Magyarország azt akarja, a béke ne legyen szitokszó

Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy újra eljöjjön a béke időszaka, visszatérjen a tisztességes és békés nemzetközi együttműködés, ebben viszont az ENSZ-nek is nagy szerepet kellene játszania – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlésének jövővel foglalkozó csúcstalálkozóján rámutatott, hogy a második világháború óta most a legrosszabb a globális biztonsági helyzet, a terrorveszély erősödik, a migrációs áradatok számos országot jelentős kihívások elé állítanak, és több mint harminc fegyveres konfliktus is zajlik világszerte.

„Ezen rendkívül súlyos kihívások leküzdéséhez pedig alapvető változásokra lenne szükség a nemzetközi politikában (…) A kölcsönös tiszteletnek vissza kellene térnie a világpolitikába, a párbeszédnek kellene lennie a legfőbb eszköznek” – szögezte le.

„Aki a mainstreamtől eltérő álláspontot képvisel, aki kiáll a nemzeti érdekeiért, aki szuverén véleményt képvisel, azt napjainkban sajnos azonnal megbélyegezik, megvádolják vagy megtámadják. Politikailag, jogilag, sőt akár időnként fizikailag, ahogy történt ebben az országban vagy éppen a szomszédunkban, Szlovákiában” – tette hozzá.

„A legszomorúbb, hogy a nemzetközi liberális mainstream mára szitokszóvá tette a »békét«, legalábbis Európában” – vélekedett.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy miközben az európai politikusok általában minden fegyveres konfliktus esetében azt hangoztatják, hogy békés rendezésre, diplomáciai megoldásra van szükség, most, amikor a kontinensen tombol a háború, azonnal „megbélyegzik, támadják és bírálják azokat, akik szót emelnek a béke mellett”.

Kifejtette, hogy ha minden így megy tovább, akkor szomorú jövő vár az emberiségre: vagy kirobban a harmadik a világháború, vagy ismét blokkokra szakad a világ.

Utóbbi kapcsán arra emlékeztetett, hogy Magyarország a múltban erősen rajtavesztett Kelet és Nyugat szembenállásán, így nem is csoda, ha ehelyett inkább a konnektivitásban és a tisztességes nemzetközi együttműködés visszatérésében érdekelt, amiből korábban is mindenki sokat profitált.

„Úgy gondolom, hogy az ENSZ-nek ebben nagy szerepet kellene játszania” – húzta alá, arra is kitérvén, hogy a világszervezetet nem az azonosan gondolkodó országok klubjaként hozták létre, hanem éppen azért, hogy mindenki tárgyalhasson mindenkivel mindenről.

„Az ENSZ-nek vissza kellene nyernie ezt a funkióját. Az a kérdésem, hogy mégis hol kellene beszélnünk a békéről, ha nem itt?” – mondta.

„Ezért nem fogadunk el semmifajta korlátozást arra vonatkozóan, hogy kivel találkozhatunk, kivel nem, milyen témáról tárgyalhatunk és milyen témáról nem” – fűzte hozzá.

„Mi, magyarok közép-európai békeszerető nemzet vagyunk. Amit meg tudok ígérni, hogy mi, magyarok mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a következő időszak, a jövő a béke korszaka legyen, ahol a nemzetközi együttműködés tisztességes és békés, ahol a ‘béke’ nem szitokszó, és ahol senkit nem bélyegeznek meg azért, mert kiáll a béke mellett” .

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt tíz évben nem tapasztalt ilyen feszült hangulatot az ENSZ Közgyűlésén, mint most, ami nem is csoda, hiszen az emberiség a második világháború óta nem nézett szembe ennyire súlyos biztonsági kihívásokkal.

„A világnak körülbelül harminc pontján zajlik most valamilyen háború, fegyveres konfliktus. Ebből kettő olyan, amely a globális biztonságot pillanatok alatt alá tudja ásni. Ráadásul mindkét konfliktus jelenleg az eszkalációs szakaszában van, vagy legalábbis az eszkaláció veszélye rendkívül magas” – mutatott rá.

