Északi Áramlat: Egyre több a bizonyíték az ukránok ellen

Németország főügyésze a felrobbantott Északi Áramlat vezetékek ügyében elfogatóparancsot parancsot adott ki egy Volodimir Z. nevű ukrán búvároktató ellen.  Volodimir Zelenszkij  a robbantás után közölte, hogy Ukrajnának nincs köze a támadáshoz. Ezzel együtt továbbra sem világos, hogy az ukrajnai állami hatóságok milyen mértékben vehettek részt a szabotázs előkészítésében és végrehajtásában. 

Példátlan támadás történt Németország energiaellátási infrastruktúrája ellen

A „Die Zeit”, az ARD és a „Süddeutsche Zeitung” jelentése szerint két ukrán búvár, köztük egy nő is a német hatóságok látókörébe került, ők rögzíthették a víz alatt a robbanóanyagot a vezetékekre, de ellenük egyelőre nem adtak ki elfogatási parancsot.

A Tagesschau összefoglalójában azt írja, hogy Volodimir Z. utolsó lakóhelye Lengyelországban volt, de mára eltűnt a hatóságok elől. Korábban a Ripost is megírta, hogy 2022. szeptember 26-án az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezeték több robbanás következtében megsérült. A robbanásokat a balti-tengeri dán sziget, Bornholm közelében regisztrálták, és nem sokkal később négy szivárgást fedeztek fel az Északi Áramlat vezetékek négy vonala közül háromban. Az orosz földgáz korábban az Északi Áramlat 1-en keresztül áramlott Németországba. Az Északi Áramlat 2 azonban még nem működött az Ukrajna elleni orosz háború és az azt követő politikai viták miatt. A most közzétett információk „egy külföldi hírszerző szolgálat információin” alapulnak.
A nyomozásban „kulcsszerep jutott” az Andromeda nevű német jachtnak. A hajót egy fedőcégen, a varsói székhelyű Feeria Lwowa nevű cégen keresztül fizették ki, és szemtanúk szerint 2022 szeptemberében több férfi és egy nő indult útnak a németországi Rostock kikötővárosból az Andromeda fedélzetén. Körülbelül két héttel később több robbanás megsemmisítette az Északi Áramlat 1-et és az Északi Áramlat 2 vezetékek egy részét, ami példátlan támadást jelentett Németország energiaellátási infrastruktúrája ellen.

Már júniusban kiadták az elfogatóparancsot

Úgy tűnik, hogy a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (BKA) és a Szövetségi Rendőrség nyomozói áttörést értek el az elmúlt évtizedek egyik leglátványosabb ügyében. Míg Svédország és Dánia már az év elején leállította az ügy kivizsgálását, a szövetségi főügyész (GBA) folytatta az eljárást "robbanás szándékos előidézésének" és "alkotmányellenes szabotázs" gyanújával. A német ügyészek állítólag már júniusban a lengyel hatóságokhoz fordultak abban a reményben, hogy a gyanúsítottat letartóztathatják. A német nyomozók azt feltételezték, hogy Volodimir Z. utoljára egy Varsótól nyugatra fekvő városban élt, és nem világos, hogy most visszatért-e Ukrajnába. Egy keddi rövid telefonbeszélgetésben Z.-t meglepte a vád. Tagadta, hogy részt vett volna az Északi Áramlat elleni támadásokban.
Állítólag a lengyel fél részéről nem érkezett válasz a hivatalos német jogi segítségkérésre. Nem tudni, hogy a lengyel hatóságok miért nem tartóztatták le Volodimir Z.-t, az európai elfogatóparancs uniós szabályai szerint.

Mit tudhatnak a lengyel hatóságok?

