Nagy hatótávolságú amerikai rakéták Németországban

Christian Lindner német pénzügyminiszter, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője támogatja a nagy hatótávolságú amerikai rakéták tervezett telepítését Németországba.

A Funke médiacsoportnak adott, vasárnap publikált interjúban a politikus kijelentette, hogy „Németország évek óta az orosz nukleáris rakéták hatótávolságán belül van. Ezért számunkra kiemelkedően fontos, hogy megteremtsük az elrettentés egyensúlyát.” A novemberi amerikai elnökválasztásról szólva Lindner kijelentette, hogy annak „eredményétől függetlenül az Egyesült Államoknak továbbra is Berlin diplomáciai fókuszában kell maradnia.”

„Nem nyugszom bele, hogy a transzatlanti partnerség meggyengüljön” – fogalmazott.

„Még a nehéz párbeszédpartnerekkel is mindent meg kell tennünk, hogy meggyőzzük az Egyesült Államokat arról, hogy az európai szerepvállalás a saját érdekeit szolgálja.”

Berlin és Washington a júliusi NATO-csúcstalálkozó alkalmával jelentette be, hogy 2026-tól Németországba telepítik az amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága mélyen Oroszországig terjedhet, valamint az SM-6 légvédelmi rakétákat és az újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket. A döntés Berlinben is okozott meglepetést. Több párt, köztük Olaf Scholz német kancellár szociáldemokratái is bírálták a tervet, és azt követelték, hogy azt terjesszék a parlament elé vitára.

Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.

„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.

A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.

„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is”

– fogalmazott.

„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.

Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.

Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.

Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.

Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.

Újabb Patriot légvédelmi rendszert szállított Berlin Ukrajnának – hozta nyilvánosságra Martin Jäger, Németország kijevi nagykövete az X közösségi portálon. Az ukrán energetikai minisztérium arról számolt be, hogy az ukrajnai energiaszektor elleni orosz támadások újraindulása után 184 külföldi humanitárius segélyszállítmány érkezett az országba összesen 2300 tonna energetikai berendezés formájában.

A diplomata kiemelte: ez már a harmadik Patriot, amelyet hazája átadott Ukrajnának. Szerinte a légvédelmi fegyver elősegíti az ukrán lakosság és az infrastruktúra védelmének javítását. A rendszert működtető ukrán katonák sikeresen elvégezték a megfelelő kiképzést Németországban – tette hozzá.

Lettország júliusban 2500 drónt ad át Ukrajnának. Ez a Lettország által vezetett „drónkoalíció” keretein belül fog megtörténni, összköltsége körülbelül 4 millió euró – számolt be a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a lett védelmi minisztériumra hivatkozva. A tárca közlése szerint az első szállítmány ebből a tételből – 300 drón – a következő napokban érkezik meg.

Ezeket a különböző típusú és célú harci drónokat hét lett vállalat gyártotta. Az idei évre a lett védelmi minisztérium Ukrajnának szánt drónok beszerzésére 20 millió eurót különített el, amelyből több mint 10 milliót a lett védelmi ipar drónjainak vásárlására fordítanak.

Vadim Filaskin, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy csütörtökön orosz csapások következtében három ember halt meg, és további 24-en szenvedtek sérüléseket a régióban.

Filaskin később arról tájékoztatott, hogy egy ember meghalt egy pedig megsebesült, amikor napközben az orosz erők Szmercs rakéta-sorozatvetővel tüzet nyitottak Ukrajinszk településre a régióban. A Donyeck megyei ügyészség délután adott hírt arról, hogy az orosz hadsereg három csapást mért a Volnovaha közelében lévő Komar falura, aminek következtében életét vesztette a községi tanács egyik alkalmazottja, további 14 kollégája pedig megsebesült.

Az energetikai minisztérium arról tájékoztatott, hogy orosz támadások következtében a donyecki régió két bányájában megszakadt az áramellátás, ami miatt hatvan bányász a föld alatt rekedt. Az áramszolgáltatás helyreállítása után az összes bányászt a felszínre hozták.

Az energetikai minisztérium egy másik közleményében arról számolt be, hogy az ukrajnai energiaszektor elleni orosz támadások újraindulása után 184 külföldi humanitárius segélyszállítmány érkezett az országba összesen 2300 tonna energetikai berendezés formájában.

„Tizennégy ország nyújtott segítséget, nevezetesen Ausztria, Észtország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Németország, Norvégia, Lengyelország, Finnország, Csehország, Svédország és az Egyesült Arab Emírségek” – közölte a tárca sajtószolgálata. Hozzátette, hogy az átvett berendezésekből mintegy 1900 tonnát már szétosztottak 57, támadást szenvedett energetikai vállalat között.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 155 katonai összecsapást rögzítettek a fronton, a legtöbb, 38 orosz támadást a Donyeck megyei Pokrovszknál. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 549 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 54 tüzérségi rendszert és 57 drónt.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy  Oroszország 32 Sahid típusú csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem az összeset megsemmisítette a levegőben.
Az ukrán déli védelmi erők a közösségi oldalakon azt írták, hogy az orosz erők jelentősen növelték a felderítő drónok használatát az ország déli részében, az elmúlt nap alatt 296 ilyen drón repülését rögzítették a hadműveleti övezetükön belül.

Helyi orosz hatóságok éjszakai ukrán rakéta- és dróntámadásokról számoltak be vasárnap az oroszországi kurszki, voronyezsi és belgorodi régiókból.

Alekszej Szmirnov, a Kruszki terület megbízott kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy egy lelőtt rakéta roncsai egy lakóházra estek, a közelében parkoló autók pedig kigyulladtak. Szavai szerint 13-an sebesültek meg.

Alekszandr Guszjev, a Voronyezsi terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy

az éjszakai ukrán támadások következtében károk keletkeztek egy adminisztratív épületben, egy kommunális létesítményben és családi házakban, de senki sem sebesült meg.

Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója arról adott hírt, hogy dróntámadás érte Sebekino városát. Kigyulladt egy többszintes lakóépület, két családi házban pedig betörtek az ablaküvegek. A város egy része áramellátás nélkül maradt. Személyi sérülés nem történt.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz légvédelem az éjjel tizennégy drónt és négy Tocska-U típusú rakétát semmisített meg a kurszki régió légterében. További tizenhat drónt lőttek le a voronyezsi és hármat a belgorodi régióban, egy-egy drónt pedig a Brjanszki és az Orjoli területek felett.