Rakétaválság kirobbantásáról beszélt Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni.

Az orosz haditengerészet napja alkalmából Szentpéterváron az orosz, kínai, algériai és indiai tengerészek előtt tartott beszédében Putyin figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a tervezett lépéssel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatja.

Az Egyesült Államok 2026-ban kezdi meg a nagy hatótávolságú tüzérségi képességek telepítését Németországba, hogy demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét – közölte az Egyesült Államok és Németország a hónap elején.

Az Egyesült Államok részleges rakétatelepítései olyan képességek hosszabb távú állomásoztatásának előkészítését szolgálják, amelyek közé SM-6 légvédelmi rakétarendszerek, Tomahawk típusú, manőverező robotrepülőgépek, és olyan hiperszonikus fegyverek tartoznak majd, amelyeknek nagyobb a hatótávolsága, mint a jelenlegi európai fegyverrendszereknek – derült ki Washington és Berlin tájékoztatásából.

Putyin vasárnap hangsúlyozta: „Az ilyen rakéták, amelyek a jövőben nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők, repülési ideje a területünkön lévő célpontokig körülbelül 10 perc lesz”. Hozzátette: „A rakétatelepítéshez hasonló intézkedéseket fogunk tenni, figyelembe véve az Egyesült Államok és szövetségeseinek tevékenységét Európában és a világ más régióiban”.

Az orosz államfő úgy vélekedett: az Egyesült Államok szítja a feszültséget, mindeközben Typhon rakétavető rendszereket szállított Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin beszédében az amerikai terveket a NATO 1979-es döntéséhez hasonlította, amikor Nyugat-Európába Pershing II amerikai közepes hatótávolságú rakétákat terveztek telepíteni.

„Ez a helyzet emlékeztet a hidegháborús eseményekre, amelyek az amerikai közepes hatótávolságú Pershing rakéták európai telepítésével voltak kapcsolatosak” – fejtette ki Putyin.

Az orosz elnök megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint Oroszország újraindíthatja a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták gyártását, majd mérlegelheti, hogy hova telepítse azokat, miután az Egyesült Államok hasonló rakétákat telepít Európába és Ázsiába.

Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki  Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.

„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.

A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.

„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is”

– fogalmazott.

„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.

Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.

Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.

Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.

Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.

Három üzemanyagtartály gyulladt ki egy olajraktárban Oroszország Kurszki területén egy ukrán dróntámadás nyomán szombat éjszaka, áldozatok nincsenek – közölte Alekszej Szmirnov, a térség megbízott kormányzója a Telegram üzenetküldő csatornáján.

Ukrán drónok támadtak meg egy olajraktárt a Kurszki területen. Három üzemanyagtartály kigyulladt. Az ipari létesítmény dolgozói és a helyi lakosok közül senki sem sérült meg. Az egyik tartályban keletkezett tüzet gyorsan eloltották, a másik két tartálynál azonban a lángok oltásában 82 tűzoltó és 32 jármű vett részt – írta Alekszej Szmirnov.

Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy légvédelmi rendszereik az éjszaka folyamán hét, Ukrajna által indított drónt semmisítettek meg.

Öt drónt a Belgorodi terület felett, kettőt pedig az Ukrajnával határos Kurszki terület felett lőttek le.

Orosz drón- és rakétatámadások értek péntekre virradóra ukrán erőműveket Zsitomir és Csernihiv régiókban – osztotta meg az ukrán áramszolgáltató, az Ukrenerho a Facebook-oldalán.

Zsitomir környékén a támadások miatt átmenetileg szünetelt a háztartások és az ipartelepek áramellátása, de délelőttre nagyrészt helyreállt. A teljes javítási munkálatok azonban még hosszabb időt vesznek igénybe.

Az ukrán hadsereg beszámolója szerint Oroszország 22 drónt és legalább egy Iszkander M rakétát vetett be a támadáshoz.

A légvédelem közlése szerint 20 drónt sikerült elfogni.

Az ukrán média képeket tett közzé a donyecki Kramatorszk városában történt becsapódásról, de nem világos, hogy azt a bejelentett Iszkander rakéta okozta-e. A hatóságok egyelőre nem közöltek pontos részleteket a károkról.

Több robbanást jelentettek a 2014-ben Oroszország által annektált Krím félszigetről is. Az orosz védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy drónokat semmisítettek meg a rosztovi és a kurszki terület fölött.

Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, különböző variációk vannak arra, hogy ki legyen a partner – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„A kérdés nem egyszerű. Jogi szempontból napirenden szerepel ez a probléma, ám gyakorlati szempontból nyitottak vagyunk arra, hogy tárgyalásos úton érjük el céljainkat. Ezért itt különböző variációk lehetségesek” – mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov így válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon lehetségesek-e tárgyalások az ukrajnai konfliktus békés rendezésről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek a legitimitását Moszkva kétségbe vonta. Hozzátette, hogy azt is meg kellen érteni, hogy Kijev mennyire áll készen a párbeszédre, és hogy „mennyire kap erre engedélyt a kurátoraitól”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán tárgyalási készségről nagyon eltérő nyilatkozatok hangzottak el.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Zelenszkij legitimitásának kérdése mellett az is akadálya a tárgyalásoknak, hogy Kijev törvényileg megtiltott minden kapcsolatot az orosz féllel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Pekingben kínai hivatali partnerével, Vang Jivel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy „az ukrán fél hajlandó és kész párbeszédet folytatni Oroszországgal”. Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak racionálisnak és gyakorlatiasnak kell lenniük az „igazságos és tartós béke” elérése érdekében.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője csütörtökön Laosz fővárosában, Vientiánban, az ASEAN égisze alatt megtarott külügyminiszeri tanácskozás alkalmából megtartott találkozón köszönetet mondott Vang Jinek Kína Ukrajnával ügyében képviselt álláspontjáért, és üdvözölte Peking kezdeményezéseit az ukrán válság megoldására. A felek az új eurázsiai biztonsági architektúra létrehozására vonatkozó koncepció kilátásait is megvitatták.

Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül a béketárgyalások Ukrajnáról nem hozhatnak semmiféle eredményt – vélekedett Petr Pavel cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amelyet a prágai CTK hírügynökség hozott nyilvánosságra .

Az államfő az interjúban azt mondta, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, s nem aszerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük.

„Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel. Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő. „Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni” – jegyezte meg.

Az államfő szerint Kínának a valóságban is vállalnia kellene azt a szerepet, amelyet retorikájában hangoztat. „Ez az erős globális játékos szerepe, amelyet a gazdaságban és a pénzügyekben már betölt, de a béketeremtés terén egyelőre nem” – fejtette ki. Ha ezt Kína nem vállalja, Oroszország nem akar majd tárgyalni. „Ellenkezőleg, megpróbál előnyöket szerezni maga számára, úgy a hadszíntéren, mint a nemzetközi politikában is” – vélekedett.

A demokratikus országoknak egységesen kellene fellépniük, s értésére adni Oroszországnak és Kínának, hogy az erő alkalmazása a problémák megoldásában nem megfelelő eszköz a modern világban. „Be kell tartani azokat a szabályokat, amelyekről a 2. világháború után egyeztek meg az államok, s amelyeket már 80 éve sikeresen alkalmaznak” – hangoztatta a cseh elnök.