12 milliót kap majd minden távozó migráns a svédektől

Számos nyugat-európai ország működtet „jutalmazási rendszert” az országba érkezett illegális migránsok hazatelepítésére. Svédország pedig már azt is bejelentette, hogy drasztikusan megemeli az országot önként elhagyók pénzbeli támogatását, fejenként mintegy 12 milliós összegre. 

12 milliós svéd támogatás

Az ok nyilvánvaló. A svéd polgároknak elegük van a bandaháborúkból, hogy Svédországban a legmagasabb az egy főre jutó fegyveres támadások és halálesetek száma az európai országok közül. A politikusok pedig megnyitják a pénzcsapot, hátha sikerül a problémát kezelni - tudósított a lépésről a Bild. 

2026-tól a hazájukba önként visszatérő bevándorlóknak akár 350 000 svéd koronát (34 000 dollárt) vagyis átszámítva 12 millió forintnak megfelelő összeget fizet a svéd kormány – mondta az újságíróknak Johan Forssell migrációs miniszter.

A svédhez hasonló migrációs válsággal küzd Németország is, ahol a polgárok elégedetlensége miatt lépésre kényszerült a kormány. Hétfőtől ideiglenesen lezárják a határokat, fel akarják gyorsítani a kitelepítéseket, és továbbra is támogatják az önkéntes hazatérőket.

2015 óta Németország összesen csaknem 40 millió eurót költött 69 ezer önkéntesen hazatérő migránsnak önkéntes visszatérésére – írja a nius.de. 

A kifizetések fedezik az utazási és szállítási költségeket, az orvosi többletköltségeket, valamint a nemzetiségtől függően egyszeri pénzügyi indulási támogatást(GARP). Ez személyenként 1000 eurót, kiskorúak esetében fejenként 500 eurót és családonként legfeljebb 4000 eurót biztosít. 

Stephan Brandner, az AfD politikusa szerint hihetetlen, hogy azok, akik illegálisan érkeztek Németországba, amikor távoznak, még zsebpénzt is kapnak, hogy több hónapig kényelmesen élhessenek származási országukban. Németország nevetségessé teszi magát, polgárai pedig nem értik az ilyesmit!

Mint azt már korábban említettük a legtöbb európai ország támogatja a pénzzel a migránsok hazatérését. 2016-ban Franciaország 650 euróról 2500 euróra emelte a migránsoknak adott készpénz összegét. 2016 tavaszán Norvégia 10 000 koronás "bónusszal" egészítette ki a hazatelepülési támogatást az első 500 migráns számára.

Egy 2015-ös uniós adat szerint Svédország fizette a legtöbbet az EU-ban - 3550 dollárt - a hazatérő migránsoknak. Ez nőhet 2026-ban közel a tízszeresére. Svédországot Spanyolország és az Egyesült Királyság követte 2000 euró készpénzfizetési ajánlattal. A harmadik helyen Finnország végzett, 1500 eurós ajánlatával.

Németország nem akar illegális bevándorlást – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton egy lakossági találkozón a Brandenburg tartományi Prenzlauban.

Ha a tavalyi évhez hasonlóan megint 300 ezer ember jönne be Németországba úgy, hogy csak egy részüket illeti meg menedékjog, „az nem lenne jó” – fogalmazott a kancellár.

Ezért muszáj megvizsgálni, kinek van joga beutazni az ország területére – folytatta, kitérve arra, hogy

„sajnos nem lehet teljes mértékben arra hagyatkozni, hogy a szomszédos országok megteszik azokat az intézkedéseket ezen a téren, amelyeket kötelességük lenne megtenni”.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy

a határellenőrzések során betartják az uniós jogszabályokat.

Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy szeptember 16-tól kezdődően fél évre kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.

A schengeni övezeten belül határellenőrzéseket normál esetben nem végeznek.

Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indít ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.

Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.

A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.

A migráció miatti országos vészhelyzet kihirdetése is szerepel a holland kabinet pénteken bemutatott kormányprogramjában, amelyben szigorúbb szabályozásokat hoznának a bevándorlás visszaszorítására.

