kérdésre, hogy a nyugati szövetségesek a jelenlegi állásponttól eltérően hajlandók-e megengedni Ukrajnának a nyugati fegyverek bevetését oroszországi területeken lévő célpontok ellen, Blinken csak annyit mondott: a brit külügyminiszterrel együtt „figyelmesen meghallgatják” Kijevben az ukrán vezetők álláspontját ebben a kérdésben, és erről jelentést tesznek Sir Keir Starmer brit miniszterelnöknek, illetve Joe Biden amerikai elnöknek, mielőtt a két vezető pénteken Washingtonban találkozik egymással.

David Lammy, a brit külügyi tárca vezetője ugyanerre a kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „igencsak helytelen” lenne műveleti részletekről a sajtótájékoztató nyilvános fórumán nyilatkozni, mivel ebből kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök húzna hasznot.

A NATO 2024. július 10-i csúcstalálkozóján nyilvános vita nélkül az Egyesült Államok kormánya és a német szövetségi kormány megegyezett, hogy 460 és 3000 kilométer közötti hatótávolságú rakétákat, cirkálórakétákat és szuperszonikus fegyvereket telepítenek Németországban 2026-tól.

Korábban a Ripost is beszámolt arról, hogy a nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas fegyverek németországi telepítését még a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár párttársai is bírálták, mondván, hogy ez a lépés új fegyverkezési versenyt szíthat, amely akaratlanul is veszélyeztetheti a globális biztonságot. 
Sahra Wagenknecht baloldali politikus szerint Németország csatatérré válhat az Egyesült Államok katonai jelenlétének esetleges eszkalációja miatt. "Nincs szükségünk új fegyverkezési versenyre, a NATO már most is tizenkétszer annyi pénzt költ fegyverekre, mint Oroszország." 
Vlagyimir Putyin a tervezett rakétatelepítésekre válaszul közölte, az amerikai rakétatelepítéshez hasonló intézkedéseket fogunk tenni, „figyelembe véve az Egyesült Államok és szövetségeseinek tevékenységét Európában és a világ más régióiban".

Most Erich Vad nyugalmazott dandártábornok, a korábbi kancellár, Angela Merkel katonapolitikai tanácsadója arról ír a Berliner Zeitungban, hogy az USA közepes hatótávolságú rakétáinak tervezett németországi állomásoztatása nukleáris háborúval fenyeget Európában.

A rakétatelepítés fő célja, hogy az USA háború esetén olyan fegyverrendszereket tudjon használni Németországból, amelyekkel minimális repülési idővel támadhatják meg a mélységi orosz katonai bázisokat anélkül, hogy az USA veszélyeztetné magát. Vad szerint a legrosszabb esetben Németország, sőt talán Európa biztonsága elválik Észak-Amerika biztonságától, és lehetségessé válik egy Európára korlátozódó atomháború. Ennek eredményeként Oroszország további közepes hatótávolságú rendszerek állomásoztatásával fog válaszolni az ország nyugati részén és Fehéroroszországban,  ami "országunkat még inkább az orosz nukleáris fegyverek célpontjává teszi." Ez elkerülhetetlenül elindítja az újrafegyverkezési spirált Európában Németországgal a középpontban - írja a tábornok.
A kétoldalú amerikai-német megállapodás a megfelelő orosz fenyegetésre reagál, és erősíti a NATO-szövetség katonai elrettentő erejét. Mivel azonban háború esetén Németország lenne a szövetség bevetési területe és logisztikai platformja, a teljesen védtelen német lakosság nagyon nagy veszélynek lenne kitéve anélkül, hogy erről őket megkérdezték volna. Az amerikai fegyverek németországi állomásoztatása háború esetén nem tartozik szuverén, nemzeti döntéshozó hatalom alá. Legalábbis ez nincs szabályozva a nyilatkozatban - állítja Erich Vad.

Íme videónk: