Pusztító erejű rakétákat telepít Európába az USA

Az Egyesült Államok nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba - jelentette be Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár a Washingtonban tartott NATO-csúcson. A kormányfők között született megállapodás értelmében az amerikai rakéták 2026-tól kezdődődén, több lépcsőben jelennek meg német földön, a hosszútávú cél pedig az eszközök "tartós állomásoztatása" lesz.

A BBC beszámolója szerint a Németországba telepített fegyverrendszerek között lesz majd az SM-6 légvédelmi rakéta, amelynek hatótávolsága 460 km, valamint a Tomahawk cirkálórakéta, amely a jelentések szerint több mint 2500 km távolságban lévő célpontokat IS képes eltalálni.

Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal kötött szerződést az motiválta, hogy Németország és más európai országok így minden erejükkel rákoncentrálhatnak a nagyobb hatótávolságú rakéták fejlesztésére.

- olvasható a Fehér Ház és Németország közös közleményében, amiben leszögezik, hogy a későbbiekben majd “a jelenleg még fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverek” is helyet kapnak Németországban. 

Ennek kapcsán fontos elmondani, hogy az Egyesült Államok 2017-ben hajtotta végre az első hiperszónikus rakétatesztjét, majd ismeretlen okokból teljesen leállították a projektet. Ezek az eszközök a hangsebesség ötszörösével repülnek, menet közben pedig képesek az irányváltoztatásra, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az elfogásukat. 

Ahogy arra számítani lehetett, az orosz legfelsőbb vezetés élesen kritizálta az amerikai-német megállapodást.

- jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, hogy a döntés növeli a fegyverkezési verseny lehetőségét, és ellenőrizhetetlen eszkalációt indíthat el.

Az amerikai-német megállapodás kapcsán fontos elmondani, hogy a most bejelentett rakétákat 1987-ben betiltották Európában, miután Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár aláírta a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló (INF) szerződést. A START-I és START-II megállapodásokkal együtt az INF-szerződés jelentősen segített enyhíteni a nukleáris feszültséget a kontinensen.

Az INF-szerződésből az Egyesült Államok 2019-ben egyoldalúan kilépett, mondván, hogy egyes orosz cirkálórakéták megsértették a megállapodást. Moszkva ezt tagadta, és Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette az akkori amerikai elnököt, Donald Trumpot, hogy a szerződés felmondása “a legsúlyosabb következményekkel járhat”.

A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie – mondta Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban. A miniszterelnök a washingtoni NATO-csúcson hangsúlyozta: Magyarország továbbra sem vesz részt a szervezet Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban eleget teszünk. Washingtonban van a külgazdasági és külügyminiszter is, aki a CNN hírtelevíziónak adott interjút. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a helyzet a harctéren egyre rosszabb, és ha nem leszünk képesek megállítani a háborút, akkor újabb százezrek fognak meghalni.

A NATO-t 75 évvel ezelőtt azzal a céllal alapították, hogy megvédje a tagjai biztonságát, mára azonban elmozdulni látszik az eredeti céljától, és egyre inkább háborús szervezetként viselkedik.

„A NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez, a szervezetnek nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni NATO-csúcs első napján. A kormányfő a közösségi oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy a katonai szervezet láthatóan egyre aktívabb szerepet vállal az orosz–ukrán háborúban, ami Magyarország szerint rendkívül veszélyes helyzetet teremt.

„Sőt felelőtlen, mert senki sem látja, mi lesz ennek a vége, hova is fogunk kilyukadni. A mai napon (szerdán – a szerk.) amellett fogok érvelni, hogy a NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez. A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. Ehhez elsősorban a saját védelmi képességeinket kellene fejleszteni. Magyarország nevében ezért (…) meg fogom erősíteni, hogy továbbra sem fogunk részt venni a NATO Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban maradéktalanul eleget teszünk” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor a washingtoni NATO-csúcs első napját is a magyar kormány békemissziójának szentelte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalása után Washingtonban a török államfővel ült tárgyalóasztalhoz. Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogantól is a magyar béketörekvések támogatását kérte, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő.

Ukrajna katonai támogatásának folytatását kövelik tüntetõk a NATO alapításának 75. évfordulója alkalmából tartott háromnapos washingtoni csúcstalálkozó egyik helyszínén 2024. július 10-én (Fotó: MTI/AP/Noah Berger).