Állítólag fontos szerepet játszott a Volodimir Z. elleni elfogatóparancsban egy fehér furgon, amelyet 2022. szeptember 8-án láttak a mecklenburg-pomerániai Rügenben. Az Andromeda többek között Rügenben is kikötött, és a nyomozóknak nagyrészt sikerült rekonstruálniuk a vitorlás jacht útvonalát. A gyanú szerint az autót a búvárfelszerelés szállítására használták, és a járműről készült fényképeken a német nyomozók az egyik utasaként azonosította Z.-t. A bizonyítékok a német-lengyel határon végzett ellenőrzésből is származtak. Míg a német nyomozók azt feltételezik, hogy az Andromeda vitorlást használták a bűncselekményhez, Stanislaw Zaren akkori államtitkár egy tavalyi ARD- interjúban azt mondta: "Nem találtak erre utaló jeleket." Lengyel információk szerint a legénységet a lengyelországi Kołobrzegben egy megállás közben ellenőrizték, az utazásnak „tisztán turisztikai jellege volt”. A német nyomozók többször is kérték lengyel kollégáikat, hogy adják ki a Kołobrzeg kikötőben készült térfigyelő kamerák felvételeit. Legutóbb állítólag a lengyel fél azt közölte, hogy nem állnak rendelkezésre videók, és a felvételeket már törölték, ahogy azt a törvény előírja.

Tisztázatlan az ukrán állami hatóságok szerepe a szabotázsban

Továbbra sem világos, hogy az ukrajnai állami hatóságok milyen mértékben vehettek részt a szabotázs előkészítésében és végrehajtásában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban elutasította kormánya részvételét a támadásokban.

Az év elején Hans-Christof von Sponeck - korábban  ENSZ-főtitkár-helyettesként és az ENSZ humanitárius koordinátoraként szolgált Irakban - a Berliner Zeitungnak adott interjúban azt mondta, hogy az Északi Áramlat vezetékek elleni támadással megsértették a német szuverenitást. 

A lengyel hatóságok fontos bizonyítékokat rejtettek el az európai nyomozók elől az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban – írta meg a a The Wall Street Journal (WSJ) január 8-án megjelent tényfeltáró cikkében. A portál szerint az üggyel kapcsolatos nyomozás már régóta hajlik arra a következtetésre, hogy a csővezetékek elleni támadást Ukrajna területéről, Lengyelországon keresztül hajtották végre. A lengyel tisztviselők azonban megtagadták az együttműködést a szabotázzsal kapcsolatos nemzetközi nyomozásban, és nem hoztak nyilvánosságra potenciálisan fontos bizonyítékokat.

Az ügyben vizsgálódó európai nyomozók azt mondták a WSJ-nek, hogy a lengyeleknek rendkívül sokáig tartott, hogy válaszoljanak a megkeresésekre, és kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgattak el a szabotőrök országszerte történt mozgásáról. A kiadvány világossá teszi, hogy ez a folyamat megnehezíti azon régóta fennálló feltételezésük bizonyítását, hogy a támadást Lengyelországon keresztül, Ukrajna területéről hajtották végre. 

A nyomozók most abban reménykednek, hogy a decemberben hivatalba lépett új varsói kormány segít rávilágítani a támadás részleteire. Különösen Varsó együttműködésének megtagadása miatt nehéz megállapítani, hogy a lengyel kormány tudott-e a gázvezetékek tervezett felrobbantásáról. Az újságírók szerint Lengyelország kitartóan akadályozza a nyomozást, ami az incidensben betöltött szerepével és indítékaival kapcsolatban is kérdéseket vet fel.

Tavaly szeptember végén norvég kutatók új információval szolgáltak az Északi Áramlat gázvezeték 2022. szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban. Ez az első nemzeti testület, amely nyilvánosan elismerte a két másik robbantást is. A gázvezetékek szivárgását 2022 szeptemberében fedezték fel. A svéd szeizmikus központ képviselője, Björn Lund akkor elmondta, hogy a vészhelyzet idején két erős víz alatti robbanást regisztráltak a csővezeték szivárgásának területén. Ezt követően a baleset helyszínén robbanóanyag nyomait találták.