A televízió által élőben közvetített sajtókonferenciáján Dick Schoof holland miniszterelnök bejelentette, Amszterdam hivatalosan kérni fogja az Európai Uniót, hogy egy időre mentse fel a közös uniós migrációs politika végrehajtása alól Hollandiát.

A kormányfő szükségesnek nevezte a menedékkérők számának visszaszorítását a lakhatási válság megoldása érdekében, valamint azért, hogy elérhetőbbé tegyék az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést. Hozzátette: nem várhatnak tovább az intézkedésekkel.

„Ha ma hozzálátunk, akkor sem oldódik meg minden holnapra (…) Döntéseket kell hoznunk; a jövő generációkért tesszük ezt, a gyerekeinkért, az unokáinkért” – szögezte le.

Mint mondta, a vészhelyzet kihirdetésének „vannak feltételei”, azonban hozzátette: bízik benne, hogy a kabinet jól előkészített indokot tud beterjeszteni az államtanács elé az ügyben, amely hat-nyolc héten belül hozhat döntést.

Marjolein Faber menekültügyi és migrációs miniszter elmondta, a lépés lehetővé tenné, hogy a holland kormány „nagyon gyorsan” – a parlament jóváhagyása nélkül – felfüggeszen bizonyos menekültügyi jogszabályokat. „Olyan intézkedéseket hozunk, amelyek Hollandiát a lehető legkevésbé vonzó országgá teszik a menedékkérők szemében” – jelentette ki a tárcavezető.

Az újonnan bevezetendő intézkedések a többi között korlátoznák a családegyesítést, lehetővé tennék a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők azonnali kitoloncolását, illetve a kabinet felfüggesztheti a menedékkérők Hollandia területén történő egyenletes elosztására vonatkozó jogszabályt is, mégpedig a parlament alsó- és felsőházának jóváhagyása nélkül.

A holland kormány királyi rendelettel hirdethet országos vészhelyzetet, amelyet azonban jogi szempontból is meg kell vizsgálni.

Hollandiába évente mintegy 40 ezer menedékkérő érkezik.

A lakhatási válsággal kapcsolatban a kabinet leszögezte: igyekszik teljesíteni az előző kormány által kitűzött, évi 100 ezer lakás építését vagy felszabadítását célzó elképzelését, amelyre ötmilliárd eurót szánna a következő öt évben. További 2,5 milliárd eurót az infrastruktúrába fektetnének annak érdekében, hogy az új otthonok könnyebben elérhetőek legyenek.

A csaknem 140 oldalas dokumentum emellett kitér a holland felsőoktatás „hollandizálására” is, amelynek részeként igyekeznének visszaszorítani az angol nyelvet az egyetemeken, kivéve néhány olyan kart, ahol a jelentős hiánnyal küzdő szektorok jövőbeni szakembereit képzik.

Emellett a tervek szerint csökkentenék a külföldi diákok számát is, jóllehet ezen elképzelés ellen már több, Hollandiában is jelenlévő multinacionális vállalat tiltakozott.

A kormányprogram védelmi ügyekkel foglalkozó részében leszögezik, a kabinet továbbra is eltökélt abban, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítsa, valamint kiemelték, hogy Hollandia folytatja Ukrajna támogatását „anyagi, politikai és erkölcsi téren is”.

Egyéb tervek között szerepel a társaságok, alapítványok, vallási szervezetek, illetve „nem hivatalos társulások” „nemkívánatos külföldi segélyezésének” megszüntetése, valamint az életfogytiglani börtönbüntetés jelenlegi, legfeljebb 15 éves időtartamának meghosszabbítása, továbbá kiemelték azt is, hogy a kabinet olyan lehetőségek kidolgozására törekszik, amelynek segítéségével a szülők felelősségre vonhatók lennének a gyerekeik bűncselekményeiért. Növelnék továbbá a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható maximális büntetés mértékét is.