Egy ukrán ezredes szervezte meg az Északi Áramlat felrobbantását

Egy magas rangú ukrán katonatiszt, Roman Cservinszkij szervezte meg az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágának tavalyi felrobbanásában - jelentette ukrán és európai tisztviselőkre hivatkozva a Washington Post amerikai napilap online kiadása. 

A portál beszámolója szerin Roman Cservinszkij egy többszörösen kitüntetett ezredes, a különleges műveleti erők egykori katonája, akinek jelentős kapcsolatai vannak az ország hírszerző szolgálataival. Úgy tudni, tavaly szeptemberben ő koordinálta azt a hatfős csapatot, akik hamis személyazonossággal vitorlást béreltek, és mélytengeri búvárfelszereléssel robbanótölteteket helyeztek el az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágán.

Fontos elmondani, hogy a források szerint Cservinszkij személyesen nem vett részt a szabatásakcióbon, hanem végig a háttérből irányított, és magas rangú tisztek parancsát teljesítette. Az utóbbiak között volt Valerij Zaluzsnyij tábornok, Ukrajna legmagasabb rangú katonatisztje.

Biztonságpolitikai szakértők szerint Cservinszkij szerepe lehet a legközvetlenebb bizonyíték arra, hogy az ukrán katonai és biztonsági vezetés részt vett a szabotázsakcióban, amit több európai és amerikai tisztviselő is az európai energetikai infrastruktúra elleni terrortámadásnak nevezett.

A megjelent hírek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök semmit sem tudott a szabotázsakcióról, sőt, a államfőt sok másik oroszellenes műveletről sem tájékoztatta az ukrán hadsereg vezetése. Zelenszkij korábban többször tagadta, hogy országának bármi köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához. "Elnök vagyok, és ennek megfelelően adok parancsokat" – jelentette ki még egy júniusi interjúban Zelenszkij arra a sajtóértesülésre reagálva, miszerint az amerikai hírszerzés még a történtek előtt értesült Ukrajna terveiről.

Az Északi Áramlat elleni ukrán támadásról állítólag a holland katonai hírszerző ügynökség szerzett először tudomást 2022 júniusában, majd a tervről azonnal értesítették az az amerikai partnerszervezeteket. Utóbbiak meg is üzenték Kijevnek, hogy ellenzik a műveletet, és úgy hitték, az ukránok letetettek az akcióról, de mint kiderült: csak három hónappal elhalasztották.

A hollandok arról is értesültek, hogy az ukránok a Fekete-tengeri Török Áramlat ellen is terveztek támadást. Ezzel kapcsolatban 2022 novemberében Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be, hogy meghiúsítottak több ilyen akciót.

Az egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas amerikai Seymour Hersh  néhány hónapja azt írta leleplező cikkében, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében.  A két verzió végül is nem zárja ki egymást.

Hersh - a saját elmondása szerint - hónapokon keresztül nyomozott az ügyben, a cikkben szereplő állításait pedig több, az szabotázsakcióban résztvevő kormányzati tisztségviselővel készített interjú alapján fogalmazta meg.

A terjedelmes írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa az olcsó földgáz tekintetében Oroszországtól függ, addig az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak. A Fehér Ház végül úgy döntött, ezt a problémát legegyszerűbben az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával lehet megoldani.

A Balti-tenger alatt futó vezeték elleni támadás megtervezését 2021 decemberében kezdte meg Washington, amikor az amerikai hírszerzés már biztos volt benne, hogy Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb támadást fog indítani Ukrajna ellen. Az titkosszolgálati akciót egy különleges munkacsoport koordinálta, melyet Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozott létre és vezetett. A haditengerészet szakértői azt javasolták, hogy egy újonnan hadrendbe állított tengeralattjáró segítségével közvetlenül támadják meg a csővezetéket. A légierő pedig távolról felrobbantható, késleltetett gyújtózsinórral ellátott bombák ledobását látta a legcélravezetőbbnek. A tárgyalások során a CIA emberei állítólag csak azt hajtogatták, hogy bárhogyan is viszik végbe a robbantást, annak titokban kell maradnia, és nem szabad semmilyen bizonyítékot hátrahagyni.

A munkacsoport tárgyalásain részt vevő személyekkel készített interjúi alapján Seymour Hersh azt írta, hogy tervezésben részt vevők tisztában voltak vele, hogy "háborús cselekményt" terveznek elkövetni. Egyes tisztviselők arra ösztönözték a Fehér Házat, hogy teljesen ejtse az ötletet. A CIA és a Külügyminisztérium néhány magas beosztású tisztségviselője pedig egyenesen azt mondta Biden közvetlen beosztottjainak: 'Ezt ne csináljuk. Ez hülyeség, Ez politikai rémálom lesz, ha kiderül."

A Biden-adminisztráció tervét 2022 júniusában kezdték el megvalósítani, amikor az amerikai haditengerészet speciális búvárai C4-es típusú robbanóanyagot helyeztek el az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágán a Baltic Operations 22 (BALTOPS 22) nevű NATO-hadgyakorlat álcája alatt. A vezetékre telepített robbanószerkezeteket az amerikaiak jelentősen átalakították. Többek közt álcázták őket, mivel tisztában voltak vele, hogy az orosz haditengerészet rendelkezik olyan technológiával, amely képes a víz alatti aknák felderítésére és kioldására. Emellett a bombák ellenállóképességét is randikákásan megnövelték, ugyanis nem lehetett tudni, hogy az amerikai elnök mikor tervezi megnyomni a "piros gombot". 

A bombákat végül a telepítésük után három hónappal, szeptember 26-án hozták működésbe egy szonárbója által küldött távjelzés segítségével. A bóját norvég haditengerészet egyik P8-as felderítő repülőgépe dobta le a tengerbe, az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. Ezt követően először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 robbant fel, és a négy csővezetékből három teljesen üzemképtelenné vált.

Közvetlenül a robbanás után az amerikai média úgy kezelte az ügyet, mint egy megoldatlan rejtélyt, és többször is megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget. Ezt követően pedig egyáltalán nem foglalkoztak a szabotázsakcióval. Ezzel párhuzamosan Moszkva "terrortámadásnak" minősítette a történteket, és kijelentette, hogy abból az USA profitálta a legtöbbet, mivel felgyorsította Európa orosz gázfüggőségének csökkentését.