Majd emlékeztetett, hogy mind a közel-keleti, mind az ukrajnai konfliktus esetében eddig sikertelenek voltak a béketörekvések.

Tudatta, hogy hétfőn és kedden a jövőről szóló csúcstalálkozót tartanak, amelynek során eredetileg még a vízellátásról, a népességnövekedésből fakadó kihívásokról, a zöld átállásról lett volna szó, azonban a körülmények mára teljes mértékben megváltoztak, ezek a rendkívül fontos ügyek hátrébb szorultak a napirenden, és a háború vagy béke kérdése került a fókuszba.

„A kérdés, hogy megelőzhető-e a harmadik világháború, megelőzhető-e az, hogy az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus világháborúvá terebélyesedjen, és a globális békepárti többség érvényt tud-e szerezni annak, hogy végre a ‘béke’ ne egy szitokszó legyen a globális politikában” – jelentette ki.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlése ülésszakának alkalmából tartott EU-s külügyi tanácsülés kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió a világszervezetben jelentős kisebbségben van, befolyása az elmúlt években folytatott kioktató, lekezelő politikája miatt erőteljesen visszaszorulóban van.

„És most is azt próbálják elérni itt a brüsszeliek, hogy minden európai uniós külügyminiszter beszorítva legyen határok közé, hogy azért ne tárgyaljunk azzal, akit gondolunk, nehogy már olyat mondjunk, ami Brüsszelnek nem tetszik” – mondta.

„Még olyat is kértek az előző héten, hogy mindenki adja le, kivel tárgyal majd itt kétoldalú alapon. Most elgondolhatják, hogy mi erre mit is válaszoltunk (…)

Tehát gyakorlatilag a szuverén nemzeti külpolitikák létjogosultságát kezdik már el itt feszegetni a brüsszeliek New Yorkban is”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az ülésen szó lesz a hazai Nemzeti Kártya-program kiterjesztéséről is, hogy milyen lehetőségeket kapnak a fehérorosz és az orosz állampolgárok a könnyített belépésre. „Ebben a vitában, én azt gondolom, hogy a számoknak fontos szerepet kell játszaniuk, úgyhogy meg is néztük, hogy hogy áll Európa ebben a kérdésben” – szögezte le.

„A tavalyi esztendőben például a belarusz állampolgárok számára európai uniós tagországok több mint 280 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki (…) Ebből Magyarország 270-et. Nem 270 ezret, hanem 270-et, a 280 ezerből. A lengyelek kiadtak 255 ezret, meg a minket folyamatosan vegzáló litvánok is kiadtak 16 ezret” – mutatott rá.

„Ugyanígy az orosz állampolgárok esetében, tavaly az európai uniós tagországok 115 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki orosz állampolgároknak, ebből a németek 21 ezret és a spanyolok 20 ezret. Eközben meg minket támadnak azzal, hogy hogy ássuk alá úgymond a schengeni övezet biztonságát” – folytatta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy a vízumkiadásokat tekintve is nagyon érdekes tendencia figyelhető meg,

ugyanis míg idén csökkent a minszki magyar nagykövetségen fehérorosz állampolgárok számára kiadott vízumok száma, tavaly Németország több mint ötvenezer belépési engedélyt hagyott jóvá, ami két év alatt tizenháromszoros növekedés, ahogy Olaszország is kiadott negyvenezer vízumot, ez szintén tizenháromszoros növekedés.

„Látszik az, hogy az Európai Unióban a tények továbbra is kevésbé számítanak, és egyfajta dogmatikus, ideológiai alapú, megbélyegző külpolitika zajlik. Na, emiatt van kisebbségben az Európai Unió itt, New Yorkban, emiatt nem veszik komolyan az európai uniós tisztségviselőket New Yorkban, s emiatt inkább a racionális tagországokkal tárgyalnak az Európán kívüli országok” – összegzett.