Újra fellángoltak a bandaháborúk Svédországban

Svédországban mindennapossá váltak a bandaháborúk, lövöldözések és a robbantások, az ország már elismerten is 50-60 „no-go zónával” rendelkezik, ahol nagyon komoly probléma a bűnözés, és ezek mind a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1-en szombat reggel annak kapcsán, hogy nemrég egy 14 éves lányt ölt meg két migrációs hátterű fiatal. Elhangzott: egy statisztikai adat szerint Svédországban idén eddig 148 lövöldözés történt, amelyekben 20-an meghaltak és 26-an megsebesültek. Tavaly több mint 60 ilyen haláleset történt.

Dornfeld László kiemelte: a fiatalkorúak egyre inkább érintettek elkövetői oldalon is, hiszen a bűnbandák felismerték azt, hogy aki fiatalkorú, az nem büntethető a svéd jogszabályok szerint, így „innentől kezdve rájuk lehet a piszkos munkát osztani”. Hozzátette: a fiatalkorúak sokkal kevésbé körültekintőek, így sokkal több az olyan áldozat is, aki csak véletlenül arra járt, de semmi köze egy leszámoláshoz.

Hangsúlyozta: ezek problémák a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él. Egyértelműen ők azok, akik részt vesznek az alapvetően drogterjesztéshez köthető leszámolásokban, a piac uralásáért folyik ugyanis a harc a rivális bandák között.

Dornfeld László szerint úgy tűnik, Svédország „egyfajta álomból ébredt fel”. Eddig komolyan elhitték azt, hogy egy nyitott befogadó társadalom létrehozásával csak még jobban erősebbé válhat Svédország.

De kiderült, hogy ezeket az embereket nem lehet integrálni a svéd társadalomba, mert „nem munkaalapon”, hanem egyéb ideológiai szempontok szerint kerültek az országba.

Az elemző katasztrofálisnak nevezte, hogy Svédországban hova fajult a befogadó migrációs politika. Teljesen más a szocializációja ezeknek az embereknek, és Európában másutt is elkülönültek fizikailag is. Azokon a területeken, ahol többségbe kerültek, a saját törvényeik szerint élnek – fejtette ki az elemző.

Hozzátette: a fogadó állam tisztelete abszolút nem jellemző rájuk, és „ez a probléma most gyakorlatilag Svédország kormányának a képébe robbant, de az egész társadalomnak is, hiszen ma már nem lehet elfedni azt a valóságot, ami kialakult”. Dornfeld László szerint ennek is volt köszönhető, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és a mögötte álló jobboldali szövetség nyert a választáson.

Az embereknek elegük lett a baloldali bevándorláspolitikából, ami évtizedeken keresztül jellemezte az országot, és a változásra szavaztak. Ugyanakkor a svéd kormányzat nem tud és nem is mer erélyesen fellépni a rá nehezedő nyomás miatt, így csak „tűzoltásra” van elegendő erejük.

Felhívta a figyelmet arra: ha mostantól egyetlen migráns se érkezne, akkor is ott van a probléma, hogy a „no-go zónákban” generációk élnek, akik nem a helyi kultúra szerint szocializálódtak.

Ezeken a területeken a hatalmas bűnözés miatt megélhetési gondok keletkeznek, hiszen a cégek elköltöznek, nem lesz elég munkahely, tökéletes táptalajt nyújt a radikális iszlámnak például, ami később aztán terrorcselekményekhez vezethet az adott országokban – fejtette ki Dornfeld László.

A műsorban Cser Attila, az M1 skandináviai tudósítója beszélt a nemrég történt svédországi gyermekgyilkosságról.

A döbbenetes eset a svédországi Landskronában történt, a két elkövető 15 év alatti lehet a rendőrség szerint, az áldozat egy 14 éves lány. Úgy tudni, a migrációs hátterű elkövetők barátnői voltak az áldozatnak.

Hozzátette: a nyomozás folyamatban van, eddig annyit lehet tudni az esetről, hogy a lány egy pizsamapartira indult barátaival, majd kegyetlenül megkínozták egy ipari területen, és állítólag késszúrásokkal végeztek vele.

Az egyik svéd újság szerint a torkán is sérülhetett – közölte a tudósító. Azt mondta, az elkövetők minden bizonnyal nem svédországi születésűek voltak, hanem migrációs hátterűek. A helyszín is igazolja ezt, valamint azok a források, amelyek megszólaltak a „fősodratú médiát kivéve”.