„Az a stratégia, amelyet a NATO és az Európai Unió követett az elmúlt két és fél évben, semmilyen eredményt nem hozott, ezért újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat” – ezt már a külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta a CNN hírcsatornának szerda este. Az interjút a tárcavezető a közösségi oldalán is megosztotta. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a helyzet a harctéren egyre rosszabb, és ha nem leszünk képesek megállítani a háborút, akkor újabb százezrek halnak meg.

„Ukrajna területi integritása alapelv, de tárgyalásra van szükség. Az Ukrajnába szállított fegyverek ugyanis nem oldották meg a konfliktust”

– szögezte le Szijjártó Péter.

Magyarország továbbra sem vesz részt a NATO Ukrajna-missziójában és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Hazánk erről június közepén állapodott meg Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárral. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán azt közölte: a megállapodást Washingtonban az új NATO-főtitkár is megerősítette.

„A NATO-tagállamok jelentős része megerősíti elkötelezettségét Ukrajna fegyveres támogatása mellett. Magyarország ebből természetesen kimarad, ahogy a NATO-főtitkárral kötött megállapodásunk, amelyet az új, majd belépő főtitkár is megerősített. Nem küldünk katonát, és pénzt sem küldünk abba a szerepvállalásba, amit a NATO indít Ukrajna megsegítésére” – jelentette ki a honvédelmi miniszter Washingtonban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek továbbra is eleget teszünk, hazánk pedig szövetségesként tekint a NATO-ra, amely a legerősebb, legrégebbi és legjobban kiépült védelmi szövetség, és annak is kell maradnia.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki azt mondta, az idén 75 éves védelmi szervezetnek minden korábbinál több és jelentősebb biztonsági kihívással kell szembenéznie.

Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus globális biztonsági feszültséget okoz, amelynek hatását egyaránt megérzik a tagországok és a szövetség egésze – tette hozzá. Megítélése szerint ebben a helyzetben a csúcstalálkozó általános célja a transzatlanti egység megerősítése.

Beszámolt arról, hogy a tárgyalások Ukrajna támogatása, a kollektív védelem megfelelő demonstrálása, valamint a csendes-óceáni partnerországokkal és az Európai Unióval folytatott együttműködés körül körvonalazódtak. Azt mondta, hogy a szövetségesek megerősítik elköteleződésüket Ukrajna támogatása mellett.

A miniszter úgy látja, hogy ezek az erőfeszítések sok esetben éppen a háború meghosszabbításának lehetőségét hordozzák magukban. Az ukrajnai koordinációs szerepvállalás, valamint a többéves pénzügyi kötelezettségvállalás egyre jobban bevonja a NATO-t a konfliktusba.

Magyarország ebben az eszkalációhoz vezető folyamatban nem vesz részt, és – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megállapodott a NATO jelenlegi és következő főtitkárával – sem pénzt, sem katonát nem ad ezekhez a kezdeményezésekhez – hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarország cserébe nem akadályozza meg, hogy a többi szövetséges véghez vigye ilyen irányú szándékait.

A miniszter kifejtette, a NATO 75 éve azért jött létre, hogy megvédje közösségét. Az ehhez szükséges erőt azonban a szövetségesek saját nemzeti haderői adják, ezért kiemelten fontos ezek erősítése és fejlesztése.

Úgy folytatta: Magyarország a meghatározott, GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költési szintet már korábban elérte, és ezen belül, a fejlesztésre fordított összegek tekintetében is kiemelkedő, második helyen áll a szövetségesek között, „így elmondható, hogy Magyarország nemcsak elkötelezett, de kifejezetten jól is teljesít”.

A magyar katonák jelen vannak a NATO műveleteiben, és kiveszik a részüket a szövetség megerősítő intézkedéseiből is. Így hozzájárulnak a koszovói, az iraki, valamint a balti országok légtérvédelmét rotációs alapon ellátó missziókhoz, illetve Magyarországon van egy a NATO parancsnoki rendszerébe illeszkedő többnemzeti hadosztály-parancsnokság és egy többnemzeti szárazföldi harccsoport is – sorolta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte a magyar gazdaság egyik új és egyre erősödő elemének számító védelmi ipart is, amely értékelése szerint a képességfejlesztéshez kapcsolódóan szintén nagyobb hangsúlyt kap a NATO-ban. A növekvő számú védelmi beruházás és a védelmi innováció több szegmensében elért sikereinek köszönhetően Magyarország akár nemzetközi szinten is jelentős szerepet tölthet be ezen a területen – hangoztatta a honvédelmi miniszter.