tóth gabi
Nem ért el vele stratégiai célt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendkívül nehéz helyzetben van, mert az alapvető stratégiai cél az volt, hogy a Kurszki régió elleni támadás miatt az oroszok kivonják a csapataik egy részét a Dombászból, ez azonban nem következett be – mondta el Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Ehelyett az oroszok a kalinyingrádi és a balti térségből irányítottak át csapatokat, ami teljesen új helyzetet teremtett.
Zelenszkijnek jelenleg az a nagy ötlete, hogy ha megkapja az engedélyt arra, hogy a nagy moszkvai reptereket bombázza mélységben és emellett Moszkvát és Szentpétervárt, abban a pillanatban a háború megfordul
– emlékeztetett a biztonságpolitikai szakértő.
Emiatt kérte a britektől – és nem csak tőlük –, hogy engedélyezzék az Ukrajnának már átadott stratégiai fegyverek bevetését oroszországi célpontokkal szemben is – tette hozzá. Ez azért szörnyű ötlet, mert nem lehet tudni, hogy mikor elégelik meg a helyzetet az oroszok, és mikor döntenek úgy, hogy sokkal komolyabb csapást mérnek Ukrajnára.
Ennek első jelei már láthatók is, hiszen ma hajnalban gyakorlatilag Ukrajna egész területe ellen támadást indítottak – mutatott rá Nógrádi György.
Ráadásul Zelenszkij téved, az általa tervezett támadások nem fordítanának a háború menetén – tette hozzá.
Az oroszok Ukrajna elleni inváziója és az ukránoknak a Kurszki régióba való betörése között az a különbség, hogy az oroszok deklaráltan négy orosz lakosságú régiókat szeretnék visszakapni, az ukrán betörés által érintett terület viszont orosz lakosságú, így ebben a támadásban nincs logika – magyarázza a szakértő.
Tény az, hogy Zelenszkij nem sikeres
– szögezi le Nógrádi György.
Az ukrán államfő már hónapok óta kapkod, részben azért, mert rendkívül fél attól, hogy Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, és egy olyan béke lesz, amelyben Ukrajnának területekről kell lemondania.
Emiatt erőltetné az eredménytelen júniusi svájci békekonferencia után egy újabb találkozó megrendezését. Erre az eredeti tervek szerint a szaúd-arábiai Dzsiddában kerülne sor, Narendra Modi indiai miniszterelnök kijevi látogatása során azonban már India is felmerült mint lehetséges helyszín.
Azonban az oroszok részvétele nélkül egy ilyen konferenciának semmilyen értelme nincs
– hangsúlyozta a szakértő.
Nógrádi György az Északi Áramlat elleni robbantással kapcsolatos fejleményekre is kitért.
Mindenki tudja az igazat, viszont Zelenszkij rendkívül boldog, hogy az egészet rákenheti a volt vezérkari főnökre [Valerij Zaluzsnyij, Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete], mert ezzel őt kiveheti abból a körből, aki a jövőben veszélyes lehet rá nézve.
Marija Zaharova egy rádióinterjúban elmondta: szerinte az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban érdemes visszatekinteni azokra a nyilatkozatokra, amelyeket korábban amerikai politikusok tettek. Először Joe Biden amerikai elnököt idézte, aki 2022-ben az orosz invázió megelőzően az megmondta, hogy nem lesz Északi Áramlat 2.
Oroszország hatalmas drón- és rakétatámadást indított Ukrajna ellen. Legalább három ember meghalt
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat által 2024. augusztus 26-án készített és közzétett felvételen kiégett teherautók láthatók egy rakétatámadás helyszínén, egy meg nem nevezett helyen, az ukrajnai Odessza régióban. Orosz drónok és rakéták 2024. augusztus 26-án egy éjszakai sortűzben 15 régiót támadtak Ukrajna-szerte, amely elsősorban az energetikai infrastruktúrát célozta - közölte az ukrán miniszterelnök. Fotó: AFP
Kijevben legalább hét robbanás történt, a támadás miatt a fővárosban részben szünetel az áram- és vízellátás – jelentette be Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
Szerhij Popko, Kijev katonai közigazgatásának vezetője ugyancsak a Telegramon a fővárost támadó tíz drón megsemmisítéséről számolt be. Zsitomir, Hmelnyickij, Ternopil és Lviv régiókból is légitámadást jelentettek.
