Marics Peti
Ilyet még nem látott: Magyar Péter rászólt egy árvízi önkéntesre, hogy ne lapátoljon
POLITIK
Létrehozva: 2024.08.12.
Módosítva: 2024.08.13.
Akarják-e a németek az amerikai rakétákat?
Vagy ez csak néhány politikus túlbuzgó megfelelési kényszere?
A júliusi NATO-csúcson jelentették be, hogy 2026-tól amerikai rakétákat és fegyverrendszereket telepít Németországba Washington. Az ötlet a német belpolitikát is megosztja, és bár nem így kommunikálják, de az amerikai fegyverek nem a német biztonsági érdekeket szolgálják, mondta el a Magyar Nemet kérdésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Olaf Scholz német kancellár a NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának végén tartott sajtótájékoztatón beszél a Walter E. Washington Kongresszusi Központban Washingtonban, 2024. július 11-én. Fotó: Drew ANGERER Forrás: AFP
Berlin és Washington a júliusi NATO-csúcstalálkozó alkalmával jelentette be, hogy 2026-tól Németországba telepítik az amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága mélyen Oroszországig terjedhet, valamint az SM–6 légvédelmi rakétákat és az újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket.
A döntés Berlinben is nagy meglepetést okozott. Több párt, köztük a koalíciós kormányban lévő szociáldemokraták is bírálták a tervet, és azt követelték, hogy azt terjesszék a parlament elé vitára.
(Fotó: AFP/Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma)
A korábban a Taurus rakéták Ukrajnába küldése ellen a végsőkig kitartó Olaf Scholz azzal érvelt, hogy az amerikai fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék Németországba. Kormánya pénzügyminisztere, Christian Lindner is arról beszélt, hogy a transzatlanti partnerség fontossága mellett az Berlin biztonságát fogja szolgálni.
Németország évek óta az orosz nukleáris rakéták hatótávolságán belül van. Ezért számunkra kiemelkedően fontos, hogy megteremtsük az elrettentés egyensúlyát
– nyilatkozta Lindner.
A német lakosság azonban egy felmérés szerint igenis tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak, és a Szociáldemokrata Párt frakcióvezetője szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.
– Még az Angela Merkel által vezetett kormány idején kezdte az amerikai vezetés, hogy Németországból a katonáit és a fegyverzetének egy részét áttelepítette Lengyelországba. Ezt úgy tették meg anno, hogy meg sem kérdezték erről a német kormányt – mondta el lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Ez volt az az időszak, amikor az is kiderült, hogy az amerikaiak a német kormánytagokat lehallgatták
– tette hozzá.
A szakértő szerint az Olaf Scholz vezette német kormányzat igyekszik eminens diákként viselkedni, és a jelenlegi amerikai demokrata vezetésnek minden kimondott vagy kimondatlan igényét teljesíteni.
Ezek a mostani német bejelentések, úgy gondolom, nem arról szólnak, hogy a németek olyan fenyegetést érzékelnének, aminek az ellensúlyozására szeretnék az amerikai rakéták telepítését, hanem arról, hogy az Egyesült Államok szeretne az oroszokkal szemben – az orosz–ukrán háború bármiféle lezárása után is – egyfajta patthelyzetet létrehozni, amivel ellensúlyozzák Oroszország esetleges későbbi hatalmi törekvéseit
– mutatott rá a szakértő. „Úgy néz ki, mintha a németek kérnék az amerikaiakat, hogy telepítsenek rakétákat az országukba, amivel azonban Berlint is célponttá teszik” – folytatta Horváth József.
Németország ezzel az amerikai biztonsági és geopolitikai érdekek kiszolgálójává válik. Ez alapvetően ugyanis nem a német biztonsági érdekeket szolgálja, ha pedig e mellé tesszük a felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték ügyét, amiben a németek még csak nyomozni sem hajlandók, sőt a nyilvánvaló tényekkel sem foglalkoznak, akkor látható, hogy az önálló német külpolitika mozgástere jelentősen beszűkült
A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint.
BGM–109 Tomahawk Forrás: Közösségi média
A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.
A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy 2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni. Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM–6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék.
A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.
A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is. Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.
A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.
Christian Lindner német pénzügyminiszter, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője támogatja a nagy hatótávolságú amerikai rakéták tervezett telepítését Németországba.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kiadott, 2018. április 14-én készült képen a USS Monterey irányított rakétás cirkáló látható, amint egy Tomahawk szárazföldi támadórakétát lő ki a Vörös-tengeren. (Fotó: AFP/ Kallysta CASTILLO / Amerikai Védelmi Minisztérium) Fotó: AFP
A Funke médiacsoportnak adott, vasárnap publikált interjúban a politikus kijelentette, hogy „Németország évek óta az orosz nukleáris rakéták hatótávolságán belül van. Ezért számunkra kiemelkedően fontos, hogy megteremtsük az elrettentés egyensúlyát.”
A novemberi amerikai elnökválasztásról szólva Lindner kijelentette, hogy annak „eredményétől függetlenül az Egyesült Államoknak továbbra is Berlin diplomáciai fókuszában kell maradnia”.
Nem nyugszom bele, hogy a transzatlanti partnerség meggyengüljön
– fogalmazott.
Még a nehéz párbeszédpartnerekkel is mindent meg kell tennünk, hogy meggyőzzük az Egyesült Államokat arról, hogy az európai szerepvállalás a saját érdekeit szolgálja
– tette hozzá.
Berlin és Washington a júliusi NATO-csúcstalálkozó alkalmával jelentette be, hogy 2026-tól Németországba telepítik az amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága mélyen Oroszországig terjedhet, valamint az SM–6 légvédelmi rakétákat és az újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket. A döntés Berlinben is okozott meglepetést. Több párt, köztük Olaf Scholz német kancellár szociáldemokratái is bírálták a tervet, és azt követelték, hogy azt terjesszék a parlament elé vitára.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
