Újabb rakétaválság fenyeget. Tíz percnyi közelségbe kerül egy atomcsapás

Az ukrajnai háború jelentette biztonsági fenyegetés miatt amerikai rakétákat küld Németországba, jelentették be a júliusi NATO-csúcson. Válaszul Moszkva közölte, Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni - írja a Reuters. A lényeg, az atomfegyverekkel is ellátható rakéták tíz perc alatt csapást mérhetnek az ellenség kritikus célpontjaira. Vagyis szinte minimálisra csökken az az idő, ami egy válaszcsapást elindíthat.

Az Egyesült Államok 2026-ban a tervek szerint megkezdi a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek telepítését Németországban, hogy demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét. Ezek közé tartoznak az SM-6 légvédelmi rakétarendszerek, Tomahawk típusú, manőverező robotrepülőgépek, és olyan hiperszonikus fegyverek, amelyeknek nagyobb a hatótávolsága a jelenlegi európai fegyverrendszereknél.

Olaf Scholz német kancellár szerint ez a lépés az oroszokkal szembeni elrettentés része, ami biztosítja a békét. A hidegháború óta azonban ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok Oroszországot elérni képes nagy hatótávolságú rakétákat állomásoztatna a Szövetségi Köztársaság területén.
Scholz bejelentését még saját párttársai sem fogadták kitörő lelkesedéssel. Ralf Stegner, a Scholz-féle szociáldemokraták egyik képviselője arra figyelmeztetett, hogy ez a fejlemény új fegyverkezési versenyt szíthat, amely akaratlanul is veszélyeztetheti a globális biztonságot. 
Sahra Wagenknecht baloldali politikus szerint Németország csatatérré válhat az Egyesült Államok katonai jelenlétének esetleges eszkalációja miatt. "Nincs szükségünk új fegyverkezési versenyre, a NATO már most is tizenkétszer annyi pénzt költ fegyverekre, mint Oroszország." 
Vlagyimir Putyin a tervezett rakétatelepítésekre válaszul vasárnap az orosz haditengerészet napja alkalmából Szentpéterváron tartott beszédében figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a tervezett lépéssel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatja.
Az orosz elnök hangsúlyozta: "Az ilyen rakéták, amelyek a jövőben nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők, repülési ideje a területünkön lévő célpontokig körülbelül 10 perc lesz". Hozzátette: "A rakétatelepítéshez hasonló intézkedéseket fogunk tenni, figyelembe véve az Egyesült Államok és szövetségeseinek tevékenységét Európában és a világ más régióiban". 

Putyin beszédében az amerikai terveket a NATO 1979-es döntéséhez hasonlította, amikor Nyugat-Európába Pershing II amerikai közepes hatótávolságú rakétákat terveztek telepíteni. Az orosz elnök megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint Oroszország újraindíthatja a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták gyártását, majd mérlegelheti, hogy hova telepítse azokat, miután az Egyesült Államok hasonló rakétákat telepít Európába és Ázsiába.
 

an