A tudósító rámutatott arra is, hogy a fiatalok által elkövetett bűncselekmények egyre jelentősebbek, mert az ő büntethetőségük jelenleg rendkívül alacsony. Az M1 szombat reggeli műsorában levetítették a Jó világ című, új külpolitikai háttérműsor azon adását, amelyet néhány hónapja készítettek a svéd nagyvárosok bevándorlók lakta negyedeiben tapasztalható bűnözésről.

Brutális gyilkosság rázta meg Svédországot, különös kegyetlenséggel megöltek egy tizennégy éves lányt a dél-svédországi Landskronában. A gyanú szerint az elkövetők kortársai, akik ráadásul szintén lányok.

A rendőrség 2024. május 17-én Stockholmban lezárta a Storgatan utcát az izraeli nagykövetség közelében, ahol azon az éjszakán lövöldözés hallatszott. (Fotó: Henrik Montgomery / TT / TT HÍRÜGYNÖKSÉG / AFP)"

Az elmúlt években a nemzetközi sajtó attól volt hangos, hogy kegyetlen bandaháborúk zajlanak Svédországban. Hetente legalább egy véres leszámolás történik az országban, amelynek elkövetői között egyre több a fiatalkorú. Most egy látszólag teljesen más mintázat nyomán történt egy megrendítő gyilkosság, ahol az áldozat és az elkövetők is igen fiatalok, ugyanakkor nem zárható ki, hogy vannak közös motívumok a migrációs hátterű bandák által elkövetett erőszakos bűncselekményekkel. 

Az áldozat pizsamapartira indult társaival kedden, de azok elcsalták vagy elrabolták, és egy ipari negyedbe vitték, ahol felújításra váró vasúti kocsik között össze-vissza verték őt, késsel megsebesítették, majd ezüstszínű ragasztószalaggal összekötözve sorsára hagyták. 

A rendőrség egyébként két kést is talált a tetthely közelében. A felfegyverkezés ténye, valamint, hogy erős ragasztószalagot vittek magukkal az elkövetők, illetve hogy egy elhagyott városrészbe csalták áldozatukat, mind-mind arra enged következtetni, hogy a gyilkosságot előre eltervezetten követték el. Ráadásul a bűncselekmény egyes részeiről videófelvételt is készítettek, amelyet tovább küldtek másoknak. 

A bűncselekménnyel összefüggésben érdemes megfigyelni, hogy míg az áldozat kapcsán több információt is közölt a média, például hogy Emilia Sjöbergnek hívják (azaz svéd neve van), illetve, hogy nem abban a városban lakott, ahol a bűncselekmény történt, hogy édesanyjától indult el a végzetes estén, addig az elkövetők vonatkozásában semmilyen támpontot nem adtak. Bár nyilvánvaló, hogy az ártatlanság vélelme megilleti őket, ráadásul fiatalkorúak az elkövetők, azaz még inkább védendők, de vajon az áldozat identitása miért nem az?

 Carin Görblad azt nyilatkozta, hogy az erőszak egyre inkább idealizált és heroizált a gyerekek egyes rétegeiben. A rendőri vezető szerint aggasztó a tendencia és félő, hogy eszkalálódik a helyzet. Márpedig az elmúlt években a migrációs hátterű bandák kapcsán volt látható az, hogy egy olyan „erőszakkultúrát” teremtettek, amelyben az egyre fiatalabb, a bandákba bekerülni és ott a ranglétrán feljebb jutni akaró gyerekek egymást licitálják túl, ki tud erőszakosabb bűncselekményt elkövetni és arról számot adni. 

A Svédországban elkövetett gyilkosságok elkövetőinek csak tíz százaléka nő, ami mostanában változni látszik, ráadásul egész fiatal elkövetők jelentek meg. Ez a svéd Bűnmegelőzési Tanács (BRÅ) adataiból derük ki. A statisztikák szerint az elmúlt tíz évben tizenöt százalékkal nőtt azoknak a tizenöt-tizenhét éves lányoknak a száma, akik ellen erőszakos bűncselekmények miatt indult eljárás, és ez az időszak erős összefüggésben van azzal azokkal az évekkel, amikor a bandabűnözés kontrollvesztetten növekedni kezdett Svédországban.