Nemrég nyugati médiumok, elsődlegesen a hamburgi Der Spiegel és a The Washington Post (WaPo) összeálltak, hogy a végére járjanak az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 1–2. tenger alatti gázvezeték köteg három csöve felrobbantása körüli közvélemény-manipulációknak. A kulcs Németország volt – derítette ki a vizsgálat, amelynek kiindulópontja a holland hírszerzés figyelmeztetése, amely hónapokkal a 2022 szeptemberében végrehajtott robbantás előtt jutott el a nyugati szolgálatokhoz.

Találtak egy ukrán titkosszolgálati ezredest, Roman Cservinszkijt, akit okkal gyanúsítanak a robbantássorozat gyakorlati irányításával. De azt sem zárják ki, hogy Cservinszkij nyakába akarják varrni az egészet, mondván, az ukrán politikai-nemzetbiztonsági vezetés, Volodimir Zelenszkij elnökkel együtt, mit sem tudott az egészről. Viszont bemártották Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg főparancsnokát.

Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró tavaly február elején publikált vizsgálatának eredményei szerint az Egyesült Államok is részt vett a vezetékek ferobbantásában. Hersh azt állítja, hogy a gázvezetékeket amerikai búvárok aknázták alá a Balti-tengeren még 2022. júniusban, a Baltops gyakorlat során, és a norvégok aktiválták a robbanóanyagokat.

Még  tavaly tavasszal minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas amerikai Seymour Hersh azt írta egy leleplező cikkében, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. Hersh - a saját elmondása szerint - hónapokon keresztül nyomozott az ügyben, a cikkben szereplő állításait pedig több, az szabotázsakcióban résztvevő kormányzati tisztségviselővel készített interjú alapján fogalmazta meg.

A terjedelmes írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa az olcsó földgáz tekintetében Oroszországtól függ, addig az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak. A Fehér Ház végül úgy döntött, ezt a problémát legegyszerűbben az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával lehet megoldani.

A Balti-tenger alatt futó vezeték elleni támadás megtervezését 2021 decemberében kezdte meg Washington, amikor az amerikai hírszerzés már biztos volt benne, hogy Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb támadást fog indítani Ukrajna ellen. Az titkosszolgálati akciót egy különleges munkacsoport koordinálta, melyet Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozott létre és vezetett. A haditengerészet szakértői azt javasolták, hogy egy újonnan hadrendbe állított tengeralattjáró segítségével közvetlenül támadják meg a csővezetéket. A légierő pedig távolról felrobbantható, késleltetett gyújtózsinórral ellátott bombák ledobását látta a legcélravezetőbbnek. A tárgyalások során a CIA emberei állítólag csak azt hajtogatták, hogy bárhogyan is viszik végbe a robbantást, annak titokban kell maradnia, és nem szabad semmilyen bizonyítékot hátrahagyni.

A munkacsoport tárgyalásain részt vevő személyekkel készített interjúi alapján Seymour Hersh azt írta, hogy tervezésben részt vevők tisztában voltak vele, hogy "háborús cselekményt" terveznek elkövetni. Egyes tisztviselők arra ösztönözték a Fehér Házat, hogy teljesen ejtse az ötletet. A CIA és a Külügyminisztérium néhány magas beosztású tisztségviselője pedig egyenesen azt mondta Biden közvetlen beosztottjainak: 'Ezt ne csináljuk. Ez hülyeség, Ez politikai rémálom lesz, ha kiderül."

A Biden-adminisztráció tervét 2022 júniusában kezdték el megvalósítani, amikor az amerikai haditengerészet speciális búvárai C4-es típusú robbanóanyagot helyeztek el az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágán a Baltic Operations 22 (BALTOPS 22) nevű NATO-hadgyakorlat álcája alatt. A vezetékre telepített robbanószerkezeteket az amerikaiak jelentősen átalakították. Többek közt álcázták őket, mivel tisztában voltak vele, hogy az orosz haditengerészet rendelkezik olyan technológiával, amely képes a víz alatti aknák felderítésére és kioldására. Emellett a bombák ellenállóképességét is randikákásan megnövelték, ugyanis nem lehetett tudni, hogy az amerikai elnök mikor tervezi megnyomni a "piros gombot". 