Az ukrán légierő közlése szerint az orosz hadsereg 11 Tu–95-ös nagy hatótávolságú bombázó repülőgépet vetett be, Kinzsal hiperszonikus rakétával is támadták Ukrajnát, és a Fekete-tenger felől is bombáztak ukrán területeket.
Az első jelentések nem számoltak be a két hullámban lezajlott légitámadás okozta károkról, és halálos áldozatokat sem említettek. Viszont az Ukrajna északnyugati részén fekvő Volinyi, a keleti Dnyipropetrovszki és a déli Zaporizzsjai területről egy-egy halottat jelentettek.
A hétfői támadáshullám feltehetően ismét elsősorban Ukrajna energiahálózatát célozta. Az Ukrenergo állami energiaszolgáltató vészleállásokat rendelt el. A légiriadó helyi idő szerint a kora reggeli órákban még érvényben volt.
Oroszország több mint száz rakétával és mintegy száz csapásmérő Sahid drónnal támadta meg hétfőre virradóan Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúráját – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján.
Hangsúlyozta, hogy ez volt az egyik legnagyobb csapás a háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta, amely több régiót érintett, beleértve az ország nyugati részét is. Leszögezte, hogy nem lehetnek korlátozások Ukrajnával szemben a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése tekintetében, míg Oroszország mindenféle fegyvert bevet Ukrajna ellen, köztük észak-koreai gyártású ballisztikus rakétákat is.
– zárta szavait Zelenszkij.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en kifejtette, hogy Ukrajna partnerei két döntéssel segíthetnek véget vetni az orosz támadásoknak. „Két konkrét döntést hozhatnak partnereink annak érdekében, hogy gyorsan véget vessünk az orosz terrornak. Először is meg kell erősíteni Ukrajna jogát, hogy nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre minden legitim katonai célpontra Oroszország területén. Másodszor pedig partnereinknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ő légvédelmi eszközeiket Ukrajna felhasználhassa a légteréhez közeledő rakéták és drónok lelövésére” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy egyik döntés sem jelenti a háború súlyosbodását. „Éppen ellenkezőleg, elriasztják Oroszországot, segítenek mérsékelni a terrort, csökkenteni az orosz támadások számát, ezáltal a csapások okozta emberi áldozatok számát is” – fogalmazott a miniszter.
Helyi kormányzók kora délután arról számoltak be, hogy a hétfői orosz rakéta- és dróncsapásoknak az eddigi adatok szerint öt halálos áldozata és legalább 17 sérültje lett az ország különböző régióiban. Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon közölte, hogy Ukrajna megyéinek több mint felében, 15 régióban okozott pusztításokat és szedett polgári áldozatokat az orosz támadás. A kijevi katonai adminisztráció sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a főváros környékén két energetikai létesítményben és lakóházakban okozott károkat, eddig egy sérültről érkezett jelentés. A keleti Harkiv megyében – a helyi kormányzó közlése szerint – egy polgári vállalatot ért csapás, egy ember meghalt, ketten megsebesültek. A szomszédos Dnyipropetrovszk megyében, Nyikopol városát hétfőn az orosz erők tüzérséggel lőtték, egy férfi életét vesztette, hatan pedig megsérültek, köztük egy 14 éves lány – hozta nyilvánosságra a régió kormányzója. Az Ukrajna nyugati Voliny megyéjében lévő Luck város polgármestere arról adott hírt, hogy egy többlakásos házat ért találat a településen, eddig egy halálos áldozatról érkezett hír. A szintén nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében egy infrastrukturális létesítményt találtak el az orosz erők, hárman sebesültek meg – mondta a megye kormányzója a Telegramon közzétett videóüzenetében.
Az RBK-Ukrajina hírportál szerint a Reuters hírügynökség megerősítette, hogy a Donyeck megyében lévő Kramatorszk egyik szállodájára vasárnap mért orosz csapás következtében életét vesztette tudósítói csapatának egy tagja, a 38 éves Ryan Evans, aki biztonsági tanácsadóként dolgozott náluk, további két munkatársuk pedig sérülésekkel kórházba került.