A bombákat végül a telepítésük után három hónappal, szeptember 26-án hozták működésbe egy szonárbója által küldött távjelzés segítségével. A bóját norvég haditengerészet egyik P8-as felderítő repülőgépe dobta le a tengerbe, az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. Ezt követően először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 robbant fel, és a négy csővezetékből három teljesen üzemképtelenné vált.

Közvetlenül a robbanás után az amerikai média úgy kezelte az ügyet, mint egy megoldatlan rejtélyt, és többször is megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget. Ezt követően pedig egyáltalán nem foglalkoztak a szabotázsakcióval. Ezzel párhuzamosan Moszkva "terrortámadásnak" minősítette a történteket, és kijelentette, hogy abból az USA profitálta a legtöbbet, mivel felgyorsította Európa orosz gázfüggőségének csökkentését.

Joe Biden egyébként egy tavaly február 7-ei sajtótájékoztatón – amit éppen Olaf Scholz német kancellárral együtt tartott – az Északi Áramlat „végét” ígérte orosz támadás esetén, egy újságírói kérdés nyomán. Még novemberben második felében svéd főügyészség pedig arról adott hírt, hogy az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetékkel egyértelműen szabotázsakció történt, miután robbanószer maradványait találtak meg tengerfenéket.

A miheztartás véget fontos elmondani, hogy eddigi pályafutása során Seymour Hersh számos olyan leleplező cikket publikált már, melyek fenekestül felforgatták az amerikai bel- és külpolitákát. Többek közt részben ő tárta fel a Watergate-botrányt, felfedte Kambodzsa titkos bombázását, valamint ő számolt be először az Abu Ghraib börtönben fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódról. Az amerikai csapatok által Vietnámban elkövetett My Lai-i mészárlás leleplezéséért 1970-ben Pulitzer-díjat kapott. 

A Spiegel információi szerint az akciót az Andromeda nevet viselő, jacht segítségével követhették el, amelyet tavalyelőtt szeptember 6-án vettek bérbe a támadók és a robbanások előtt három nappal, szeptember 23-án vittek vissza Rostockba. A lap arra is utal, hogy az FBI-nak megfelelő német ügynökség, a BKA többet tud, mint a nyilvánosan elérhető információk és 

Az Andromeda jachton több szemtanú szerint is 5 férfi és egy nő utazott, és a mindössze 15,57 méter hosszú a hajót egy moldovai férfi román útlevelének segítségével vették bérbe. Az útlevelen azonban nem a tulajdonos, hanem egy, az ukrán 93. gépesített brigádan szóló férfi képe szerepelt, akinek egykori párja és gyermeke is Németországban él jelenleg.

Az nem világos, hogy az ukrán vezetés milyen szintjéig érnek fel a szálak, ám az valószínűsíthető, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tudott a történtekről, ugyanakkor az elképzelhető, hogy Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök viszont tudott a tervekről. A hajó útja során kikötött Lengyelországban is, ám Varsó tagadja érintettségét a szabotázsakcióban. A Spiegel írásából az is kiderül, hogy meglepően kevés, 

mégpedig a víz alatt is működőképes octogent, amelynek nyomait az Andromedán is megtalálták. Azonban a támadást szakértők szerint semmiképp sem amatőrök hajtották végre.

A lap azt is felidézi, hogy sajtóhírek szerint az Egyesült Államok rejtett utakon igyekezett rábeszélni Kijevet az akció lefújására, de ami magyar szempontból különösen fontos lehet az az, hogy a figyelmen kívül hagyott holland figyelmeztetés szerint 

Az összegyűlt bizonyítékok alapján azonban elég nagy a valószínűsége annak, hogy tényleg egy ukrán kommandó hajtotta végre a szabotázst, ami ha bebizonyosodik, beláthatatlan diplomáciai és geopolitikai következményekkel járhat, noha a Spiegel szerint nincs napirenden az ukránoknak nyújtott támogatások leállítása. Azonban még nagyobb vihart kavarhat, ha kiderül, hogy Kijevet Washington is segítette a gázvezetékek felrobbantásában, még ha azok hetek óta üzemen kívül is voltak a robbanások idején.